Orbánék amerikai csapdába sétálhattak bele, amikor beengedték Pharaont Magyarországra

  • 2014 októberében vízumkérelmet adott be Magyarországra Ghaith Pharaon.
  • Aztán a terrorizmus finanszírozásával vádolt, körözött bankár lázasan üzletelni kezdett Tiborcz Istvánhoz és a magyar államhoz kötődő cégekkel.
  • Majd a magyar választók is megtudták, hogy Pharaon nagyon sötét figura, és Orbán elkezdte hajtogatni, hogy amerikai titkosszolgálati játszma zajlik a háttérben.
  • Az a durva. hogy még az is lehet, hogy Orbánnak igaza van.
  • Ha így van, akkor az amerikaiak ravasz csapdát állítottak Orbánéknak, Tiborcz István pedig úgy lépett bele, mintha nem lenne holnap.

Orbán Viktor még októberben azt mondta a parlamentben, hogy Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül

amerikai titkosszolgálati játszma zajlik.

A miniszterelnök egy MSZP-s kérdésre válaszolt így, és a téma azért jött fel, mert az FBI és az Interpol által is körözött Pharaon villát vásárolt Orbán XII. kerületi házával szemközt. A pénzmosással, terrorizmus támogatásával, vesztegetéssel, illegális bevándorlás elősegítésével és nukleáris technológiával való visszaéléssel is vádolt szaúdi bankár korábban bőszen üzletelt Tiborcz Istvánhoz köthető cégekkel és a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is.

Ez az a villa, amit Pharaon megvett Orbán házával szemközt. (Fotó: Németh Dániel, Magyar Narancs)

Orbán és a kormány egy ideig ragaszkodott hozzá, hogy Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára, most viszont már úgy tűnik, mintha kihátráltak volna ebből, és csak annyit mondanak, hogy a bankár már nem tartózkodik Magyarországon.

De bármennyire is gyanús meg sötét figura is ez a Pharaon, és bármekkorát is hibáztak a magyar titkosszolgálatok, hogy a miniszterelnök és a családja közelébe engedték ezt az embert,

jó esély van arra is, hogy Orbán joggal emleget amerikai titkosszolgálati játszmát a háttérben.

A törvényen kívüli bank strómanja

Ghaith Pharaon a hetvenes években tűnt fel az Egyesült Államokban, amikor megvett két amerikai bankot. A sajtó gyakran foglalkozott vele, mert a szaúdi milliárdos kifejezetten érdekes figura: Pharaon volt az egyik első közel-keleti milliárdos, aki hivalkodó életmódjával az amerikaiaknak is bemutatta, milyen gazdag is az arab olajországok elitje.

A 90-es években azonban kiderült, hogy Ghaith Pharaon mesés gazdagsága egy BCCI nevű bankból érkezett. Pharaon ugyanis már a nyolcvanas években kiesett a szaúdi uralkodócsalád bizalmából, onnantól kezdve főleg a BCCI alapítójának, a pakisztáni Aga Hasszán Abedinek volt a legfontosabb strómanja. A bankárt Abedi mozgatta. Pharaon Abedi parancsára vette meg a két amerikai bankot is, és azokat nem ő, hanem a BCCI irányította. Egy 1988-as BCCI-s auditjelentés szerint Ghaith Pharaon és testvére, a nagy playboy hírében álló Wabel Pharaon legalább 228 millió dollárnyi személyi kölcsönt kaptak a BCCI-től mindenféle fedezet nélkül, és ezeket nem is törlesztették.

A BCCI-ről a kilencvenes évek elején kiderült, hogy igazából nem is bank, inkább egy nemzetközi bűnszervezet és a világ legnagyobb piramisjátéka. Vezetői fegyverkereskedelemben, nukleáris technológia kereskedelmében és drogkereskedelemben is érintettek voltak, és hogy ez ne derüljön ki, évtizedeken át amerikai, angol, pakisztáni, francia, luxemburgi, kajmán-szigeteki, panamai és koreai hivatalnokokat fizettek le. A több mint 70 országban, ahová a BCCI betette a lábát, többnyire vesztegetéssel tartotta távol magától a hatóságokat.

1988-ban egy Pablo Escobar elleni amerikai akció során kiderült, hogy a BCCI floridai fiókjai nyakig sárosak, nemcsak Escobar drogbevételeit kezelik, de Manuel Noriega, a szankciókkal sújtott panamai diktátor pénzét is mossák. Ráadásul a BCCI-vel kapcsolatba kerülő amerikai beépített ügynökök számára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a BCCI az egész világon hasonlóan sötét üzletekben utazik.

