
A hétvégi mosonmagyaróvári ellenzéki győzelemmel az utóbbi bő egy hónapban zsinórban harmadszorra fordult elő, hogy egy nagyobb város önkormányzati időközijén csúnyán a földbe döngölik a Fideszt.
A Pápán, Orosházán, és most már Mosonmagyaróváron is végigvonuló minta szembetűnő:
A számok és a tendenciák a Fidesznek vérfagyasztóak lehetnek, nézzük sorban:
Pápán 2019-ben még fideszes polgármestert választottak, és az egyéni körzetekben is 9-1-re győzött a Fidesz. 2024-ben viszont már ellenzéki lett a polgármester, és „csak” 6-4-re győzött a Fidesz. A trendforduló az időközin durván megmutatta magát, a Fidesz 24,6 százalékot szerzett. (Részletesebb adatok itt)
Orosházán is fideszes polgármestert választottak 2019-ben, a Fidesz 7-2-re vitte az egyéni választókerületeket. A tizedik körzetben szavazategyenlőség volt, úgyhogy újból szavazni kellett, az időközit 2020-ban rendezték meg, és ott már az ellenzéki jelölt nyert 53-46-ra (a maradék szavazatokat egy harmadik jelölt vitte el). 2024-ben már ellenzéki polgármestert választottak a városban, a 10 egyéni körzetben pedig 5-5 lett az ellenzék-Fidesz-meccs. Az egy egyéni választókerületben kiírt márciusi időközin aztán brutálisan, 71-23-ra nyert az ellenzék. (Részletesebb adatok itt)
Mosonmagyaróváron szinte betűre ugyanez történt most a hétvégén: 2019-ben még fideszes lett a polgármester, egyéni körzetekben 9-1-es Fidesz-söprés volt. 2024-ben már fordul a kocka, ellenzéki lett a polgármester, a körzetekben pedig az öt évvel azelőttinél jóval kisebb arányban, 6-4-re győzött a Fidesz. És jött a vasárnapi időközi, ahol 79-20-ra győzött az ellenzék. (Részletesebb adatok itt)
Bár a mintára csak félig-meddig illeszkedik, a szintén ellenzéki, de már régebb óta ellenzéki Budakalászon és Ajkán is tönkreverték a fideszes vagy fideszes támogatású jelölteket idén januárban, a kormánypártiak sorrendben csupán 21 illetve 15 százalékot kaptak az önkormányzati időköziken.
A jelenség többféleképpen magyarázható, szerepe lehet benne egy egyre erősödő általános ellenzéki hangulatnak ezekben a városokban, szerepe lehet a győzteshez húzásnak, de akár annak is, hogy egy ellenzéki polgármester megmutatta, hogy hogyan politizál, és ez elnyerte olyanok tetszését is, akik korábban a Fideszre szavaztak, de nem voltak megrögzött magszavazók. Erre hivatkozott például a pápai ellenzéki polgármester, Grőber Attila is, amikor a siker okáról kérdeztük őt még márciusban.
Akkor egyébként azt is megkérdeztük tőle, hogy az ellenzéki győzelemből le lehet-e vonni bármiféle következtetést egy általános közhangulatra. Azt mondta, ezzel óvatos lenne, főleg, hogy januárban a nagyobb időköziken még fideszes győzelmek születtek, de szerinte az mindenképpen látszik, hogy az elmúlt időszakban nőtt az emberek politikai aktivitása.„A Fidesz szövetsége az apátia, és úgy néz ki, ez most eltűnőben van. Görcsoldódás van" Azóta két hasonló szavazás is igazolta a szavait.
Az önkormányzati időközikből ugyanakkor az is látszik, hogy a Fidesz egyelőre nagyobb részben tartani tudja azokat a településeket, amelyek 2024-ben is az övé lettek, úgy értve, hogy fideszes polgármestert és képviselőtestületet választottak.
Januárban Kiskunmajsán és Veszprémben győztek nagy arányban (66 és 44 százalék) egy-egy egyéni körzetben, de figyelemreméltó, hogy míg Veszprémben az idei 44 százalék pont ugyanannyi, mint 2024-ben volt, Kiskunmajsán a 66 százalék erős gyengülés a 2024-es 75 százalékhoz képest. Most vasárnap pedig Tiszakécskén és Tiszafüreden győzött a kormánypárti jelölt, szintén nagy arányban, 74 és 92 százalékkal.
Igaz, mindehhez az is kellett valószínűleg, hogy az ellenzék nem nagyon nehezítette meg a dolgukat: Veszprémben egymásra indult a helyi civilszervezet, a Kutyapárt és a Momentum, a három kisebb településen pedig csak Mi Hazánkos és 2RK-s ellenfél volt.
Mind a négy település erősen fideszes volt 2024-ben, megszorongatni sem tudták a polgármestereiket az ellenzékiek, ha egyáltalán voltak jelöltjeik, Tiszafüreden például ellenfél nélkül, egyedül indult egy fideszes a polgármesteri posztért.
Azonban az ellenzéknek sikerült „idegenben is győzni” az elmúlt hónapok időközijein, kétszer is: januárban Tiszakécskén, ahol 2024-ben nyolcból nyolc körzet volt fideszes, egyetlen szavazattal ugyan, de a független Bagó Ákos Károly legyőzte a fideszes ellenfelét - azt a Babák Ferencet, aki most vasárnap 74 százalékos eredménnyel végre bejutott az önkormányzatba.
Tavaly decemberben Sátoraljaújhelyen is győzött egy független jelölt az egyik körzetben kiírt időközin úgy, hogy júniusban még minden körzetet és a polgármesteri posztot is a Fidesz vitte el. Itt a fideszes jelölt csak 188 szavazatot szerzett az időközin úgy, hogy a körzetben 2024-ben még 418-at kapott a párt jelöltje.
De egy nagy győzelme a Fidesznek is akadt: a budapesti III. kerület egyik körzetét sikerült elvenniük az ellenzéktől, de ez eléggé speciális helyzet volt, mert korrupciógyanú miatt letartóztatásban lévő, lemondott Czeglédy Gergő helyére írtak ki időközit, amit az "óellenzék" el is engedett, nem volt jelöltjük. A kutyapártos jelölt még így is pár százalékra meg tudta közelíteni a végül 39 százalékot kapó fideszes Malinás Sándort.
Országgyűlési időközi az utóbbi években csak kettő volt, egy újpesti (Bp. 11. OEVK) és egy dombóvári (Tolna vármegye 2. OEVK). Újpesten Varju László 51,88 százalékkal győzött úgy, hogy 2022-ben 50,88-at hozott. A dombóvári központú választókerületben a Fidesz januárban 63 százalékot szerzett, 2022-ben pedig 62,44-et. Ez azt jelenti, hogy 2022-hez képest szinte semmi változás nem volt a két körzetben.
A következő időközi választás, amelyen tesztelhető lesz az, hogy egy ellenzékibb városban tényleg mindig a földbe döngölik-e a Fideszt mostanában, április 27-én lesz, amikor Fóton két egyéni választókerületben is képviselőt választanak.
Az egyikben a már ismert recept szerint a polgármesternek is és egyéni körzetben is megválasztott Merkwart Krisztián mondott le, a másikban meghalt a 2024-ben megválasztott, szintén ellenzéki Csorba István.