A múlt héten összeszaladt a világsajtó képrögzítéssel foglalkozó része, mert a helyére emelték a Kercsi-szoros fölött épülő híd leglátványosabb elemét:
A sikeres illesztés mellett azzal a jó hírrel is szolgált az építkező cég, hogy 2018 decemberében az autóknak szánt kétszer kétsávos autópályahíd már készen lesz, és 2019-ben a mellettük párhuzamosan épülő kétvágányos vasúti hidat is átadják.
Ez lesz Oroszország leghosszabb hídja (19 kilométer), de ennél is fontosabb a világpolitikai jelentősége: ez a híd köti majd össze Oroszországot a 2014 tavaszán elfoglalt Krím-félszigettel. A Krím Oroszországhoz csatolását a világ legtöbb országa nem ismerte el, az USA és az EU szankciókkal bünteti miatta Oroszországot. Megépítése azt üzeni, hogy a Kreml sohasem adja fel hódítását, hiszen elképesztő pénzért még hidat is építenek hozzá.
A híd annyira fontos Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy tavaly tavasszal az építkezésnél tett látogatásán felszólította a beruházás vezetőit, hogy jelöljék ki a határidő betartásáért felelős embert, hogy ha csúszás lenne, akkor legyen kit felakasztania.
Két éve építészek és közgazdászok közül még Oroszországban is sokan azt mondták, hogy irreális a 2015 májusában elkezdődött építkezés befejezése 2018 decemberéig. Most úgy tűnik, hogy mégis megcsinálják. Igaz, ehhez hatalmas áldozatok kellettek: tavaly óta például minden jelentős útépítést leállítottak egész Oroszországban, hogy minden gép, ember és pénz ide összpontosulhasson.
A munka fő felelőse (akit nyilván nem fognak semmiképpen sem felakasztani, hiszen Oroszországban nincs halálbüntetés) Arkagyij Rotenberg, akinek az egyik cége építi a hidat. Rotenberg és Putyin a 60-as évek közepén egy leningrádi május elseji felvonuláson azzal szórakoztak, hogy csúzlival kilőtték az ünneplő munkások lufijait. Azóta persze felnőttek, benőtt a fejük lágya, és kialakult köztük az a munkamegosztás, amit az utóbbi években Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is gyakorolnak. Az egyikük kormányoz, a másikuk pedig cégeket vásárol, amelyekkel közbeszerzéseken nyer.
Rotenberg és Putyin gyerekkorukban egy klubba jártak dzsúdózni, és hamar jó barátok lettek. Putyinnak a dzsúdó hasonlóan fontos, mint Orbán Viktornak a foci, még egy könyvet is írt róla, ő a nemzetközi dzsúdószövetség tiszteletbeli elnöke is, és nemrégiben még Budapestre is elutazott, hogy a sportág világbajnokságába belekukkantson. A dzsúdó szeretete és Rotenberg barátsága összefügg tehát.
A két fiatalember útjai a 80-as években szétváltak: Putyin a KGB-hez ment dolgozni, és Drezdában kapott fontos pozíciót, Rotenberg viszont ragaszkodott a dzsúdóhoz, és testnevelési egyetemre ment, ahol edzőként végzett. Amikor Németország keleti fele kikerült a szovjet ellenőrzés alól, Putyin hazatért szülővárosába, és az önkormányzatnál kezdett dolgozni. Hetente többször lejárt a terembe, ahol Rotenberg volt az edző, és dzsúdóztak a régi barátokkal.
Putyinból hamarosan alpolgármester lett, és rávette a város dúsgazdag polgárait (a Jelcin-éra ottani oligarcháit), hogy szponzorálják meg a városi dzsúdót. Így jött létre Rotenberg vezetésével a Javara-Neva nevű klub, ami azóta is a világ egyik legsikeresebb egyesülete: eddig négy olimpiai bajnoka van, és mostanság is szépen fejlődik. Nagyvonalú állami támogatással akadémiát építenek az utánpótlásnak, egy ezerfős aréna is készül, meg jachtklubot is csapnak hozzá. Azóta is Rotenberg vezeti Putyin kedvenc sportegyesületét.
