A levél még célba se ért, mikor a kormány már közölte az eredményt.
A levél még célba se ért, mikor a kormány már közölte az eredményt.
A postai szoftver adatai ugyanis közvetett bizonyítékként szolgáltak a bíróságon.
Közülük sokan éveket ültek ártatlanul börtönben, de voltak, akik öngyilkosak lettek.
A törvény sem teszi lehetővé a szerbiaihoz hasonló sztrájkot, egy munkabeszüntetést szinte észre se vennének az ügyfelek. A dolgozók túlságosan fásultak, aki demonstrálni akar, megfenyegetik.
Azt írják, 2024. január 1-től infláció alatti mértékben emelkednek az árak. Mihez képest?
A hatalom egy hónap után jutott el odáig, hogy fegyelmi eljárás alá vonja őket.
Az első nap akkora volt a forgalom, hogy már a bővülés gondolata is felmerült.
Jelenleg több mint 2300 kistelepülésen nincsen postai szolgáltatás.
Június 1-jétől.
Egerben például elég lenne egyetlen egyet üzemeltetni.
Ha az önkormányzatok nem veszik át a helyi posták üzemeltetését.
Mi áll a Magyar Posta leépítési hullámának hátterében? Milyen eszközökkel és kinek kéne nyomást gyakorolnia ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet? Mi lesz azokkal a területekkel, amik ellátatlanok? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel Pfeifer Tamással, a POFÉSZ elnökével és Füzi Krisztián civil aktivistával.
„A háború és a szankciók okozta energiaválság miatt”.
Legalábbis abban a formában nem, ahogy tervezték.
Hiszen az önkormányzat jó anyagi helyzetben van.