Tud hatékony lenni ez az állam, ha akar: Tiborcz István csak egyetlen hónapig nem indulhatott közbeszerzésen, de most korrigálta a kormány ezt az apró hibát
2015 december 01., 22:32
Ha törvényekkel tényleg kizárnák a korrupció lehetőségét Magyarországon, akkor leállna az állam működése
„Magyarországon ma a közbeszerzések közege, a közbizalom alapján eljáró intézmények vezetőinek romlott magatartása miatt (...) már százezer forint elköltése esetén is nyílt pályázat kiírása [kellene] legyen kötelező. Ez a lépés azonban (...) lehetetlenné tenné az állami intézmények számára a közjó szolgálatát.”
Ezt írja tanulmányának bevezetésében a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB). Máshogy fogalmazva ez azt jelenti, hogy
Magyarország vezetőinek elképesztő korruptsága miatt csak extrém szigorú törvényekkel tudnánk tutira megakadályozni a lopásaikat, az ilyen szigorú törvények viszont nem csak a korrupciót, de az állam működést is megbénítanák.
A CRCB kutatói az új, 2015-ben elfogadott közbeszerzési törvényt elemezték. Egy ilyen jogszabálynak mindig két ellentétes szempont között kell egyensúlyoznia:
- Egyrészt alkalmazkodnia kell az üzleti élet valódi működéséhez, az ott működő gyakorlatokhoz. Nem tartalmazhat életszerűtlen, bonyolult szabályokat. Ez nem kényelmi kérdés, egy agyonbonyolított eljárás iszonyúan megdrágíthat és lelassíthat egy beszerzést, ami az adófizetőknek sem érdeke.
- A másik oldalról olyan garanciális szabályok kellenek, amik a minimálisra csökkenti a korrupció lehetőségét, ezek pedig majdnem mindig bonyolítják az eljárásokat. Leegyszerűsítve, ha nekem magánszemélyként kell egy laptop, akkor elmegyek, és megveszem, amelyik tetszik. Egy közbeszerzésben elvileg pályázatot kell kiírni, ajánlatokat értékelni, sokkal körülményesebb az egész.
A CRCB azzal érvel, hogy a környezettől függ, a szereplők viselkedésétől is függ, hogy milyen szabályok kellenek.
Ahol egyébként is erős a jogállam, van közbizalom a vezetők iránt, a cégek a korrupciómentességet tekintik normának, ott más szabályok kellenek, mint ahol a vesztegetés az alap, a vezetők folyamatosan haverjaik gazdasági érdekeinek megfelelően változtatgatják a szabályokat, és emiatt senki sem bízik senkiben.
A 2015-ös törvényről azt állapították meg, hogy
- nem volt semmilyen előzetes hatásvizsgálat, a jogalkotó kb. próba-szerencse módszerrel dolgozott;
- a piaci szereplőknek egy hónapjuk volt alkalmazkodni;
- a törvényt az elfogadása utána egy hónappal már módosították is;
- nem nagyon volt idő a véleményezésre.
A pályázati kiírások szabályaival kapcsolatban az derült ki, hogy
- kicsit rövidültek a ajánlattételi, részvételi határidők;
- több dolgot kell elérhetővé tenni a neten, mint eddig, ami jó hír;
- az elbírált pályázatok összegzése is felkerül az adatbázisba, amit eddig csak a pályázóknak küldtek meg, ez is kifejezetten pozitív fejlemény;
- újabb beszerzések kerültek ki viszont abból a körből, ahol teljes, nyílt ajánlati felhívást kell közzétenni, ami nagy baj, bizonyos esetekben a hirdetmény helyett elég lesz egy jóval kevesebb adatot tartalmazó összefoglaló;
- az ilyen beszerzéseknél sokkal rövidültek a jelentkezési határidők.
„A határidők rövidülése csökkenti a versenyerősséget és növeli a korrupciós kockázatokat. A közbeszerzések transzparenciáját csökkenti, hogy nem kell már közzétenni az ajánlati felhívást, hanem csak egy összefoglalót az eljárás fontosabb paramétereiről.”
Az alacsonyabb értékű beszerzéseknél ellentmondásos szabályok vannak, egyfelől a kötelezően meghívott cégek számát négyre emelték, viszont a korábban szereplő 15 napos minimum határidő kikerült a törvényből.
A több kötelezően meghívott pályázó a korrupciót drágítja, így ellene hat, hiszen több szereplővel nehezebb elcsalni a dolgokat a 15 napos minimum kivétele viszont a verseny ellen hat, minél kevesebb idő van pályázni, annál kevesebb lesz a potenciális indulók száma.
A pályázók élete is változik, az
- uniós értékhatárok alatt a hirdetményes közzététel teljesen megszűnt a pályázatoknál, ami nagyon rontja az átláthatóságot;
- a nemzeti beszerzéseknél akár négy napra is lerövidíthető a pályázók jelentkezésének határideje, ami megint a versenyt csökkenti;
- érdemben csökkentek viszont a pályázók adminisztratív terhei, ami segíti a versenyt;
- a Közbeszerzési Hatóság, vagy a bíróság mondhatja ki, ha egy pályázó felmentést kaphat valamilyen kizáró ok alól (mondjuk mert kartellezés miatt egy időre eltiltották a pályázatoktól), és egyáltalán nincs meghatározva, hogy ilyen felmentést ki, és milyen indokok alapján kaphat; ez súlyosan növeli a korrupció kockázatát;
- az alkalmasság ügyében nem írhatóak elő indokolatlan korlátok, például nem szabható korlátlan nagyságú referencia vagy követelmény az éves árbevételre, ezek pedig javítják a versenyt és csökkentik a korrupciós kockázatokat.
A törvénybe bekerült egy új kivétel, úgynevezett „kampányszolgáltatás” esetében értékhatártól függetlenül nem kell közbeszerzést kiírni. Mivel nem világos, hogy ebbe a „kampányszolgáltatásba” milyen tevékenységek tartoznak bele, és a kampányfinanszírozás körül eddig is iszonyú korrupció volt Magyarországon, így az új kivétel
„tovább tágítja, táplálja e módszerek alkalmazhatóságát a politikai korrupció mechanizmusában.”
Ezen kívül is bekerültek újabb kivételek, például a 18 millió forint alatti rendezvényszervezés, vagy oktatási szolgáltatások, ahol nem kell közbeszerzést kiírni. Ez is a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.
Az összeférhetetlenségi szabályok változása kapcsán pedig érdemes elolvasni a
„Tud hatékony lenni ez az állam, ha akar: Tiborcz István csak egyetlen hónapig nem indulhatott közbeszerzésen, de most korrigálta a kormány ezt az apró hibát”
Ez arról szól, hogy rejtélyes, és nyilván rosszindulatú hivatalnok valahogy beleírta az új közbeszerzési törvénybe, hogy a legfőbb állami vezetők (miniszterelnök, kormánytagok, NAV-elnök, házelnök és alelnök, Kúria elnök, legfőbb ügyész, köztársasági elnök, jegybankelnök, ilyesmi) és az ő hozzátartozóik nem vehetnek részt a közbeszerzésekben.
A jogszabályt így el is fogadta a parlament, de aztán kiszúrták a buta hibát, és gyorsan visszamenőleges hatállyal módosították a törvényt, hogy a legfőbb állami vezetők hozzátartozói is nyugodtan arathassanak a közbeszerzéseken.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.