Sajtótájékoztatón reagált a szerda délelőtt nyilvánosságra került jelentésre Tony Blair, Nagy-Britannia egykori miniszterelnöke. A 2009-ben indult, Sir John Chilcot vezetésével zajló vizsgálat az ország Irak megszállásában játszott szerepét és az odavezető döntések jogosságát vizsgálta. És bár a jelentés konkrétan nem mondta ki, hogy Blair hazudott, amikor országát az Egyesült Államok partnereként háborúba vitte Huszein rezsimje ellen, de nagyon súlyos megállapításokat tett Blair és a brit kormány felelősségéről.

Az egykori miniszterelnök azt a stratégiát választotta, hogy ugyan mély megbánását fejezte ki, majd gyakorlatilag megvédte az összes egykori döntését.

Blair elmondta, hogy a háborúba lépést megelőző döntés meghozatala tízéves miniszterelnöki pályafutásának legnehezebb, jelentősebb legtöbb kínlódást hozó döntése volt.

És ezért a döntésért most teljes felelősséget vállal. Mint mondta, mélyen átérzi azoknak a gyászát, akik szeretteiket vesztették el Irakban. Legyen szó brit katonákról, más országok katonáiról vagy irakiakról.

Mint kiderült, folytatta, azok a hírszerzési anyagok, melyek rendelkezésre álltak a háború kezdetekor, tévesnek bizonyultak. A következmények pedig rosszabbak, véresebbek lettek, mint ahogy valaha el tudták volna képzelni. Az a nemzet, tette hozzá, amit fel akartam szabadítani az ördögi Szaddám alól, szektárius terror áldozata lett.

Mindezért több szomorúságot és megbánást érez, mint amit bárki el tudna képzelni, mondta.

Majd ezután részletesen taglalta, miért nem pontosak a jelentés megállapításai. Szerinte például rohantak a háborúba, de akkor a hírszerzési adatok vegyi fegyverekről szóltak, ezért Irak inváziójával nem lehetett késlekedni. Megismételte, hogy vállalja a felelősséget a döntésért, de azt is hozzátette, hogy azért tette, amit tett, mert azt gondolta, hogy ez a helyes, és a tétlenség nagyobb árral járna. Kritizálta azt a modern szokást is, hogy mindig mindenkiről a legrosszabbat feltételezik.

Azzal folytatta, hogy ha Huszeint a helyén hagyták volna, akkor Irakban is lehetett volna egy Arab Tavasz, aminek az eredménye még egy Szíria lehetett volna. Az Iszlám Állam pedig Szíriában jött össze. Ehhez képest 2010-ben Irak viszonylag stabil volt és ott legalább van egy legitim kormány.

Kérdésre válaszolva elismerte, hogy természetesen van kapcsolat az ISIS és Irak megszállása között. De az ISIS létrejöttéhez akkor is egy kormányzás nélküli terület kellett Szíriában.

De ez nem menti fel a tévedéseik alól, de mint mondta, minden döntés nehéz egy veszélyes világban. Azt is megígérte, hogy nyilvánosságra fogja hozni saját jegyzeteit a kérdésről.

Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy képes belenézni a nemzet szemébe és azt mondani, hogy nem vezette félre őket. Ugyanakkor azt nem tudná mondani, hogy nem hozott rossz döntést.

Tudja, hogy sok ember nem ért vele egyet. Ez az ő joguk. De nem voltak hazugságok, tette hozzá. Egy döntés volt, hogy megszabadulnak Huszeintől és kiállnak az USA mellett. Ha ezzel nem ért egyet valaki, meg kéne mondania, mi mást lehetett volna tenni. Amíg erre nem képes valaki, addig csak kommentátor és nem döntéshozó. Egy döntéshozónak viszont döntéseket kell hoznia. (Guardian)