Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán benyújtott egy törvénymódosítást, amely tovább fokozza azoknak a cégeknek az összefonódását, amelyekből várhatóan egy részben állami, részben pedig magánkézben lévő Posta&Bank&Közmű konglomerátum nő majd ki.

A folyamatosan épülő, piaci vélekedés szerint az OTP riválisának szánt intézetet politikai vonalon Németh Lászlóné miniszterelnökségi államtitkár fogja össze. A csoportnak az állami lábát a Magyar Posta és az ENKSZ (Első Nemzeti Közműszolgáltató) adnák. A kormány tervei szerint az utóbbi cég lenne az egyetlen, ami a lakosságnak gázt, áramot és távhőt árulhatna. 

Ezekhez kapcsolódnak az állami felügyelet alatt integrált takarékszövetkezetek, továbbá az FHB csoport cégei, ezekben már a magántőke a domináns. A rendszert kölcsönös megbízásokkal, kereszttulajdonlásokkal és privatizációs szerződésekkel lépésről lépésre építik 2014 nyara óta. A magánszférából az építkezés főszereplője Spéder Zoltán, az FHB vezetője, akinek befolyása a takarékokra is kiterjed.

Most ismét egy törvénymódosítással kap újabb lendületet az építkezés. A parlament elé benyújtott módosítás kimondaná, hogy 

a tízezer főnél kisebb településeken pénzügyi intézmények is működhessenek postaként.

A törvény alapján elvben bármelyik kistelepülési bankfiók szerződést köthetne a Magyar Postával, hogy levelek, csekkek feladását és más postai szolgáltatásokat is intézhessenek. A magyar valóságot ismerve azonban nyilvánvaló, hogy a törvényt kifejezetten a takarékszövetkezetekre írták, hiszen a többi nagy lakossági banknak alig vannak fiókjai kisebb lélekszámú településeken. A takarékok viszont ott vannak, nekik kifejezetten a profiljukba vág a kistelepüléseken élőknek nyújtott szolgáltatás.

A posta az utóbbi tíz évben több módon is igyekezett átszervezni a kistelepülési hálózatát. Egyrészt megjelentek a mobilposták, amikor bizonyos napokon autóval települ ki a posta néhány órára egy-egy faluba. Másrészt előfordulnak olyan szerződéses együttműködések is, amikor egy helyi kisbolt működik postaként is. E rendszerbe hozna teljesen új minőséget, ha a takarékok vennék át a posták szerepét.

Ez fordulatot jelent a kormány korábbi tervéhez képest, hiszen Németh Lászlóné 2014 novemberében még arról beszélt, hogy a posták árulják majd a kistelepüléseken a takarékok termékeit, ezzel is segítve a postahálózat fenntartását. Aztán tavaly nyáron már az merült fel, hogy ahol lehet, ott egy épületbe költöztetik a takarékokat és a postahivatalokat, de a két intézmény külön-külön működne egymás mellett. Addigra  a posta megállapodott az FHB-val, hogy a bank termékeit is árulják majd, a takarékok pedig tavaly ősszel beszálltak az FHB Jelzálogbank hiteleinek refinanszírozásába. 

Az új törvény szerint inkább a takarékok jöttek ki nyertesen, mert reális lehet, hogy bezárják a postákat ott, ahol a takarékoknak amúgy is van már fiókjuk. Ez lehetőséget adna a takarékoknak, hogy folyamatosan tudják reklámozni pénzügyi szolgáltatásaikat, hiszen postai ügyeket intézni jóval rendszeresebben járnak az emberek, mint ahányszor csak úgy betérnek egy bankfiókba. 

A tervezett összevonás adatvédelmi aggályokat is felvethet. Hiszen elvben előfordulhat az összevont működéssel, hogy egy bankcsoport hozzáférjen számára fontos információkhoz arról, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak a postai ügyfelek. A takarékok személyzete tudni fogja, hogy ki mennyit költ rezsire, milyen pénzintézetekkel levelezik, stb. Erről listákat aligha vezethetnek majd, de éppen a kistelepüléseken az ilyen típusú személyes tapasztalat segítheti a pénzintézetet abban, hogy célzott, személyre szabott ajánlatokkal igyekezzenek elhódítani az ügyfeleket, akár más bankoktól is. Az új törvény 12. paragrafusa külön kitér arra, hogy a „postával szoros kapcsolatban álló” vállalkozások is kezelhetik majd a postai ügyfelek adatait.