Mindenki nagy meglepetésére azonban az ügyből nem lett semmi, a BCCI néhány floridai vezetőjét lecsukták, de még a tárgyalást sem előzetesben kellett várniuk, hanem maradhattak a luxuslakásaikban. Később pedig az amerikai hatóságok

eltüntették a BCCI elleni bizonyítékokat.

1991-ben és 1992-ben végül a mindenre elszánt New York-i ügyészség, egy maroknyi bátor újságíró és az amerikai központi bank néhány ellenőre miatt mégis botrány kerekedett, és a BCCI lelepleződött. A bankot ekkor már Nagy-Britanniában is szorongatták, könyvvizsgálói jelentések ugyanis kiderítették, hogy több milliárd dollár hiányzik a BCCI könyveléséből, és hogy a bankon belül működött egy kifejezetten bűnözőknek fenntartott privátbanki részleg is.

Pakisztántól Washingtonig

De hogy miért kellett a floridai ügy után négy év ahhoz, hogy Amerikában kirobbanjon a BCCI-botrány, azt csak a BCCI történetének ismeretében lehet megérteni.

Aga Hasszán Abedi a hetvenes évek elején alapította a bankot, és kezdetben a BCCI kizárólag azért volt felelős, hogy a Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó pakisztáni munkások fizetését hazautalja. Abedi erre Abu-Dhabi emírjétől kapott megbízást, és mivel a BCCI-nek nem volt versenytársa ezen a piacon, a pakisztáni munkások pénzének féllegális kezelésével hamar komoly tőkét halmozott fel a bank.

Az igazi aranykor azonban a hetvenes évek végén jött el. Az iráni sah majd a 79-ben hatalomra kerülő forradalmi kormány egyre súlyosabban büntette a droggal kapcsolatos bűncselekményeket, ezért pedig az Afganisztánból induló drogcsempész-útvonalak többsége az afgán-irániról fokozatosan az afgán-pakisztáni határra helyeződött.

Ez nagyon jól jött Fazle Haq altábornagynak, aki Pakisztán észak-keleti határmenti régiójának kormányzójaként átvette az irányítást a fő csempészútvonalak fölött. Haq már a hetvenes évek közepén feltűnt Abedi mellett a BCCI irányítói között, a drogbevételek növekedése pedig csak kiterjesztette a befolyását. Természetesen a drogpénzek is a BCCI-be vándoroltak.

Az amerikai külügynél többen is elképedve figyelték Haq mesterkedéseit, de az USA a nyolcvanas éveben sem tett semmit a katonatiszt hatalmának megtörése érdekében.

Az altábornagy ugyanis a CIA embere volt.

Haq azért volt fontos az amerikaiaknak, mert a drog mellett ő felelt az Afganisztánba irányuló fegyvercsempészetért is, ezek a fegyvercsempész útvonalak pedig kulcsfontosságúak voltak az amerikaiaknak, akik fegyverrel látták el a megszálló szovjetek ellen harcoló afganisztáni mudzsahedeket. Ennek az akciónak végül nagy szerepe volt a szovjet hadsereg és a szovjet gazdaság kivéreztetésében, így pedig siettette a Szovjetunió összeomlását is. Az amerikaiak azonban csak Haq támogatásával tudtak fegyvert szállítani az afgán harcosoknak. Ezért a segítségért cserébe pedig szemet hunytak az altábornagy drogcsempész ügyei fölött.

Fazle Haq (Forrás: Wikipédia)

Az így megerősödő BCCI aztán sorra nyitotta az irodáit szerte a világon, a bank titokzatossága, átláthatatlansága és a pénzügyi szabályok folyamatos áthágása pedig egyre több bűnöző számára tette vonzóvá a BCCI szolgáltatásait. De nemcsak bűnözők keresték a bankot, rengeteg titkosszolgálat is tartott pénzt a BCCI-ben, hogy észrevétlenül finanszírozhassa akcióit bárhol a világon.

