A nyugati hatalmak Putyin személyes vagyonát is zárolnák – ha tudnák, hol keressék

március 3., csütörtök 10:04
4

Nem csak az EU és az USA, hanem az Egyesült Királyság és Kanada is szankciókat jelentett be személyesen az orosz elnök és külügyminisztere ellen, befagyasztanák a vagyonukat. Lehet, hogy ez még nem is a vége, mert például Ausztrália is hasonlót tervezget. A mértékadó média általában „szimbolikus gesztusként” emlegette a lépést, mivel Putyinnak nincsen ismert külföldi tulajdona.

Szimbólumnak ugyanakkor kétségkívül erős:

az amerikai szankciós listán egy olyan nagyon exkluzív klubba lépett be Vlagyimir Putyin, ahová leginkább a saját állampolgáraik megöletésétől sem ódzkodó, néha már-már karikatúraszerű zsarnokok léphettek be eddig. Ilyen a tüntetők közé lövető Nicolás Maduro venezuelai elnök, a vegyi fegyvereket bevető Bassár el-Aszad szíriai despota, illetve Kim Dzsongun és Lukasenka. Velük kerül egy polcra az orosz elnök. Az sem növeli a diplomáciai tekintélyét, hogy az EU külügyminiszterei döntöttek arról, hogy zár alá vehetők személyes vagyonelemei.

Papíron viszont nem hogy külföldön, de Oroszországban se nagyon volna mit lefoglalni. Vagyonbevallásai szerint egy 78 négyzetméteres szentpétervári lakás és egy Moszkva melletti telek büszke tulajdonosa, van két régi Volgája a szovjet nosztalgia jegyében, hozzá két parkolóhely és egy utánfutó. Az elnöki fizetéséből és a KGB-s nyugdíjából évi 140 ezer dollárt keres.

Az orosz Mészáros Lőrinc

Putyin átadja a Munka Hőse kitüntetést barátjának, Rotenbergnek 2020. március 18-án. Fotó: Alekszandr Nemenov/AFP

Sok irányból lehetne árnyalni ezt a puritánnak ható képet, amelyet az állami propaganda is sulykol, de a legegyszerűbb, ha egy számunkra ismerős példával kezdünk. Mintegy öt éve írt Magyari Péter remek portrét Arkagyij Rotenbergről, aki Putyin gyerekkori barátja. Közös szenvedélyük a dzsúdó, és így egészen természetes, hogy Rotenberg vezeti Putyin kedvenc klubját, amelyhez nagyvonalú állami támogatással utánpótlás-akadémiát építettek ezerfős arénával és jachtklubbal.

Amióta Putyin Oroszország elnöke, Arkagyij Rotenberg az egyik legsikeresebb vállalkozóvá nőtte ki magát. Annyi közbeszerzést nyer, amennyin csak elindul. Átláthatatlan méretű vállalatbirodalma egy állami beavatkozás után kezdett terjeszkedni, azóta testvérével együtt irányítja. A Rotenberg fivéreknek lett bankjuk, építőipari vállalkozásuk, és az orosz állami óriásvállalat, a Gazprom legfontosabb beszállítóivá váltak.

Talán mindenki emlékszik a Putyin palotája néven ismert fekete-tengeri birtokra, amelynek saját kikötője, temploma és határellenőrzése van, az előtte lévő tengerszakaszt is lezárták két kilométer mélységben, sőt még légtérzár is van fölötte, ahogyan különösen fontos katonai objektumoknak kijár. Az objektumot leleplező Navalnij részletes becslései akkor 100 milliárd rubelre (400 milliárd forintra) tették a költségeket. Természetesen nem Putyin neve állt a tulajdoni lapon, de az évtizedes építkezés során sok hozzá köthető ember megfordult a projektben, a botrány kirobbanása idején épp a KGB utódja, az FSZB nevén volt, ők adták bérbe „kutatási, oktatási, vadászati és horgászati célokra” egy magáncégnek.

Tipikus horgászkunyhó

És hogy mi történt, amikor kitört a világbotrány egy palota miatt, ami Navalnij szerint Putyin szíve csücske, a Kreml szerint viszont az orosz elnöknek semmi köze hozzá? Nem sokkal később előállt Rotenberg úr, és közölte, hogy megvette a birtokot. „Innentől már nem titok, én vagyok a haszonélvező” – mondta a legrégebbi barát, aki szerint „ez egy mennybéli ajándék, a hely csodálatos”.

Másnak is jut

Nem biztos, hogy érdemes egymás mellé rakni Hatvanpusztát és a fekete-tengeri miniállamot, de Rotenberg története önmagában is jól leírja, milyen viszonyban lehet Putyin bevallott jövedelme és az általa elérhető, használható vagyon. Az orosz gazdasági-politikai elit külföldre menekülő tagjai, illetve kutatók és újságírók többször bocsátkoztak becslésekbe Putyin vagyonáról: 100 milliárd és 200 milliárd dollár közti saccolások repkednek.

