Vezetők politikusok, bűnözők és hírességek offshore cégeiről is talált dokumentumokat egy nemzetközi újságíró hálózat a világ egyik legnagyobb offshore szolgáltatójától kiszivárgott e-iratok között.
A rengeteg kiszivárgott dokumentum között 12 volt vagy jelenlegi állami vezető offshore cégeiről vannak adatok. Kiderült például, hogyan tüntettek el 2 milliárd dollárt (561 milliárd forint) Vlagyimir Putyin orosz elnök üzlettársai különböző bankokon és cégeken keresztül. A dokumentumok között a vezetőkön kívül 128 politikus és állami tisztségviselő offshore érdekeltségeit találta meg a kiszivárgott információkat feldolgozó International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ - Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma), a német Süddeutche Zeitung és a hozzájuk csatlakozó több mint 100 szerkesztőség.
Magyarországról egyedül a Direkt36 tényfeltáró központ vett részt a nemzetközi projektben. Az iratokban vannak magyar politikai kötődésű szereplők is, köztük egy korábbi fideszes parlamenti képviselő, Horváth Zsolt. Az ő offshore-érdekeltségét ebben a cikkben mutatjuk be részletesen.
A 11,5 millió dokumentumot tartalmazó kiszivárgott adatbázisból az is kirajzolódik, hogyan segítik az ügyvédi irodák és nagy bankok titoktartási kötelezettségükkel milliárdosokat, hírességeket, sztár sportolóknak, de akár politikusokat, csalókat és drogkereskedőket is. Olyan, az Egyesült Államokban már feketelistás cégeknek és embereknek is offshore cégekkel tüntették el a pénzüket, akikről korábban bebizonyosodott, hogy mexikói drogbárókkal, terrorszervezetekkel, vagy éppen Észak-Koreával üzleteltek. Az egyik offshore például cég ahhoz a harci repülőhöz szállított üzemanyagot a szíriai kormánynak, amellyel később a szíriai hadsereg civilek ezreit is megölte.
Ironikus módon olyan vezető politikusok offshore érdekeltségei is felbukkannak a dokumentumok között, akik a nyilvánosság előtt elkötelezettek a korrupció üldözésében. Hszi Csin-ping kínai elnök például többször kijelentette, hogy felveszi a harcot a „a korrupció seregeivek”, a kiszivárgott dokumentumok között azonban a családjához köthető offshore cégek adatai is ott vannak. Az ukrán elnök Petro Porosenko szintén szereti magát korrupcióellenes reformerként feltüntetni, de úgy tűnik, neki is vannak offshore érdekeltségei. A dokumentumok az adóparadicsomokkal kapcsolatos reformokért küzdő brit kormányfő, David Cameron elhunyt apjának offshore ügyleteiről is újabb részleteket fedtek fel.
A kiszivárgott dokumentumok közel 40 év - az 1977-től 2015 végéig tartó időszak - offshore ügyleteibe engednek bepillantást. Korábban még sosem volt lehetőség ennyire részletesen megismerni az offshore cégek hátterét és lényegében napról-napra, évtizedről-évtizedre végignézni, hogy mozogtak a fekete pénzek a globális pénzügyi rendszeren keresztül.
Az offshore cégek létrehozásában közreműködő cégek legtöbb szolgáltatása teljesen legális, ha valaki nem pont a törvények áthágására szeretné őket használni. A feltárt dokumentumokból azonban úgy tűnik, hogy az offshore-iparban érdekelt bankok, ügyvédi irodák és más szereplők sem igazán törekszenek arra, hogy a törvényi kötelességeiket betartva meggyőződjenek róla, ügyfeleik nem bűnözők, vagy nem adóelkerülésre, esetleg a politikai korrupcióból befolyt pénzek tisztára mosására akarják használni az offshore cégeiket. Sőt, néhány esetben az is előfordult, hogy éppen az offshore szolgáltatók védték magukat és a ügyfeleiket egyes gyanús tranzakciók elkozmetikázásával vagy a hivatalos adatok meghamisításával.
Az is egészen egyértelműen látszik a dokumentumokból, hogy gyakran a nagy, nemzetközi bankok segítenek lenyomozhatatlan Brit Virgin-szigeteki, panamai vagy egyéb adóparadicsomokban bejegyzett cégek létrehozásában. A kiszivárgott iratok szerint közel 15 600 csak papíron létező céget hoztak létre bankok a pénzügyeik elleplezését kérő ügyfeleiknek. Közülük több ezret az olyan globális bankóriások csináltak, mint a HSBC vagy a UBS.