A CIA a BCCI elleni vizsgálat idején nyíltan el is ismerte, hogy több nemzetközi titkos akcióját is a bankon keresztül intézte, de az is kiderült, hogy Izrael is a BCCI közvetítésével bonyolította az arab országokba irányuló, egyébként tiltott fegyvereladásait. Sőt, egy 1988-as Price Waterhouse jelentés szerint

még a Magyar Nemzeti Bank is komoly összeget parkoltatott a BCCI brit irodájánál,

igaz, sem a britek, sem az amerikaiak nem tudták kideríteni, hogy pontosan milyen kapcsolat volt a Magyar Népköztársaság kormánya és a BCCI vezetői között, és hogy az MNB mire használta a BCCI-nél tartott 15 millió dollárt.

A BCCI tehát legkésőbb Haq altábornagy feltűnésekor összefonódott a CIA-val, sőt

a bank alapítói körül is ott legyeskedett már 1972-ben a CIA szaúd-arábiai főnöke, egy Raymond Close nevű ügynök.

Annyi biztos, hogy a bank évtizedeken át segített elrejteni az amerikai kormányzat kínosabb üzleteit, többek közt azokat is, amiket Szaddám Husszein rendszerével vagy a nigériai kormánnyal bonyolítottak.

A BCCI vezetői nagy gondot fordítottak arra is, hogy az amerikai vezetők mindig szimpátiával viszonyuljanak a bankhoz. 1977-ben, amikor Jimmy Carter demokrata jelöltként megnyerte az elnökválasztást, sokan pletykáltak róla, hogy a Carter-kampány egyik fő finanszírozója a BCCI volt. Annyi biztos, hogy Carter beiktatása után, 1978 januárjában, Aga Hasszán Abedi, a BCCI alapítója fizette ki Carter elnök georgiai mogyorófarmjának adósságát a National Bank of Georgia felé. A National Bank of Georgiát pedig épp ekkor vette meg Carter egyik közeli üzlettársától Ghaith Pharaon.

Pharaon és Abedi abemesélték a Carter-adminisztráció hatóságainak, hogy a National Bank of Georgia teljesen függetlenül működik majd a BCCI-től, de 1991-ben kiderült, hogy Pharaon már ekkor sem a maga nevében járt el, hanem Abedi parancsára, BCCI-s hitelből vette a bankot, amit aztán teljes egészében a BCCI irányítása alá vontak.

Abedi és Pharaon közel kerültek a Carter-adminisztráció több fontos hivatalnokához is, lényegében akkor kezdték el teljesen behálózni a Demokrata Pártot.

Carter elnökhöz köthető szervezetek összesen több mint 10 millió dollárt kaptak a BCCI-től, és ebből 1,5 millió már egészen biztosan a bank elleni floridai vizsgálat után érkezett.

Közben barátságot kötöttek a CIA-t ekkoriban irányító George H. W. Bush-sal is, pedig Bush-nak minden valószínűség szerint tudnia kellett, hogy mit művel éppen Pakisztánban Haq altábornagy és a BCCI.

1991-ben a BCCI-botrányt kirobbantó újságírók a Time magazinnál alig akarták elhinni, hogy a BCCI sötét ügyeiről nemcsak a CIA-nak, az FBI-nak, a külügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, de a Fehér Háznak is tudomása van. Ekkorra ugyanis jól látszott, hogy Pharaonék nemcsak a Demokrata Pártot hálózták be a Carter-embereken keresztül, hanem a Bush-családdal is kapcsolatban állnak. 1989 és 1993 között pedig éppen az a Bush volt az USA republikánus elnöke, aki még CIA igazgatóként került kapcsolatba a BCCI vezetőivel.

Hogy mennyire elért mindenhová a BCCI keze, azt az is bizonyítja, hogy az első komoly nyomozást a bank ellen a jelenlegi amerikai külügyminiszter, John Kerry szenátor kezdeményezte még egy szenátusi bizottságban. A nyomozásról egy jelentés is készült, ez viszont több újságíró szerint nem volt annyira kimerítő, mint amennyire lehetett volna. Nem sokkal később kiderült, hogy Kerry szenátori kampányában is volt a BCCI-hez köthető adomány, igaz, a könyvelés szerint csak 4000 dollár.

De az igazán magasra vezető szálak nem nagyon kerültek elő abban az 1992-es nyomozásban sem, ami végül a BCCI bedőléséhez vezetett.

25 éve szökésben

A BCCI-botrány idején 1991-ben és 1992-ben a társaság legtöbb vezetője és strómanjaik ellen elfogatóparancsot adtak ki az amerikai hatóságok. Nem volt ez alól kivétel Pharaon sem, aki ellen 1991. november 15-én emelt vádat az amerikai szövetségi bíróság. Az elfogatóparancsot is még aznap kiadták rá, és ez a budapesti amerikai nagykövetség szerint a mai napig érvényben van.