Ami azt jelentené, hogy a puritán politikus a világ egyik leggazdagabb embere.

Állítólag a pénz a Putyin barátai és rokonai nevén lévő, lenyomozhatatlan offshore számlákon van. Az elméletet alátámasztják azok a ritka esetek, amikor kiszivárogtak különböző adóparadicsomokban működő könyvelőirodák dokumentumai, és ezek között rendre feltűntek Putyin olyan bizalmasai, akiket az újságírók és nyugati kormányok már előtte is strómanként tartottak számon.

A Panama-iratokból például az derült ki, hogy a Putyinhoz kötődő offshore cégháló „sok esetben egyetlen tranzakcióval 200 millió dollárt (56 milliárd forint) mozgatott egyszerre. Putyin üzlettársai különböző módszerekkel rejtették el a kifizetéseket, visszadátumoztak dokumentumokat, és jelentős, de rejtett befolyást szereztek az orosz médiában, illetve az autóiparban.” A konkrét vádra, hogy a közeli barátjaként és egyben pénztárosaként emlegetett Szergej Roldugin csellista 1,42 milliárd fontot rejtegetett offshore számlákon, Putyin azt mondta, Roldugin nem tett semmi rosszat.

Putyin kitünteti Roldugint, a lánya keresztapját Fotó: SERGEY GUNEEV/Sputnik via AFP

Egy másik offshore-szivárgás, a Pandora-iratok derítettek fényt egy monacói luxuslakásra, amely annak az egykori szentpétervári takarítónőnek a tulajdona, akit a jószerencséje összehozott Vlagyimir Putyinnal, és mára már több fényűző ingatlan és egy jacht tulajdonosa. Putyin másik barátnője/szeretője Alina Kabajeva, a ritmikus sportgimnasztika 2004-es olimpiai bajnoka, akinek több értékes ingatlant adtak át már korábban szankciós listára került oligarchák. Egy Rotenbergnek dolgozó üzletember Kabajeva testvérének és nagymamájának is átadott egy ingatlant. Később a sportgimnasztikából az egyik legnagyobb orosz médiaholding vezetője lett.

Van egy másik jacht, amit Putyinnak tulajdonítanak, konkrét bizonyítékok nélkül, és ami azzal került be a hírekbe, hogy pont a szankciók kivetése előtt tért vissza Oroszországba. De megfontolandó a Hudson Institute kutatójának megjegyzése, miszerint

Putyinnak voltaképpen nem szükséges tulajdonolnia semmit, hiszen egy olyan autokrata, aki mindent az irányítása alatt tart az országában.

(Újabb magyar példával: Orbán Viktornak nem kell részesedést szereznie a különböző médiatermékekben, ha azok tulajdonosai vezényszóra, ingyen átadják saját cégeiket egy alapítványnak, amelynek alapítói jogai Mészáros Lőrinc ügyvédjénél vannak.)

Lehet hatni Putyinra?

Ezekből a példákból látható, milyen nehézségekbe ütközhet egy amerikai vagy európai hatósági eljárás, ami Putyin vagyonát akarja lefoglalni. De az is, hogy azért bőven lehetnek olyan vagyontárgyak, amelyek az elnök személyes érdekeltségei, még ha nincs is rajtuk a neve.

A már idézett portrécikkünkben írtuk, hogy Rotenberget 2014-ben az USA és az EU is szankciókkal büntette a krími háború miatt, és mint Putyin elnök egyik legfontosabb bizalmi embere került a feketelistára. „Ez elsősorban a bankját érintette nagyon rosszul, amelynek mintegy 700 automatáiban azóta a Visa és a Master kártyák nem használhatók. Továbbá az olasz állam elkobozta Rotenberg négy különleges ingatlanját: két villát Szardínián, egyet Tarquiniában és egy szállodáját Rómában. Rotenberg erre azt mondta, hogy Oroszországban is lehet csodálatos helyeken nyaralni, mostantól majd belföldön üdül. Nyugalmát erősíthette, hogy az orosz jegybanktól 3 milliárd dollár hitelt kapott a bankja, 10 évre, jóval a piaci kamat alatt, hogy át tudja hidalni a szankciók okozta gondokat.” A most bejelentett szankciók már Rotenberg szintén milliárdos testvérére is kiterjednek.

Ahogy sok más állami cégvezetőre, oligarchára, propagandistára, titkosszolgára.