Bankok segítették Vlagyimir Putyin orosz elnök és a hozzá kötődő üzletemberek offshore üzelmeit is. A dokumentumokból kiderült, hogy a Putyinhoz kötődő cégháló sok esetben egyetlen tranzakcióval 200 millió dollárt (56 milliárd forint) mozgatott egyszerre. Putyin üzlettársai különböző módszerekkel rejtették el a kifizetéseket, visszadátumoztak dokumentumokat, és jelentős, de rejtett befolyást szereztek az orosz médiában illetve az autóiparban.
A Kreml nem válaszolt az ICIJ kérdéseire, hanem helyette a nyilvánosság elé állt, és azzal vádolta az szervezetet és partnereit, hogy egy félrevezető „információs támadást” intéznek Putyin és több hozzá közel álló ember ellen.
Az iratok – amelyeket 76 ország több mint 370 újságírója nézett át – egy kevéssé ismert, de befolyásos panamai ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca hálózatából szivárogtak ki. A cégnek Hong Kongban, Zürichben, Miamiban és még 35 más városban vannak fiókjai.
A panamai iroda az egyik legnagyobb offshore pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat a világon. A kiszivárgott belső iratokban 200 ország állampolgárainak 214 488 cégéről vannak információk. A Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) május elején a cégek és a hozzájuk kötődő emberek teljes listáját is nyilvánosságra hozza majd. A dokumentumok között vannak e-mailek, pénzügyi tranzakciókról szóló táblázatok, útlevél másolatok, és olyan cégadatok, amelyek segítségével 21 adóparadicsomban azonosíthatók egyes cégek és bankszámlák titkos tulajdonosai.
A Mossack Fonsecának vannak érdekeltségei az afrikai gyémántkereskedelemben, a nemzetközi műkincspiacon, és még több hasonló, titkokba burkolódzó üzletágban. A cég közel-keleti királyi családokból származó ügyfelei egy egész palotát megtöltenének. Két királynak – a marokkói VI. Mohamednek és a szaúdi Salmannnak – még yachtot venni is segítettek.
Arra is fény derült a kiszivárgott dokumentumokból, hogy miközben Izland épp történelmének legnagyobb pénzügyi válságát élte át, a jelenlegi miniszterelnök, Sigmundur David Gunnlaugssonnak és a feleségének egy offshore cégen keresztül több millió dollárja volt izlandi államkötvényekben.
Annak a pénzmosásért már elítélt férfinak a neve is szerepel a dokumentumokban, aki állítása szerint segített elintézni a Watergate-irodaházba a hetvenes években betörő férfiak kifizetését. A Forbes 500-as listájáról 29 dollármilliárdos nevét találták meg az újságírók az iratokban, és az is kiderült, hogy a színész Jackie Channek legalább hat offshore cége van.
A Mossack Foneca legtöbb kuncsaftjához hasonlóan Chanről sem lehet biztosan azt állítani, hogy törvénytelen dolgokra használta volna az offshore cégeit. Offshore céget létrehozni és birtokolni önmagában teljesen legális, sőt, bizonyos nemzetközi tranzakciók esetében teljesen logikus lépés. A panamai iroda ügyfelei között azonban sok bűnöző is volt, köztük befektetési csalók, drogbárók, és legalább egy elítélt szexuális bűnelkövető. Ez utóbbi egy olyan amerikai üzletember, akit azért kapott börtönbüntetést, mert Oroszországba járt fiatalkorú árvákkal szexelni. Az offshore cégének a papírjait a dokumentumokon található dátumok szerint a börtönben írta alá.
A dokumentumok nyomán nem csak új botrányok robbanhatnak ki, de régiekről is újabb részletek kerültek nyilvánosságra. A brit történelem legnagyobb aranyrablása és a FIFA körüli korrupciós botrány is kiegészült néhány fontos részlettel a Mossack Fonecától kiszivárgott iratok nyomán.
A FIFA-ügyben például kiderült, hogy a szervezet etikai bizottsága egyik tagjának, Pedro Damianinak üzleti kapcsolatai voltak három, a korrupciós botrányban korábban már megvádolt férfival: Eugenio Figueredóval, a FIFA korábbi elnökével, illetve Hugo és Mariano Jinkisszel, a dél-amerikai közvetítési jogokat kenőpénzzel megszerző apa-fiú párossal. A kiszivárgott dokumentumok szerint Damiani ügyvédi irodája képviselt egy Jinkisékhez kötődő offshore céget, és hét másik, Figueredóhoz kötődő céget is.
Nem a FIFA-ügy az egyetlen focis szál a dokumentumokban. A világ talán legjobb focistája, Lionel Messi és apja is tulajdonolt egy offshore céget Mega Star Enterprise Inc. néven. Messi más offshore-érdekeltségei már korábban nyilvánosságra kerültek, és a spanyol hatóságok adóelkerülés gyanújával vizsgálják is ezeket a cégeket.