Pharaont azonban soha nem kapták el, és kifejezetten furcsán állnak hozzá az amerikai hatóságok: ahogyan több ország (köztük Magyarország) titkosszolgálatai is észrevették, az amerikai hatóságok annyira passzívak az ügyben, hogy

valószínűleg ténylegesen nem is akarják elfogni Ghaith Pharaont.

Az amerikai hatóságok egyetlen igazi próbálkozása az volt, amikor 2006-ban Szicíliában az FBI és az olasz rendőrség lerohanta bankár jachtját, de Pharaon épp akkor nem volt a fedélzeten. Furcsa, hogy a rajtaütést épp akkorra időzítették, amikor Pharaon nem volt a hajón, hiszen a korábbi megfigyelések szerint Pharaon ekkoriban éveken át szinte folyamatosan a jachtján lakott.

Ha az elfogására nem is tettek komoly kísérleteket, azért tárgyaltak vele. A BCCI összedőlése utáni kártérítési eljárásban felmerült, hogy Pharaon megtarthatott több százmillió dollárnyit a bank vagyonából, azért érdemes lenne Pharaon vagyonát is zárolni, majd bevonni a kártérítésbe. A bank felszámolói azonban úgy ítélték meg, hogy ez nagyon időigényes és drága lenne, Pharaon ugyanis a legtöbb cégét és ingatlanját bonyolult strómanrendszeren keresztül birtokolja, ezt visszafejteni pedig nagyon nagy munka.

Ezért inkább úgy döntöttek, hogy megegyeznek Pharaonnal. Egy 2012-ben keletkezett BCCI-s belső dokumentum szerint 2001-ben meg is állapodtak, hogy Pharaon összesen 175 millió dollárt fizet a kártérítési kasszába, és ezt a pénzt Pharaon 2005-ig hiánytalanul be is fizette.

A felszámolók azonban valószínűleg tudják, hogy ezzel Pharaon olcsón megúszta, a 2012-es dokumentum szerint ugyanis később is többször felmerült, hogy még kérnek pénzt a bankártól a kártérítésekhez.

Eközben több, Pharaonhoz kötődő cég is felbukkant az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki inváziója idején a katonai beszállítók környékén, és úgy tűnt, hogy az amerikaiaknak ezzel sincs nagy problémájuk. Ráadásul egy Pharaonhoz erősen kötődő cég 2008-ban szerződést kötött az amerikai hadsereggel, és 120 millió dollár értékben szállított repülőgép-üzemanyagot az amerikaiaknak.

Érthetetlen, hogy ha az amerikaiak szerint Pharaon tényleg annyira veszélyes bűnöző, akkor miért üzletelnek vele, és miért nem kapják el. Vagy ha már üzletelnek vele, és a BCCI felszámolói is megegyeztek Pharaonnal, akkor egyáltalán mi értelme még mindig érvényben tartani a letartóztatási parancsot.

A parancs kiadása óta Pharaon többször is megfordult az Európai Unióban, itt pedig az amerikai hatóságok tényleg könnyen elérhették, ahogyan a magyar kormányt is kérhették volna, hogy tartóztassák le a bankárt.

Pharaon. Ghaith Pharaon

A bankár furcsa státuszát azonban magyarázhatja, hogy komoly CIA-s kapcsolatokkal rendelkezik. A fentebb leírt BCCI-s kapcsolatok mellett még Szaúd-Arábiában töltött gyerekkorától fogva jó barátja a CIA-val szoros szövetségben dolgozó szaúdi hírszerzés volt vezetőjének Kamal Adhamnak is.

Ezzel egybecseng, hogy több forrás szerint az orosz titkosszolgálat is gyanakodva nézte Pharaon magyarországi feltűnését, ugyanis

gyanítják, hogy a bankár kapcsolatban áll az amerikai titkosszolgálatokkal.

Az ATV-nek is beszélt erről egy névtelen szakértő, aki szerint „más magyarázat nincs arra, hogy 25 éves körözés ellenére, miért utazgathat még a nagyvilágban”.

Minden esetre, Pharaon éppen 2014 októberében adott be vízumkérelmet Magyarországon, azaz éppen akkor, amikor kirobbant a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar-amerikai diplomáciai botrány, a kitiltási ügy.

