27 milliót kapott a fundamentalista kamuegyetem-lovag az MNB alapítványaitól

bűnügy
2016 április 27., 02:35
comments 236

Böngészve a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül szétszórt milliárdokat, gyorsan kiderül, hogy nem csak Matolcsy György rokonai és olyan Orbán Viktor-közeli oligarchák, mint Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc jártak jól, kisebb összegek leeshettek kevésbé ismert szereplőknek is.

Például két jegybanki alapítványtól összesen 27,7 millió forint járt a John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központnak.

Ha valakinek nem lenne ismerős a szervezet, az nem a véletlen műve, a sajtóban keveset szereplő központról van szó. Pedig nagyívű feladatot tűztek ki maguk elé, honlapjukon megtalálható küldetésük szerint

„A társadalom eltávolodott attól az Istentől, akit korábban az ember az abszolút igazsággal és igazságossággal azonosított. Elárasztotta pornográfiával és kulturálatlansággal a világot, megmérgezte a nemeket, és aláásta a férfi és nő közti kapcsolatot. Ezért az emberiség ma egy morbid, dekadens, enervált, felületes, képmutató társadalomban él, ahol az emberek kiárusítják magukat, hogy munkához jussanak, és ahol a tömegtájékoztatás és a nevelés a propaganda és a tudatipar áldozatává lett.”

A John Henry Newman Központ korábban a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán működő intézet volt, tavaly óta viszont közösségi képzési központot is vezetnek Sümegen. A Jövőegyeteme nevű projektben a modern kereszténység tanait szeretnék terjeszteni. Az Oktatási Hivatal idén januárban jegyezte be őket.

Az intézet mögött Kertész-Bakos Ferenc áll, akinek neve korábban többször merült fel kétes eredetű doktori címeket osztó képzések körül. A Magyar Narancs és a Népszava is írt arról, hogy Kertész-Bakos sorra próbálkozott magyar városoknál, hogy iskolát indíthasson, végül az elutasítások után Sümegen kapott lehetőséget.

A MaNcs 2015-ben részletes cikket is írt Kertész-Bakos életéről és iskolaalapítási próbálkozásairól, ebből derült ki az is, hogy 2010-ben a Szepessy Zsolt-féle Összefogás nevű pártjában is alelnök volt, valamint tagja volt a máltai lovagrendet másoló Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrendnek, amit csak Kongó, Angola, Guinea, Gambia, Kelet-Timor, Bissau-Guinea és São Tomé és Príncipe ismer el önálló államként. Ebben a lovagrendben bukkant fel Hunvald György és Schmuck Andor is.

A lovagrend alapított egy iskolát is, ez a Pro Deo University (PDSU), aminek Kertész-Bakos volt a dékánja. Az „iskola” akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy itt végzett a zöldhatóság végül lemondott vezetője, Tolnai Jánosné Szatmári Katalin is, aki kamudiplomára kapott állami kinevezést. Az alig elismert lovagrend akkor azt állította a témával foglalkozó Átlátszónak, hogy az iskolát a New York állambeli ortodox egyház alapította 1974-ben, de ennek semmiféle nyoma nem került elő. Később a MaNcs írta meg, hogy szintén PDSU-s doktori címet használt Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, aki a cikkek megjelenése után le is szedte honlapjáról doktori titulusát.

De hasonlóan rejtélyes Kertész-Bakos doktori címe is. Hivatalosan elérhető önéletrajza nincs, és bár a Wikipédián az áll, hogy „1986-ban felsőfokú energetikus képesítést szerzett, majd teológiát és esztétikát tanult Budapesten”, a MaNcs újságírója nem tudott nyomára akadni ennek.

Kertész-Bakos habilitációja a PDSU ülésén, középen feketében ülve látható (Fotó: kmfap.hu)
photo_camera Kertész-Bakos habilitációja a PDSU ülésén, középen feketében ülve látható (Fotó: kmfap.hu)

A lap újságírójának Kertész-Bakos akkor végül elismerte, hogy valóban nem szerzett diplomát a BME-n, és csak érettségizett Magyarországon, majd előbb egy olyan New York-i egyetemet nevezett meg, ahol nem is hallottak róla, majd egyet, ami nem is létezik.

Doktori címét elvben Szlovákiában szerezte, a PDSU-nál, disszertációját a strukturális alapok felhasználásáról írta, opponense dr. Suha György, a Wekerle – Sorbonne Üzleti Főiskola tanára volt. Doktori végzettségét soha nem akkreditáltatta Magyarországon. (A Wekerle körül amúgy korábban mi is több kétes értékű tudományos fokozatra akadtunk, ezekről itt írtunk korábban.)

