Pár éve még az amatőrség és a dilettantizmus legsúlyosabb jele volt, ha valaki a telefonjával portré módban, álló videót készített. Számtalan gúnyos Youtube-videó, klip, dal szól arról, hogyan leckéztetik, szívatják, pofozzák, térdkalácson lövik azokat az imbecilliseket, akik videózáskor képtelenek a telefont helyesen tartani, tehát 90 fokkal elfordítani, és fektetett formában rögzíteni a világ eseményeit.

Az emberek horizontálisan mozognak

Arról sokáig konszenzus volt, hogy az emberi világ történései leginkább horizontálisak, és ritkábban vertikálisak. Tehát aránylag kevésszer kell felülről lefelé zuhanó dolgokat, rakétakilövést, zsiráfot rögzíteni. Ellenben a közlekedési eszközök, az állatok, az emberek leggyakrabban horizontálisan mozognak. Ezzel szerencsés harmóniában az emberi fej is úgy lett megtervezve, hogy a világot és a mozgóképet néző szemek is egymás mellett helyezkednek el. Tehát a videó képe is inkább legyen széles, mint hosszú.

Ráadásul sokak szerint az álló videó egyszerűen annyira szűkös, karcsú, hogy nézni is rossz, klausztrofóbiát okoz. De a fő érv a portrémódban rögzített videóval szemben, hogy a tévék, a monitorok és a vászon, nem hosszúkás, hanem széles. A rajta lejátszott állított videó bénán mutat. Torznak hat, kicsi és a két oldalán széles fekete sávok rombolják a befogadói élményt.

De létezik olyan teória is, ami szerint nem a természet törvényei, nem is a világ dolgainak elrendezési módja, és nem is az emberi szem vagy az agy diktálta, hogy a kép definíció szerint egy geometriailag meghatározott, szigorúan fektetett négyszögbe rendezett dolgok összessége legyen. Nem így szebb, harmonikusabb, valószerűbb, természetesebb a mozgó vagy álló kép, hanem ezt praktikusan a felület determinálta, amin nézzük. Tehát, hogy a sokáig menő széles vászonra hajazó képarányt, a mozi, mint a filmnézés legideálisabb, legmagasztosabb temploma határozta meg, ahol úgy lehet lélegzetelállító panorámákat és őrjítő premierplánokat a legjobban tömegeknek levetíteni, ha baromi széles a vászon és a rávetített kép.

4:3-ból a 16:9-be

Az általános képformátumban egyébként már legalább egyszer volt egy nagy átalakulás, mikor megjelentek a nagy 16:9 arányú lapos tévék, amiken a filmek a szélesvásznú moziélményre hajaznak, amikben évekig pont olyan bénán, fekete sávokkal az oldalukon lehetett nézni a négyzet alakú tévéadásokat, mint most a a Youtube playerben az álló videót. Aztán ehhez a lapos tévétrendhez alklmazkodtak a számítógépes monitorok és a kamerák is. Négyzet alakú, 4:3 arányú képek helyett jöttek a széles videók és adások, sőt valamikor a Youtube is átváltott szélesebb képarányra.

Tehát legalább egyszer már az egész világ egy hordozó, egy technikai eszköz miatt váltott képernyőarányt. Most pedig itt vannak a mobiltelefonok, és az elképesztő sebességgel növekvő tabletes, mobilos videózás és videónézés. (A 444 videónak 40%-át már mobileszközökről nézik) A mobiltelefon most azt diktálja, hogy a mozgókép álljon át álló, vertikális formátumra. Ez az átállás sok helyen már lezajlott, máshol meg éppen most zajlik.

Az ember inkább hosszú, mint széles

És közben megszületettek az elméletek is arra, hogy miért sokkal természetesebb, magától érthetőbb az álló formátum.
A megfejtés lényege, hogy az ember alapvetően hosszabb, mint széles, sőt az emberi arc is ideális esetben inkább hosszúkás, mint széles. Tehát az emberi test vagy arc ábrázolása álló, portré módban a legideálisabb. Egyáltalán nem olyan szokatlan így tartalmat fogyasztani, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen többnyire a könyvek, a füzetek, de a világ leghíresebb portréja, a Mona Lisa is állított téglalapba van bekomponálva.

A horizontális videó többnyire térbe helyezi a témát. Bemutatja, mikor hol, sőt kikkel, mikkel kiegészítve szerepel együtt, addig a vertikális videó kizárólag a lényegre, a központi témára, legtöbbször az emberi arcra vagy az emberi figurára koncentrál. Így egyszerűen könnyebb, kényelmesebb videót nézni. Erőteljesebb, lényegretörőbb, fókuszáltabb, más értelmezésben butább a videó, hiszen így kevesebb érdemi információt kell egyszerre befogadni.

Félkezes videózás

Ezek persze mind remek okoskodások, de az álló kép elterjedésének ennél sokkal triviálisabb oka van.

Az emberek nem szeretik elforgatni a telefonjukat. Igen, ennyi.

Hiszen a telefonnal is lehet úgynevezett normál, fekvő videót készíteni és nézni is, csak kilencven fokkal el kell forgatni. De nagyon úgy tűnik, hogy erre az emberiség nagyobbik fele egyszerűen nem hajlandó.

Ugyanis legkényelmesebben és leggyorsabban egy kézzel lehet videózni. Az állított telefon és tablet stabilabb, könnyebb remegés nélkül megtartani, kezelni, elindítani, leállítani és a végeredményt feltölteni. Ha fektetve, landscape módban használjuk a telefont, akkor instabil lesz, és a másik kezünkre is szükségünk van a stabil kezeléséhez. És hasonló a helyzet a videók megtekintésénél is. Ott is kézenfekvőbb az állított, egykezes megoldás.

Te King of Vertical Video

Az álló kép ellen évekig kétségbeesetten harcolt a fotós-videós szakma, de aztán jöttek azok a népszerű alkalmazások, amik telibe szarták a szakmát, és eleve kizárólag álló formátummal dolgoztak. Százmilliónyi Snapchat- és Instagram-használó kizárólag állóképeket néz és készít. Számukra ez a természetes képformátum. És ehhez láthatóan alkalmazkodni kezdtek a legnagyobbak is. A Facebook és a Youtube is lehetővé tette az álló képek teljes képernyős megtekintését telefonon. (Érdemes megnézni a magyar Facebook-celebek oldalait. Szinte kizárólag álló videókat készítenek.)

És már készülnek a telefonra optimalizált professzionális, álló híranyagok is. (Itt van például egy Mashable főzős cikk, amiben a teljes videó már portré módban van rögzítve, és beágyazva is.)

Szóval mindenki húzza ki magát, és barátkozzon meg vele, hogy a széles képernyőknek, vásznaknak befellegzett. Simán lehet, hogy az X-Men 9.-et már álló formátumban vetítik majd a moziban. De tökmindegy, mert azt már úgyis mindenki kizárólag mobilon fogja megnézni.