Az Európai Bizottság pénteki döntése szerint a magyar reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai tisztességtelen előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak .
Megállapították, hogy a 2014-es törvényben szereplő progresszív adósávok miatt az alacsony reklámbevételű vállalatok – még reklámbevételük arányához képest is – jóval kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok.
Ezzel pedig tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítottak az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. A magyar kormány pedig nem tudta bizonyítani, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna a progresszív adókulcsokat.
A Bizottság még 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot, amiben megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek korábban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.
Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, amivel leginkább a TV2 járt jól, mivel kevesebbet kellett fizetnie.
A magyar kormány nem tudta bizonyítani, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna ezt a rendelkezést.
Tehát a magyar reklámadó tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított a szóban forgó vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben.
Ennek alapján az Európai Bizottság arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
A Bizottság pénteki döntése arra kötelezi a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.Emlékeztettek arra is, hogy amikor a Bizottság megindította a vizsgálatot, felkérte Magyarországot, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Ekkor a magyar kormány felfüggesztette az adó alkalmazását, de ugyanakkor bevezetett egy módosított változatot, anélkül hogy értesítette volna erről a Bizottságot, vagy konzultált volna a Bizottsággal.
A Bizottság szerint a módosított reklámadó ugyan tett lépéseket a helyes irányba, azért még így is vannak vele gondok.
Az új verzió ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított rendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e. Mellette pedig fenntartja a kisebb tartományra vetített, árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 és 5,3 százalék). Ugyanakkor a Bizottság szerint a kormány még mindig nem tud objektív igazolást nyújtani erre az eltérő bánásmódra. Ráadásul nem változtak a korábbi veszteségek levonására vonatkozó korlátozások sem.
A magyar hatóságoknak most meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét.
Csak azok a cégek kerülhetik el a visszafizetést, akiknél a kapott előny még nem számít tiltott állami támogatásnak.
Tavaly nettó 6 milliárd forint bevétele volt az államnak tavaly a reklámadóból. Az eredeti kalkuláció ennél több bevétellel számolt, de aztán a Simicska Lajos médiacégei indított háború miatt változtattak a szabályzáson, és ötszázmillióról százmillióra szállították le azt a sávot, ahol még nem kell adót fizetni.
Az pénteki döntésről szóló közleményében a Bizottság megjegyezte, hogy természetesen nem kérdőjelezik meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait.
Csakhogy adórendszernek összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.