Kiszivárgott több mint kétezer titkos banki jelentés gyanús pénzmogásokról. A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró csapat tagjaként hozzáfért ezekhez, és így talált rá az MKB Bank egyik problémás utalásokat bonyolító ügyfelére.
Ezt írja az Átlátszó és a Magyar Hang. Egy offshore-ügylet után „a gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett.”
A volt király egyik offshore alapítványában szaúdi pénzek bukkantak fel.
A szomszédok valószínűleg meglepődnének, ha tudnák, hogyan futottak itt össze magyar állami milliárdok Habony Árpád ismerőseinek kezében.
Pedig közmegyezés szerint eddig is ő volt a legjobb fej focista a világfutballban.
Évente dollármilliárdok tűnnek el céghálók, offshore-számlák és diszkrét bankok mögött, az ellenőrizetlen pénzmozgás pedig már egyáltalán nem a szabadság és a jólét terjedéséhez járul hozzá. A Moneyland című könyv arról szól: bármennyire is próbálják titkolni, a londoni utcák méregdrága ingatlanjaitól egy lépésre ott van az oligarchák pusztítása.
Az államtitkár mindenkit feljelent, aki ezzel vádolja.
Az offshore céget Szabóék hatvani címére jegyezték be.
Habony Árpád az egyetlen részvényes, és valahogy több ezer titkár közül pont ugyanazt találta meg ügyintézésre, amelyik a helyi letelepedési kötvényes cégnek is dolgozik. A helikopteres városnézés és a magángépes kiruccanás után itt az újabb hongkongi kapocs.
Természetesen nincs itt semmi látnivaló. De Cipruson és a Kajmán-szigeteken sem!
A Paradise Papersből kiderült az is, hogy több száz magyar üzletel Máltán. Köztük vannak a Paks2 Zrt. volt vezetői, jobbikos sportvállalkozók és egy Habony Árpádhoz kötődő család tagja.
A Paradise Papersként hívott kiszivárogtatásban kiderülnek részletek Donald Trump embereinek offshore üzleteiről, de vannak információk a liberálisok kedvencének, Justin Trudeau kanadai kormányfőnek az adománygyűjtőjéről is. Emellett fény derül rocksztárok, vallási vezetők és óriáscégek titkos ügyleteire is.
BD FCKN PST Zrt.!
Egy salátatörvénybe rejtette Varga Mihály a törvényt, ami visszamenőleg is hatályos lesz. Egészen bizarr, hogy a törvény ránézésre ellentmond az alkotmánynak is.
Az Átlátszó felfejtette a magyar szálát a titokzatos azeri pénzmosodának, amelyből az azrei vezetés több európai politikust is lefizetett.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Hongkongban járhattak. Pont azelőtt, hogy bezárulna az offshore pénzek hazahozatalát könnyítő jogi kiskapu.
Eddig bírta ki.
A korábban svájci bankszámlás offshore-céget tulajdonló politikusfeleség ügyében például egy hónap alatt lezárták a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény.
Nehéz lenne félrevezetőbb dolgokat mondani a letelepedési kötvényekről, mint amikkel a gazdasági minisztérium ma előállt.
Több mint 175 ezer bahamai cég adatai szivárogtak ki. Feltűnik köztük a két miniszterrel is szoros viszonyt ápoló Horváth László, valamint a holland Neelie Kroes, aki uniós biztosként kemény csatákat vívott az Orbán-kormánnyal.
Hogy tud valaki kifizetni 250 millió forintot, miközben zárolva van a vagyona?
A Loyal Bank nevű cégnek a 90-es évek egyik MSZP-közeli nagyvállalkozója, Hujber Ottó a tulajdonosa. A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy offshore-körökben az ismertebb bankok közé tartozik, és volt több ezer magyar ügyfele is.
Akik nem pénzzel akarnak tartózkodási engedélyt szerezni, azokkal 91-szer szigorúbbak a hatóságok.
Majd miután kiderült, a Sziriza inkább visszacsinálja az egészet. Sőt, még keményebb szabályozást akarnak.
Galaktikusan nagy pénzt fizetett a költségvetésbe a GE magyar részlege, ami egy trükk miatt idehozta az adóalapját. Ebből később baj lehet.