Lázár János szerint mikor Pharaon vízumkérelmét elbírálták, a magyar hatóságok megkérdezték az amerikaiakat, hogy van-e ezzel valami gondjuk, és állítólag nem érkezett válasz. (Igaz, egy későbbi kormányinfón már úgy fogalmazott, hogy „az amerikai hatóságok is láthatták, amikor bekerült a schengeni rendszerbe” Pharaon kérelme. Ebből fogalmazásból azonban már nem következik, hogy hivatalosan meg is keresték az amerikaikat.)

Ha Lázár igazat mond, és tényleg szóltak az amerikaiaknak, az azt jelenti, hogy talán az akkor még André Goodfriend vezette nagykövetségnek nem volt ellenére, hogy Pharaon magyar vízumot kapjon. Azzal, hogy az amerikaiak nem küldtek hivatalos választ, lesöpörték magukról a felelősséget, és mégis elérték a céljukat: hogy Pharaon átcsússzon a magyar hatóságok szűrőjén. Igaz, Pharaon interpolos körözése miatt a magyar hatóságok maguktól is léphettek volna, de ez a legrosszabb esetben is csak annyit jelent, hogy a magyar hatóságokat ugyanannyira nem érdekli Pharaon elfogása, ahogyan az amerikaiakat sem.

Megkérdeztük az amerikai külügyminisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is, hogy a magyarok valóban kérdezték-e őket, és ha igen, miért nem válaszoltak, de csak annyit írtak, hogy

nem kommentálhatják az ügyet.

Lázár arról is beszélt, hogy miután Pharon magyar vízumkérelme bekerült a schengeni rendszerbe, a német hatóságok jelezték, hogy nekik nem gond, ha Magyarország vízumot biztosít a bankárnak. Kérdeztük erről a budapesti német nagykövetséget, de tőlük egyáltalán nem érkezett válasz.

A csali

Mikor Pharaon 2014 őszén beadta vízumkérelmét, hozzá köthető külföldiek már hónapok óta duruzsolták kormánypárti üzletemberek fülébe, hogy a dúsgazdag Pharaon idejönne, és mesés üzleti lehetőségekkel kecsegtetné a partnereit. Az amerikaiak joggal számíthattak arra, hogy ezek a politikaközeli magyar üzletemberek lesznek annyira mohók, hogy elintézzék Pharaon vízumát különösebb átvilágítás nélkül. (A belügy szerint Pharaon már 2014 februárjában kapott magyar tartózkodási engedélyt, de ehhez nem vettek ujjlenyomatot tőle, pedig kötelező lett volna. Forrásaink szerint az amerikai-magyar kapcsolatok már ekkor sem voltak jók, de a feszültségekből semmi nem pattant ki, mert mindkét fél a 2014-es magyar választások eredményét várta. A helyzet a kitiltási botránnyal vált mindenki számára nyilvánvalóvá, és ekkor érkezett Pharaon vízumigénylése is, hogy még jobban beágyazódhasson a magyar üzleti életbe.)

Pharaon a Magyarországra érkezése után utat talált a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is.

Pharaon egy évvel korábban vágott bele a kastélybizniszbe, mint Tiborcz. A Pharaon-Alfa 2014 decemberében szerezte meg első kastélyát, a seregélyesit, a Tiborczhoz köthető TRA Kft. pedig 2015 decemberében vette meg a turai kastélyt (ekkorra Pharaonnak már több kastélya is volt Magyarországon). Nem sokkal később jött a jogszabályváltozás, ami jelentős adókedvezményekkel ajándékozta meg a műemlék kastélyok felújítóit.

Pharaon és Tiborcz üzleti kapcsolata 2016-ban mélyült el, ekkor az egyik Tiborcz-közeli kastélyos cég eladta az egyik Pharaon-cégnek a József nádor téren lévő volt Postabank-székházat.

Ekkoriban Tiborcz már maga is tárgyalt Pharaon embereivel, Zaid Naffával és Abu Namousszal. Az egyik ilyen tárgyalásról még képet is készített a Magyar Narancs.

2015-ben a Pharaon hálózat összefonódott a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is egy élelmiszeripari cégen keresztül.

Pharaon közel került Mészáros Lőrinchez is, 2016 nyarán Pharaon és Mészáros jachtjai együtt parkoltak az Adrián, a spliti kikötőben. Orbán Viktor pedig nem árulja el, hol volt aznap, amikor egymás mellett parkolt a két hajó.