A névsor folyamatosan és ütemesen bővül: az elmúlt évek és az elmúlt hét számos szankciója után hétfőn az EU újabb 26 prominens putyinista büntetését jelentette be, és az USA is újabb listát készít a héten. Ténylegesen is megindult a milliárdos vagyonelemek lefoglalása, Uszmanov jachtja például már német zár alatt van:

Az oligarchák és tisztviselők elleni fellépésnek több oka van:

  • először is büntetés a háborúk kirobbantása miatt;
  • másrészt közvetlen támadás Putyin személyes vagyona ellen, hiszen a szankcionáltak közül többeket az elnök strómanjának tartanak;
  • de gyakori érv az is, hogy az orosz elit megszorongatásával nyomást lehet gyakorolni az Oroszországot irányító legszűkebb, nagyrészt volt KGB-sekből álló körre.

Ennek az elitnek mindennél fontosabb a fényűző élet, amit csak nyugaton érhetnek el. Nem érdekli őket, hogy összeomlik az orosz gazdaság és bezuhan a rubel, úgyis dollárban tartják a pénzüket, úgyhogy még keresnek is a háborún. Villákat Spanyolországban és Franciaországban vettek, vásárolni Olaszországba járnak, a gyerekeik pedig angliai magániskolákba járnak. Ha mindezt elveszik tőlük, akkor megpróbálhatják jobb belátásra bírni a kormányt – nagyjából ez a logika, aminek helyességéről évek óta komoly viták szólnak.

Ami igazán fájna, attól a Nyugat is fél

De akármit is gondolunk a Krím elfoglalása óta kivetett szankciókról, az biztos, hogy a nyugati hatalmaknak még óriási mozgásterük van, ha fájdalmat akarnak okozni – nem az orosz népnek, hanem azoknak, akik meglopják őket. Az oroszországi korrupció elleni fellépésnek nem néhány bűnöző hajócskáiról kellene szólnia, hanem a felfoghatatlan mennyiségű külföldre menekített pénzről.

A világhírű közgazdász, Thomas Piketty és két másik neves kutató számításai szerint az orosz gazdaság a 90-es évek eleje óta minden évben jelentős kereskedelmi többletet produkált, amiből a külföldi vagyonelemek felhalmozásának kellene következnie. Csakhogy a hivatalos nyilvántartásban ez nem látszik. A magyarázat nem lehet más, mint hogy ezeket a pénzeket elrejtették.

Pikettyék szerint az orosz GDP 85 százalékának megfelelő összeg tűnt el offshore számlákon.

Társszerzője, Gabriel Zucman szerint az orosz elit vagyonának „nagy többsége” offshore cégekben van.

Witanhurst, a második legnagyobb londoni ház a Buckingham-palota után, amely a szankcionált Andrej Gurijevhez tartozik Fotó: Wikimedia Commons

Ez olyan erős sebezhetőség, amit a Nyugat kihasználhat - figyelmeztet Paul Krugman. A Nobel-díjas közgazdász Putyin Achilles-sarkának tartja az offshore üzleteket, de ehhez Amerikának és Európának szembe kell nézni „két kellemetlen ténnyel”. Először azzal, hogy az ő elitjük, bankjaik és cégeik is összefonódtak az orosz kleptokráciával. Ebből következően nehéz úgy felderíteni az orosz oligarchák üzelmeit, ha a nagyhatalmak nem lépnek fel minden pénzmosással szemben. Lehet, hogy ebben a sportban az oroszok a legjobbak, de sok más ország is igyekszik, írja Krugman, az ultragazdagok az egész világon offshore cégekbe tolják a pénzüket.

„Ez azt jelenti, hogy Putyin legnagyobb sebezhetőségét akkor tudja kihasználni a Nyugat, ha szembenéz saját korrupciójával”

- írja Krugman, aki szerint a következő hónapokban dől el, hogy a demokratikus világ hogyan teljesít ezen a teszten. Vannak progresszív lépések: szerdán az amerikai igazságügyi minisztérium Kleptofogó néven alakított nyomozócsoportot, amelyben szankció- és pénzmosásszakértők, vámtisztek és adónyomozók, illetve nemzetbiztonsági szakemberek közösen erednek az orosz oligarchák külföldön tárolt vagyonának nyomába.

Boris Johnson pedig végre megígérte, amit hozzáértők már régóta követelnek: az Egyesült Királyság létrehoz egy külön ingatlan-nyilvántartást a „kleptokraták” kiszűrésére. Ez azzal jár, hogy a palotáknál és luxuslakásoknál, amelyek nagy része offshore cégek nevén van, meg kell adni a valódi kedvezményezett nevét, és aki hazudik, az börtönbe kerülhet.

Csak a Pandora-iratokban 1500 brit területen álló, offshore tulajdonú ingatlan került napvilágra. Becslések szerint 170 milliárd font értékben vannak ilyenek. Soknak van orosz tulajdonosa, de mint említettük, mindenki más is retteghet, hogy kiűzetik az adóparadicsomból.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt