Kínában kell keresni a Vujity Tvrtko által felfedezett trianoni rejtély kulcsát

Történelem
2016 május 27., 11:59
comments 228

Félórával azután, hogy beszámoltunk arról, hogy Vujity Tvrtko valami döbbeneteset fedezett fel a trianoni békeszerződésben (amit egy francia kisváros páncélterméből szedtek elő neki) és a műsorában majd fontos bejelentést fog tenni ezzel kapcsolatban, ami aztán a parlament elé is kerülhet majd, egy olvasónk jelezte, hogy ő sejti is, miről van szó.

Trvtko ugyan nagyon titokzatosan fogalmazott az eddig posztolt videóiban, de annyi azért kiderült, hogy a rejtélyes területen, amit most megtalált, egy száz hektáros területen négy utca van és még mindig élnek ott emberek. És ennek a felfedezésnek szerinte fontos jelentősége lehet.

Olvasónk szerint a megoldás kulcsa a tiencsini osztrák-magyar koncessziós zóna lesz, legalábbis erre a területre teljesen illik a trvtko-i leírás. A kínai Tiencsinben a monarchia 1900-ben szerzett magának koncessziós jogot, ez volt az osztrák-magyar monarchia egyetlen igazi gyarmata, a bokszerlázadás után száz hektár jutott nekünk a nyolc közigazgatási egységre szabdalt területen.

A monarchia a gyarmatot a trianoni békeszerződésben veszítette el. Tiencsin története meglehetősen ismert, számos cikk született rajta a nagyobb oldalakon is, pár éve pedig a Falanszter blog részletesen is összeszedett mindent, amit tudni érdemes a monarchia egyetlen gyarmatáról.

Jüan Si-kaj osztrák stílusú egykori villája  (Wikipedia)
photo_camera Jüan Si-kaj osztrák stílusú egykori villája (Wikipedia)

Hogy Trvtko Tiencsinről fog mondani valamit, az is igazolja, hogy egy, a városban tanuló magyar fiatal blogján már márciusban megírta, hogy Tvrtko ott járt és "állítása szerint új filmjében az Osztrák-Magyar Monarchia egykori koncessziós területe kap főszerepet, amit szintén „Trianonban csatoltak el.”

Olvasónk emellett kiemelte azt is, hogy Tvrtko műsorának beharangozója alapján szó lesz még Zajtáról, a településről, amit tévedésből két hónapig Romániához csatoltak és hogy Tvrtko nemrég Szentpéterfán járt, a horvát többségű faluban, ami 1923-ban visszaszavazta magát Magyarországra.

"Hogy mi a titok pontosan, nem tudom. Ha a Tiencsini zóna lenne a titok, akkor attól tartok kicsit nagyobb a füstje, mint a lángja az egésznek, hiszen ebben semmi titok nincs, igaz kevesen tudnak róla, mert jelentősége sincs. A felvezetés alapján ennél nagyobb durranásnak kellene lennie...meglátjuk"

- írja olvasónk, de ha jól rakjuk össze a részleteket és Tvrtko valami olyan részletre bukkant, ami alapján a tiencseni száz hektár jogosan Magyarországot illeti meg a mai napig, az egész érdekes új fejezetet nyithat a kínai-magyar diplomáciában.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.