Egy hete gyakorlatilag egyetlen téma uralja az amerikai választási kampányt.

Az FBI újraindított vizsgálata Clinton és munkatársai emailezési szokásairól.

Ilyen se volt még. És most nem arra gondolok, hogy egy téma ennyire eluralja a kampányt, bár idén inkább a botrányok gyors körforgása volt jellemző, kevés sztori - Trump szexista botránya és Khizr Khan elleni támadása - tudta csak tartósabban uralni a közbeszédet. Az FBI-sztori azért különleges, mert az FBI hagyományosan igyekszik kimaradni a napi politikából, a választások előtti két hónapban nem szokott nyilvánosságra hozni információkat a választáson induló jelöltekkel kapcsolatos nyomozásokról.

Akkor most miért történhetett ez meg?

Az FBI a nyáron vádemelés nélkül zárta le a Clinton emailjei ügyében indított vizsgálatát. Vagyis, bár James Comey FBI-igazgató szerint Clinton rendkívül felelőtlenül járt el, amikor az állami levelezés helyett magánszerverét használta, azt nem látták bizonyítottnak, hogy akár ő, akár munkatársai szándékosan törvényt sértettek volna.

Október 3-án egy teljesen más ügyben, Anthony Weiner exképviselő zaklatási ügyében nyomozva akadtak rá egy laptopra, amit Weiner megosztva használt nejével, Huma Abedinnel. Abedin Clinton egyik legközelebbi bizalmasa, az emailügy eredeti vizsgálatában elvben már teljes hozzáférést biztosított levelezéséhez. Weiner laptopját átvizsgálva azonban hamar kiderült, hogy azon is több tízezer levél lehet, aminek köze lehet az emailügyhöz is.

Erről belsős források szerint már akkor tájékoztatták Comey-t, aki viszont csak ez alapján még nem intézkedett, előbb megvárta, hogy a Weiner-ügyet vizsgáló nyomozók levállogassák a levelezésből Weiner leveleit - amiket jogszerűen is vizsgálhatnak - Abedin leveleleitől - amikre viszont ez a nyomozás nem terjedt ki. A bírósági idézés nélkül is vizsgálható metaadatok elemzése alapján jutottak végül arra, hogy a lefoglalt laptopon lehetnek a Clinton-ügyhöz köthető levelek is. Comey-t október 27-én tájékoztatták erről a nyomozók, ezután döntött úgy, hogy újraindítja a vizsgálatot.

Hallgathatott volna

Ezt persze nem lett volna muszáj azonnal nyilvánosságra is hoznia, de Comey azután, hogy nyári meghallgatásakor teljes transzparenciát ígért az amerikai törvényhozásnak, kötelességének érezte a kongresszus tájékoztatását.

Még ha egyébként október 28-án, pénteken még Comey levele alapján is

rendkívül keveset lehetett tudni róla, hogy valójában mi is lehet a laptopon.

Például az se volt tiszta, hogy ha egyáltalán vannak a Clinton-ügyhöz köthető levelek, összesen hány ilyen lehet, és hogy ezek olyan levelek-e egyáltalán, amiket a nyomozók eddig nem láttak. Ezt most szoftveres vizsgálatokkal próbálják megállapítani, de nagyon kevés esély van arra, hogy a választások előtt bármi kiderüljön. Pedig csak ezt követhetné az igazán lényegi része a nyomozásnak, annak vizsgálata, hogy ha vannak eddig ismeretlen levelek, azok között

van-e érzékeny információt tartalmazó, és ha van, Abedin, Clinton vagy bárki más az exkülügyminiszter környezetéből szándékosan sértette-e meg a titkos iratok kezelésének szabályzatát.

Még egy kavarás

Az egész ügyet tovább bonyolítja, hogy csütörtökön a Fox Newsnak valahogy Clintonék alapítványának ügyét is sikerült belekevernie az email-botrányba, még ha a két ügynek sok köze nincs is egymáshoz. Az FBI az email-ügytől függetlenül vizsgálja a gyanút, hogy Clinton külügyminisztersége idején próbálhatták-e befolyásolni az amerikai külpolitikát a Clinton alapítvány támogatói.

Az alapítvány ügyében zajló vizsgálat amúgy eredménytelennek tűnik. Az FBI egyelőre még előzetes nyomozást sem indított az ügyben, pedig egy ilyen elindításához akár egy nyilvánosan megfogalmazott gyanú is elég lenne. De a New York Times igazságügyi minisztériumi és FBI-os forrásai szerint egyszerűen nincs elég bizonyíték, ami előre vihetné a nyomozást.

Mindennek csak az igazságszolgáltatás szempontjából van jelentősége, a két ügy felemlegetése a közvéleményt mindentől függetlenül befolyásolhatja - és a közvélemény-kutatások alapján befolyásolhatta is. Azért írom ezt feltételes módban, mert a kutatásokból egyelőre csak az látszik, hogy Clinton támogatottsága stagnál, választói pedig veszítettek lelkesedésükből.

Az, hogy ennek köze lehet a botrányokhoz, csak logikus következtetés, nem bizonyított tény. Az mindenesetre biztos, hogy a választás előtt tíz nappal felmelegített botrányok után Clinton október második felében mért magabiztos vezetése elolvadt, és bár az országos felmérések átlagában még mindig, statisztikai értelemben is vezet, a verseny pont azokban az ingadozó államokban vált szorossá, amelyeken a választás is múlhat.