Annak ellenére, hogy semmiféle hitelt érdemlő bizonyíték nem került elő arról, hogy Kertész-Bakosnak lenne rendes diplomája, a Wekerlén simán tarthatott órákat. A Wekerle rektora, Borbély Attila a lap megkeresésére annyit írt vissza, hogy Kertész-Bakos „feladatköre ellátásához tudományos fokozat nem szükséges."

Genderőrültség ellen

Ez a háttér sem jelenthette akadályát annak, hogy a Kertész-Bakos által megálmodott jövőegyetemhez ömöljenek a közpénzmilliók az MNB alapítványaitól.

A PAGEO például 9,47 millió forintot ítélt oda az Első magyarországi interdiszciplináris gazdaságetikai konferencia megrendezésére.

A konferencia 2015 októberében le is ment, Gazdaság – Etika – Globalizáció címmel, a John Henry Newman Intézet honlapján elérhető anyagok szerint főleg a keresztény fundamentalizmuson és a feminizmusellenes kirohanásokon volt a hangsúly.

Kertész-Bakos feketében (kmfap.hu)
photo_camera Kertész-Bakos feketében (kmfap.hu)

Felszólalt például a feminista mozgalmak nemzetközileg jegyzett támadója, Gabriele Kuby, akinek munkásságát így foglalta össze az intézmény honlapja:

„A gender őrültség, amit aktív kisebbségek támogatnak, az EU és az ENSZ hátszelével. Mindent meg kell tenni azért, hogy minél kevesebb helyen ültessék át a gyakorlatba ezeket a gyilkos tévtanokat.”

A konferenciát az MNB alapítványa mellett Sümeg város önkormányzata is támogatta, sőt, az önkormányzat még az MTI-nek is küldött a rendezvényről egy közleményt, a „A SZEXUÁLIS NORMÁK MEGSZÜNTETÉSE ELPUSZTÍTJA A KERESZTÉNY KULTÚRÁT ” címmel.

A konferencián előadott beszédeket angol és magyar nyelven bemutató szöveggyűjtemény is megjelent, szintén a PAGEO támogatásával. Ebben olvasható Kertész-Bakos előadásának szövege is, amiben a keresztény Európa végső lebontásának forgatókönyvét foglalja össze.

Argentin gazdaság tapasztalatai, 10 millióért

Az MNB másik alapítványa, a PADA több projektben is támogatta a John Henry Newman Oktatási Központot. 6,3 millió forint járt Marguarite A. Peeters két könyvének lefordításra.

Az egyik a nyugati kulturális forradalom globalizációjáról, a másik pedig a genderforradalomról szól. Témáját tekintve ez is sokban hasonlít Kuby munkásságára. Az interneten elérhető Peeters egy korábbi, globális etikáról szóló rövid írása magyarul is, ebben arról ír, hogy az értelmiség és a döntéshozók olyan, kereszténység utáni normákat kezdtek el követni, melyek aláássák a keresztény etika értékeit.

Például, írja Peeters,

„A valóságban 1968 májusának nemzedéke, a nagy hatalmú népesedést kontrolláló lobbi és sok milliárd dolláros iparuk, a gazdasági feministák és más világi Nyugati Nem-Kormányzati
Szervezetek és a posztmodern akadémikusok foglalták el a kulcspozíciókat az ENSZ-ben és specializált ügynökségeiben az 1960- as évek óta.”

A két könyv végül egy kötetben jelent meg, a PADA honlapján a kiadott kötetek között lehet látni is őket.

Járt még a John Henry Newman Oktatási Központnak 10,89 millió forint arra is, hogy Argentína gazdaságát tanulmányozzák, 'az argentin szuverén adósság kezelésének alternatív módszertana és annak tanulságai a magyar párhuzamok tükrében' projekt keretében.

A kutatócsoport munkájának eredményeként egy tanulmánykötetet adnak ki angol-magyar tükörkiadásban, ígéri az alapítvány honlapja a 2015 decemberében odaígért támogatás mellé, de ennek még nem találtuk nyomát, biztos még nem készült el a munka.

Elkészült viszont a Korszerű szövetkezeti ismeretek című tantárgyhoz készített jegyzet, amiért 1,2 millió forintot kaptak a PADA-tól, és ami tényleg olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.