Amióta Putyin Oroszország elnöke, azóta Arkagyij Rotenberg Oroszország egyik legsikeresebb vállalkozójává nőtte ki magát. Annyi közbeszerzést nyer, amennyin csak elindul. Átláthatatlan méretű vállalatbirodalmát testvérével, a Finnországban élő Borisszal együtt irányítja, de kettejük közül ő a fontosabb főnök, és ő mondhatja el magáról, hogy Vlagyimir Putyin legrégebbi barátja.
Az Arkagyij fivérek már benne voltak a vegyiparban Borisz felesége révén (olajszármazékokkal kereskedtek), amikor Putyin elnök lett, de az első igazi nagy üzleti siker csak ezután jött. Először a vodkával.
Putyin nem sokkal a beiktatása után kiadott egy elnöki rendeletet, hogy több mint száz állami alkoholgyárat egyetlen cégbe szervezzenek össze. Ez lett a Rosszpirtprom, az új orosz államkapitalista modell első nagyvállalata. Ez a rendszer leginkább a feudalizmushoz hasonlít: az új gazdasági elit teljesen a politikai vezetőktől függ, és szolgálataikkal ugyan mesés gazdagsághoz juthatnak, de ha kegyvesztettek lesznek, akkor mindent elvesztenek.
A Rosszpirtprom Arkagyij Rotenberg befolyása alá került, és a cég fénykorában a teljes orosz vodkatermelés 30 százalékát adta. Azóta a Rotenberg fivéreknek lett bankjuk, építőipari vállalkozásuk és az orosz állami óriásvállalat, a Gazprom legfontosabb beszállítóivá váltak. Üzleti karrierjük néhány leglátványosabb eredményei a következők:
Amikor megkérdezték Rotenberget, hogy mennyit köszönhet Putyinnak, akkor azt válaszolta, hogy sosem hozza szóba vele az üzletet, mert azzal csak megfosztaná magát a remek beszélgetéseiktől - mintegy utalva arra, hogy Putyin nem tűrné a lobbizást. Máskor arra panaszkodott, hogy neki talán nehezebb is a helyzete a többi embernél, mert sohasem hibázhat, hiszen akkor rögtön azt mondják, hogy Putyin barátja hibázott, és ezt nem engedheti meg. A Financial Times-nak pedig azt is elmondta még, hogy nagyon tiszteli az elnököt, és szerinte "az Isten küldte Oroszországnak".
Rotenberget 2014-ben az USA és az EU is szankciókkal büntette a krími háború miatt, mint Putyin elnök egyik legfontosabb bizalmi embere került a feketelistára. Ez elsősorban a bankját érintette nagyon rosszul, amelynek mintegy 700 automatáiban azóta a Visa és a Master kártyák nem használhatók. Továbbá az olasz állam elkobozta Arkagyij Rotenberg négy különleges ingatlanját: két villát Szardínián, egyet Tarquiniában, és egy szállodáját Rómában. Rotenberg erre azt mondta, hogy Oroszországban is lehet csodálatos helyeken nyaralni, mostantól majd belföldön üdül. Nyugalmát erősíthette, hogy az orosz jegybanktól 3 milliárd dollár hitelt kapott a bankja, 10 évre, jóval a piaci kamat alatt, hogy át tudja hidalni a szankciók okozta gondokat.
A most épülő krími hídról azt mondta, hogy ebben az esetben nem az üzlet, hanem a hazafias kötelesség motiválta, hogy elvégezze ezt a munkát. A 3 milliárd dolláros építkezés szépen halad, pedig tényleg nehéz a feladat: nagyon szűk a határidő és nagyon kedvezőtlenek a geológiai és időjárási viszonyok. 1942-ben a megszálló német hadsereg már próbálkozott itt egy vasúti híddal, amit a szovjetek Sztálin parancsára be is fejeztek, azonban a jég alig másfél év után elvitte azt. Azóta hiába merült fel többször is, hogy meg kellene építeni megint, mindig túl nagy feladatnak tűnt.
Rotenbergnek a munka megszervezésével most bizonyítania kell, hogy rászolgált arra a sok jóra, amit eddig Putyin államának köszönhetett. Hiszen úgy lett a világ 782. leggazdagabb embere, hogy szinte minden eddigi bevételét vagy közbeszerzéseknek vagy hatósági döntéseknek köszönhette.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.