Az LMP kezdeményezte a legfeljebb 7 órás vitanapot. A párt azért látta szükségesnek a vitát, mert szerintük „csak szavakban létezik a politikai konszenzus az offshore cégek elleni fellépésről, miközben a rendszerváltás óta az államadósság két és félszerese vándorolt offshore cégekhez.” A kezdeményezést a Jobbik és az MSZP is támogatta. A vitanap várhatóan délután 2 táján kezdődik, a kormányoldalnak 4, az ellenzéknek 3 órája lesz a véleménye kifejtésére.
Hogy az igazi tulajdonos tényleg Szemerey Tamás, vagy csak minden erre utal, azt még mindig gyanús köd lengi körül.
Vicces csavar, hogy Soros finanszírozta a tényfeltárókat. Az új információk szerint az egyik offshore alapja 1996-ban létrehozott egy offshore céget egy másik nagy befektetési alappal közösen.
Hiába érkeznek sorra a feljelentések, mindent visszadobnak. Ilyenek a törvények.
Bahreinnel, Libanonnal, Nauruval és Vanuatuval együtt elfogadja az OECD adóügyi információcseréről szóló ajánlásait.
És arra is célzott a közleményében, hogy van még anyaga, ami nem került nyilvánosságra.
A Nemzeti Nyomozó Iroda már ötszáz vállalkozást ellenőrzött.
A miniszter szerint Spéder Zoltán mostanában nem lép egyszerre.
Emiatt gründolt a felesége offshore céget. 17 millió forinttól a tiéd is lehet egy hétre, ráadásul itt van a közelben, a Földközi-tengeren.
Bár Matolcsy György azt állította, hogy sem neki, sem a családtagjainak nem voltak offshore-érdekeltségei, az MNB-alapítványban is érintett unokatestvérének volt egy ilyen cége.
Véletlenül pont a korábbi monori polgármester, mostani államtitkár üzlettársának cégébe olvadt cégtől.
A szinglihordák szakértője előző feleségével hozott létre alapítványt Vaduzban.
Eddig minden tagállam saját maga döntötte el, hogy melyik országok tekint gyanúsnak offshore szempontjából, de nyilván egy vicc volt az egész.
Pogácsás Tibor szerint direkt ő kérte, hogy tegyék átláthatóvá a viszonyokat.
Kerényi János egy pillanatra kicsit eltévedt, de aztán szépen kivágta magát.
A párt támogatja az LMP offshore-napi kezdeményezését, mert szerintük is elszabadultak a fideszes képviselők vagyonai.
Schiffer András szerint meglenne a pénz a szociális kiadásokra, az oktatás, egészségügy rendbetételére, ha az a pénz, amit a döntéshozók 25 éve "feketén szereznek meg", nem adóparadicsomokba vándorolna.
Kerényi Jánosnak közös üzletei vannak a fiával, akinek még a hungarikumos cégének is a Seychelle-szigeteken van bejegyezve a tulajdonosa. Kerényi szerint az offshore nem bűncselekmény.
Nehogy azt higgye valaki, hogy az amerikai mamutvállalatok nem offshore-oznak orrba-szájba.
A jobbikos Szilágyi György követelte ezt tőle. Hiába kérdezte azt is, hogy a letelepedési kötvényekből miért offshore cégek gazdagodtak.
Nem csak az a lényeg, hogy ki bukik le az offshore-ügyeken, hanem az is, hogy ki ússza meg, miután lebukott. Van, ahol a miniszterelnök széke bánta, és van, ahol kőkeményen elhallgatják a Panama-híreket.
Wolfgang Schäublét is elérte a Panama-botrány, pedig épp most hirdetett harcot az offshore cégek ellen.
Reméljük, sikerül megtalálni a felelősöket!
Csepreghy Nándornak nem fér bele Andy Vajna offshore-ügylete.
Erős Jánosnak volt egy panamai cége, amikor még az állami fejlesztési bank vezetője volt. Egy Magyarországon jól ismert osztrák befektetővel bizniszelt nagyon, pont akkor, amikor a Molt meg akarta venni az OMV.