2008 és 2013 között Magyarországon csökkent a legnagyobbat a közoktatásra költött pénz mennyisége, és a diákok száma, az összes vizsgált ország közül.

Az első és az utolsó három ország sorrendje így néz ki.

Az OECD a héten 500 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra arról, hogy működik (vagy nem működik) az oktatás a világ országaiban. Minden évben készül egy hasonló dolgozat, többek között azt vetik össze, hogy az egyes OECD tagországokban és a társult államokban mennyit költenek az oktatásra, és ennek milyen eredményei vannak.

Magyarország számára többnyire lesújtóak a most kikerült adatok.

Arról például, hogy mennyit költ egy ország oktatásra, sokféle felmérés készül, csak ezzel a témával ~100 oldal foglalkozik.

Ezekben összehasonlításokban Magyarország szinte kivétel nélkül a listák vége felé szerepel. A fent bemutatott 2008-2013-as csökkenésen túl elég látványos még ez az ábra is, ami az oktatásra költött összegeket mutatja a GDP százalékában. Az első és az utolsó öt ország sorrendje így néz ki.

Itt az is látszik, hogy a vizsgált országok közül a GDP arányában nálunk költi a legkevesebbet az állam köz- és felsőoktatásra (az oszlop sötétebb része - 3,1 százalék).

A gimnáziumban végzettek aránya csökken, a szakiskolát végzettek aránya növekszik.

Itt azt is figyelembe kell venni, hogy a 2014-ben végzett diákok jellemzően még azelőtt kezdték meg gimnáziumi / szakiskolai tanulmányaikat, hogy az Orbán-kormány érdemben hozzányúlt volna az oktatási rendszerhez. Miután az elmúlt években egyértelműen a szakiskolákat részesítették előnyben a gimnáziumokhoz képest, várható, hogy ez a trend tovább erősödik.

Ettől nem függetlenül a felsőoktatás számai sem mutatnak túl biztatóan. Az egyetemisták száma 2008. óta csökkent, az OECD országok közül csak Oroszországban rosszabb a helyzet, mint nálunk. Az első és az utolsó három ország sorrendje így néz ki.

Pedig Magyarországon kifejezetten sokat ér a diploma és az érettségi is. A munkanélküliség például így alakul a végzettség szerint.

A fizetéseknél is nagyon látványos a különbség. Magyarországon egyetemi diplomával átlagosan kétszer annyit lehet keresni, mint középfokú végzettséggel. Ilyen jövedelemkülönbségek Magyarországon kívül csak Dél- és Közép-Amerikában vannak az iskolai végzettség alapján. Az első és az utolsó öt ország sorrendje így néz ki.

Ezt, mármint, hogy a végzettség milyen sokat számít, az emberek is pontosan tudják.

A fenti eredmények miatt nehezen érthető a kormány törekvése, hogy csökkentse a diplomások és gimnáziumi érettségivel rendelkezők számát, és a szakiskolákra tegye a hangsúlyt.

• Tavaly nyáron itt foglaltuk össze részletesen , hogy milyen hatása látszik a közoktatás átalakításának a hazai statisztikák szerint.