Lehetnek az ügyfelek hírességek vagy egyszerű üzletemberek, a Mossack Fonseca ugyanolyan agresszívan védi a titkaikat. Az amerikai Nevadában például úgy védekeztek az amerikai hatóságok egy akciója ellen, hogy minden dokumentumot elhoztak a Las Vegas-i irodájukból, az IT-szakembereik pedig a digitális nyomokat is letörölték számítógépekről és telefonokról.
A panamai cég nemcsak a titoktartással védi az ügyfelei érdekeit, hanem például a dokumentumok rendszeresen visszadátumozásával is kiszolgálja őket. Ez annyira bevett gyakorlat a cégnél, hogy a kiszivárgott adatokban talált e-mailek szerint 2007-ben a Mossac Fonseca dolgozói már arról leveleztek, mennyi pénzt kellene kérni egy-egy hónapnyi visszadátumozásért. A tarifa végül 8,75 dollár (2400 forint)/ hó lett.
Az ICIJ kérdéseire válaszolva a cég azt mondta, hogy ők semmilyen módon nem támogatják bűncselekmények elkövetését. „Azok a feltételezések, amelyek szerint a cégünk szándékosan a valódi tulajdonosok elrejtését célzó szolgáltatásokat nyújt, alaptalanok és hamisak”, írták az ICIJ-nek. Azt is hozzátették, hogy a dokumentumok visszadátumozása egy megszokott és elfogadott eljárás az offshore iparágban, amelynek nem az a célja, hogy törvénytelenségeket fedjen el. Az egyes ügyfelekre vonatkozó kérdésekre a titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem válaszoltak.
Ramón Fonseca, a Mossack Fonseca társalapítója a panamai tévének adott egyik interjújában arról beszélt, hogy a cégének semmilyen felelőssége nincs abban, hogy mit művelnek a tulajdonosok a nekik létrehozott offshore cégekkel. Az ügyvédi irodáját egy autógyárhoz hasonlította, azt mondta, a Mossack Fonseca felelősségét firtatni abban, amit az általa létrehozott offshore cégek csinálnak olyan, mintha az autógyárat vonnánk felelősségre, amiért az autójukkal bankot raboltak.
A Mossack Fonsecától kiszivárgott dokumentumokat egy példátlanul nagyszabású projekt keretében dolgozták fel újságírók. Az összesen 25 nyelven beszélő újságírócsapat egy éven át foglalkozott a dokumentumokkal és az iratok alapján azonosított cégek és cégtulajdonosok ügyeivel. Bírósági adatbázisokban, tulajdoni lapokban, cégiratokban kutakodtak, pénzmosással foglalkozó szakemberekkel és nyomozókkal készítettek interjúkat, hogy megértsék és a lehető legjobban feltárják a panamai céghez köthető offshore-hálózatot.
A több millió dokumentumot a német Süddeutsche Zeitung munkatársai szerezték meg egy névtelenséget kérő forrástól. A kiszivárogtatott iratok feldolgozásában résztvevő újságok nem fizettek a dokumentumokért, a Süddeutsche Zeitung is ingyen osztotta meg a birtokába került információkat az ICIJ-vel.
Mielőtt a Süddeutsche Zeitunghoz eljutottak volna a dokumentumok, a német adóhatóság megvásárolt egy kisebb adag, de szintén a Mossack Fonsecától származó iratot egy szintén névtelen szivárogtatótól. A német adóhatóság a dokumentumokban talált adatok alapján több razziát is végrehajtott 2015-ben, és az ügyet jól ismerő források szerint később felajánlotta az információkat többek között a brit és az amerikai adóhatóságoknak is.
A német laphoz eljutatott dokumentumok nem csak egyszerűen bepillantást engednek egy nagy offshore szolgáltató mindennapi működésébe és ügyfélkörébe, de arra is választ adhatnak, hogyan működik ez a titkait szigorúan őrző iparág, és miért olyan nehéz ellenük fellépnie az egyes országok kormányainak. A Mossack Fonseca története így sok szempontból magának az offshore-nak a története.
Egy jó példa a rendszer működésére az, hogy miként használtak offshore-cégeket Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kötődő emberek.
A brit Virgin-szigeteken bejegyzett Sandalwood Continental 2011 február 10-én kölcsön adott 200 millió dollárt (55 milliárd forintot) egy hasonlóan titokzatos hátterű, Cipruson bejegyzett cégnek, a Horwich Tradingnek. Másnap a Sandalwood eladta a kölcsönnel járó jogokat – például a kamatok beszedésének jogát – egy más brit Virgin-szigeteki cégnek, az Ove Financial Corporationnek. Az Ove egy dollárt fizetett a jogokért.
