Úttörő módon külső helyszínen rendez konferenciát a tanszék munkájának bemutatására az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézete Szláv Filológiai Tanszéke. A kezdeményezés célja részben a népszerű ismeretterjesztés, a tanszék munkájának bemutatása a laikus nagyközönségnek. Részben pedig a tanszék népszerűsítése, a szakok megismertetése a jövendő egyetemistákkal. Nekem meg személyesen is fontos, a pesti szláv filológia az alma materem, eredendően horvát szakos volnék, még ha végül csak abszolváltam a szakot.

Egykori irodalomtörténet-tanárom, Lukács István tanár úr immár a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatójaként találta ki, hogy ilyen kihelyezett konferenciákkal népszerűsítsék a szakot, és magát a tudományt. A Srpske nedeljne novine (Szerb hetilap) szerb újságnak nyilatkozva kifejtette, hogy bár sokak szerint a tudomány valami világtól elemelkedett, önmagáért való dolog, ami kiválasztott kevesek kiváltsága, ő pont ellenkezőleg gondol rá. A bölcsészettudomány, szemben az úgynevezett egzakt tudományokkal, az embert állítja vizsgálódása középpontjába. A különféle nyelvekkel, így szláv nyelvekkel, irodalmakkal és kultúrákkal foglalkozó tudomány pedig azért lehet fontos a magyarok számára is, mert közelebb hozza a közvetlen vagy távolabbi szláv szomszédainkat. Félni leginkább az ismeretlentől szoktunk, akit pedig megismerünk és ismerünk, az a barátunk is lehet” -
mondta Lukács tanár úr, aki saját bevallása szerint maga is kihívásnak tekinti, ha olyan élethelyzetbe kerül, hogy a maga szűkebb szakterületéről kell magyaráznia nem „bevatottaknak”.

A Szláv Filológiai Tanszék első kihelyezett konferenciája most szeptember 28-án lesz Pomázon, a Teleki-Wattay kastélyszálóban. A választás azért erre a Budapest melletti kisvárosra esett, mert Pomázon nagyszámban élnek kisebbségi szerbek - a helyi kisebbségi önkormányzat be is szállt a szervezésbe. Lukács elmondása szerint a jövőben is igyekeznek úgy helyszíneket választani, hogy az kutatási témáikhoz is igazodjon. Szóba került például Keszthely, aminek a környékén, Zalavárott a IX. században a két szláv térítő, Cirill és Metód is ténykedett.

A mostani konferencián a Szláv Filológiai Tanszék valamennyi szakának - a bolgár, a cseh, a horvát, a szerb, a szlovák és a tíz éve indult szlovén szakok - oktatói előadnak majd saját tématerületükről. Ez pedig, tekintettel a magyar és a szláv nyelvek évezredes együttélésére és egymásra hatására - tudják, hogy hívják szerbül a sárgarépát? Šargarepa! - még azoknak is érdekes és izgalmas lehet, akiknek amúgy lövésük sincs sem a filológiáról, sem a szláv nyelvekről.