Az iraki (siíta) és kurd haderő a nyugati szövetségesek és a hivatlanul betoppanó török hadsereg támogatásával minden bizonnyal ki fogja űzni az ISIS-t Moszulból, az utolsó, még a terroristák kezén levő iraki nagyvárosból. Ez már csak a koalíció számbeli fölénye miatt is eldőlt ügynek látszik:

százezernél is többen ostromolják a várost, amit legfeljebb tízezer ISIS-es védhet.

A nagy kérdés tehát nem az, hogy legyőzhetik-e Moszulban az ISIS-t, hanem az, hogy mi lesz az ISIS-szel Moszul eleste után, és hogy a város elfoglalása közelebb visz-e az ISIS legyőzéséhez.

Az ISIS története alapján erre nehéz megnyugtató választ adni - már amennyiben abban egyetértünk, hogy a megnyugtató válasz az ISIS legyőzése és felszámolása.

A moszuli offenzíva nem váratlan fejlemény volt, hónapokig készítették elő az ostromot - már csak azért is, mert a most együtt harcoló iraki siíták és a kurd pesmergák inkább riválisok, mint szövetségesek. Ennek megfelelően az ISIS maga is előre beárazta Moszul elbukását:

már öt hónapja minden elérhető platformján megfogalmazta az új stratégiát, az inhijazt, vagyis az átmeneti visszavonulást.

Hassan Hassan, a Közel-keleti Politika Intézet rezidens kutatója, az ISIS: A terror hadseregében című könyv szerzője szerint a fogalom először az ISIS időközben lebombázott szóvivője, Abu Muhamad al-Adnani utolsó, májusi nyilvános szónoklatában jelent meg, amiben megmagyarázta, hogy

a területvesztés nem jelent vereséget,

és a végsőkig tartó harc után harcosaik visszavonulnak majd a sivatagba. Ugyanúgy, ahogy 2007, az amerikai csapaterősítések és a szunnita Ébredés-mozgalom sikerei után visszavonultak egészen 2014-es előretörésükig.

Az inhijaz ötlete azóta folyamatosan jelen van az ISIS kommunikációjában, de annyira, hogy augusztusban két videót is nyilvánosságra hoztak, amit az ún. al-Furat Vilajetben, az ISIS államának egy Irak és Szíria sivatagi területeit összefogó közigazgatási egységében forgattak. Ezeken a videókon kis harci alakulataik rajtaütésekkel zaklatják a térségen áthaladó utak ellenőrző pontjait, vagyis nem állandó megszállással, hanem rajtaütésekkel és visszavonulással tartanak ellenőrzés alatt kiterjedt területeket.

Ez ellen pedig kifejezetten nehéz védekezni: a Bagdadtól északra fekvő Salah ad-Din tartományban a helyi biztonsági erők szerint az ISIS már visszatért a 2014 decemberében visszafoglalt területekre, ahol pont ilyen rajtaütésekkel zaklatják a nagy területen szétszórt iraki biztonsági erőket, egyben tagokat toboroznak és terrortámadásokat szerveznek a lakott területek ellen.

Hassan elemzése szerint a helyzet annyiban még rosszabb is, mint 2007-ben volt, hogy akkor még létezett a szunnita Ébredés, egy olyan politikai mozgalom, ami képes volt összefogni az országot a 2003-as invázió előtt uraló szunnita kisebbséget, és politikai alternatívát nyújtani a radikális iszlamizmussal szemben. Mostanra viszont Irak sokkal fragmentáltabbá vált, így nincs olyan szunnita csoport, ami betölthetné az ISIS után maradó vákuumot, így a terrorcsoport a sivatagban meghúzva magát újra megerősödhet. (Via New York Times)