A pénz útja azonban itt nem állt meg. Az Ove még aznap túladott a kölcsönön. A vásárló ezúttal egy panamai cég, az International Media Overseas volt. Ez a cég szintén egy dollárért vette meg a 200 millió dolláros kölcsönhöz kapcsolódó jogokat.
A kölcsön így 24 óra alatt papíron megjárt három országot, két bankot és négy céget. A tranzakciók mögött álló üzletembereknek minden okuk megvolt arra, hogy a pénz útját minél követhetetlenebbé tegyék, ugyanis ez az út Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kényesen közel vezet.
A Sandalwoodot a szentpétervári Bank Rossiya elnöke és többségi tulajdonosa alapította, és ő áll a többi pénzmozgások mögött is. Róla az a hír járja, hogy ő Putyin egyik „pénztárosa”.
A 200 milliós kölcsön kamatai beszedésének joga végül az International Media Overseas nevű cégnél kötött ki. Ez a cég Putyin egyik legrégebbi barátjáé, Szergej Rolduginé. Roldugin egyébként egy csellista, és Putyin nagyobbik lányának a keresztapja.
A 200 millió dolláros kölcsön csak egy volt a Mossack Fonseca dokumentumok alapján Putyinhoz köthető pénzügyi tranzakciók közül. Az orosz elnökhöz köthető cégek összesen 2 milliárd dollárt (554 milliárd forintot) mozgattak offshore cégeken keresztül a dokumentumok szerint. A titokzatos cégek a Bank Rossiya egy alvállalatának részét képezték. Ez a vállalkozás közvetett befolyást szerzett a legnagyobb orosz teherautógyártó egyik nagy részvényese fölött, és titokban részvényeket szerzett az egyik fontos orosz médiavállalkozásban is. A Putyin barátaitól érkező pénzek többsége feltehetően fizetség volt az orosz kormány szívességeiért vagy szerződéseiért.
A nemzetközi egyezmények és a panamai nemzeti jogszabályok szerint a Mossack Fonsecához hasonló, offshore cégek és bankszámlák létrehozásában segédkező cégeknek kötelességük lenne figyelni, hogy az ügyfeleik nem adóelkerüléshez, pénzmosáshoz vagy más bűncselekményhez veszik-e igénybe a szolgáltatásaikat. Különösen figyelniük kellene akkor, ha ügyfelük állami tisztségviselő vagy állami tisztségviselőnek a családtagja. Ha ilyen ügyfélről van szó, a jogszabályok értelmében az offshore szolgáltatónak meg kell győződnie arról, hogy nem korrupt tevékenységet segít-e a cégalapítással.
„Kialakítottuk azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyekkel megfelelően azonosíthatjuk és kezelhetjük a közszereplők és a családtagjaik ügyeit”, közölte az ICIJ-vel a Mossack Fonseca. Sok esetben egyébként az ügyvédi iroda valóban nem tudta, hogy kik az ügyfelei. Egy 2015-ös belső ellenőrzési jelentés szerint a cég által a Seychelle-szigeteken bejegyzett 14 086 offshore vállalkozás közül csak 204-nek ismerték a valódi tulajdonosait.
Az ellenőrzés hanyagságáért a brit Virgin-szigetektől büntetést is kapott a Mossack Fonseca. A Karib-tengeri adóparadicsom 37 500 dolláros (10,5 millió forint) büntetést szabott ki az ügyvédi irodára, amiért céget alapítottak az egykori egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak fiának, de még akkor sem vették észre ezt a fontos politikai kapcsolatot, amikor Mubarak fiát megvádolták korrupcióval az egyiptomi hatóságok. Egyébként az iroda egyik belső ellenőrzése is azzal a konklúzióval zárult, hogy „a kockázatelemző rendszerünkkel komoly bajok vannak”.
Nem a Mubarak fiú az egyetlen politikus-családtag, akit segített a Mossack Fonseca. Az ICIJ miniszterelnökök, elnökök és uralkodók összesen 58 családtagját és közeli ismerősét találta meg a panamai ügyvédi iroda ügyfelei között. Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök családjának például panamai alapítványokon és cégeken keresztül volt részesedése aranybányákban, illetve ezekkel az offshore cégekkel vettek londoni ingatlanokat. A pakisztáni kormányfő, Navaz Sharif szintén a Mossac Fonseca által alapított cégekkel vettek londoni ingatlanokat. A kínai pártbizottság nyolc volt vagy jelenlegi tagjának, köztük a pártelnök sógorának is alapított offshore cégeket a Mossack Fonseca. Az azeri, pakisztáni és kínai hatóságok nem válaszoltak a ICIJ kérdéseire a családtagok offshore cégeivel kapcsolatban.
A cikket Csonka Anna, a Direkt36 munkatársa fordította
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.