Egy év eleji megállapodás szerint az oroszoktól a Mol venné meg a NIS olajvállalatot. Kérdés, hogy az Orbán-kormány bukása után Moszkva a magyar cégnek akarja-e eladni. A Mol szerint az egyeztetések jelenleg is zajlanak.
A jórészt Lettországban élő Pjotr Avent korábban a Magyarországon szolgáló Hilarion metropolita is meglátogatta. Ő lehetett a közvetítő a magyar kormány és az oligarcha között.
Az EU-s vezetők a teljeskörű háború kitörésének negyedik évfordulójára szeretnének előállni a huszadik szankciós csomaggal.
Vučić elnök csalódott. Az országnak január végéig van elég üzemanyag-tartaléka, és nagyon számítanak a magyar segítségre.
Kénytelen eladni három finomítóját és világszerte mintegy 5000 benzinkútjának körülbelül felét, a cég egy volt vezetője szerint ezzel „a Lukoilnak vége”.
A gázolaj nagykereskedelmi ára literenként 10 forinttal emelkedik, a benziné 5 forinttal. Rég láttunk egy lépésben ekkora drágulást.
Orbán a budapesti Trump-Putyin-találkozó hírével a háta mögött óriási magabiztossággal repülhetett volna Brüsszelbe. Mivel a találkozót lefújták, ugyanolyan elszigetelt helyzetben lesz, mint a korábbi EU-csúcsokon volt. A befagyasztott orosz vagyon felhasználására viszont így is mondania kell majd valamit.
Uniós szakértők jogi kiskapuval oldanák meg, hogy a magyar kormány ne tudja megakadályozni 140 milliárd eurónyi lefoglalt orosz vagyon Kijevnek való átadását.
Egy személyt azonban levettek a listáról a tagállamok.
Szijjártó közben újra megmagyarázta, hogy Magyarországnak miért nincs más választása, csak az orosz olaj.
Különben vétóznak.
Az elfogadott szankciók többek között tranzakciós tilalmat vezetnek be 22 orosz bankkal szemben, és megtiltják az orosz kőolaj finomításával előállított, más ország neve alatt értékesített kőolajtermékek importját is. Júniusban még Magyarország és Szlovákia is vétóval fenyegetőzött.
Magyarország sem vétózott.
A szlovák külügyminiszter arról beszélt, hogy csupán garanciákat akarnak kérni miniszterelnöki szinten.
Mindennek ellenálltunk – mondta a külügyminiszter.