A CIA-nak ehhez annyiban fűződhet érdeke, hogy ha Tiborcz István és fontos kormányzati kötődésű cégek üzletelni kezdenek Pharaonnal, akkor így Orbánhoz közeli személyek kerülnek üzleti kapcsolatba egy olyan emberrel, akit többek közt terrorizmus finanszírozása miatt keresnek. Az ilyen üzleti kapcsolatokra pedig a világ legtöbb államában nagyon szigorú szabályozás vonatkozik, adott esetben akár komoly utazási korlátozásokkal is sújthatják a Pharaonnal seftelő magyarokat.

A volt Postabank székház. Az épületet Pharaon cége vette meg egy Tiborcz-közeli kft-től.

Így pedig az amerikai hatóságok egy újabb aduászt kapnak a kezükbe Orbánékkal szemben. Tény, hogy 2014 második felében a két ország között annyira rossz volt a viszony, hogy az amerikaiak igyekeztek minél több fronton is keresztbe tenni a magyar kormánynak. Naiv lenne feltételezni, hogy titkosszolgálati eszközöket nem vetettek volna be.

+1: A rejtőzködő Wikipédia-szerkesztő

Az is furcsa, hogy a Pharaonról szóló magyar Wikipédia oldal bejegyzője nagyon igyekszik rejteni a kilétét.

Ghaith Pharaonról idén október 28-ig kizárólag egy angol nyelvű Wikipédia-oldal szólt. Ezt az oldalt 2006 novemberében hozta létre egy Whiskey Pete nevű Wikipédia felhasználó, akiről nem lehet sokat tudni, mert a felhasználói profilja szerint 2008 óta inaktív. Az viszont látszik, hogy Whiskey Pete, bárki is legyen, nagyon otthon van az iszlamista terror finanszírozási szerkezetében, több olyan bejegyzést is készített, ami alig ismert terroristákról vagy terrorfinanszírozókról szól.

A magyar Wikipédia szócikket 2016. október 28-án, tehát a Magyar Narancs nagy, Pharaon-leleplező cikke után néhány nappal hozta létre egy regisztrálatlan felhasználó. Viszont mivel nincs regisztrálva, látszik az IP-címe, azt pedig egyszerű a neten lévő akármelyik ingyenes programmal visszakeresni. Eszerint az IP-cím, amiről létrehozták a magyar nyelvű Pharaon-oldalt, Lettországban, Rigában van regisztrálva.

Az egyik IP-címkereső, még azt is megadja, hogy a cím egy csomagolóanyagokkal foglalkozó cég Riga külvárosában lévő központjához van rendelve. Ez, a DPN nevű cég a honlapja szerint több országba is szállít élelmiszer-csomagolóanyagot, egészen pontosan Észországba, Lettországba, Oroszországba, Svédországba, Norvégiába és Finnországba.

Így néz ki a DPN központja Riga mellett.

Kérdeztük őket, hogy tudnak-e arról, hogy egy munkavállalójuk hozta volna létre az oldalt, vagy hogy egyáltalán van-e magyarul beszélő dolgozójuk, de sem többszöri e-mailes megkereséseinkre nem válaszoltak, sem a telefont nem vették fel a honlapukon szereplő számokon.

Persze komoly esély van arra, hogy nem a lett csomagolóanyag-gyártó munkatársai jegyezték be a magyar nyelvű profilt, hiszen egy közepes hekkernek is számtalan lehetősége van arra, hogy azt a látszatot keltse, hogy egy lett IP-címről dolgozik. Valószínűleg az utóbbi forgatókönyv áll közelebb a valósághoz, és a lett cég nem is tud arról, hogy proxyként használják az IP-címüket.

De akárhogy is van, büdös a dolog.

Egyrészt miért érdekli Ghaith Pharaon egy lett csomagolóanyag-gyár dolgozóját annyira, hogy magyar nyelvű Wikipédia-szócikket hozzon létre róla, másrészt ha csak elrejtőzött valaki a lett IP-cím mögé, akkor miért kellett elrejtőznie ahhoz, hogy létrehozza ezt az oldalt?

Persze ez az egész csak feltételezés, a teljes igazságot valószínűleg erről sem fogjuk soha megtudni. Ha viszont Pharaon Magyarországra érkezése mögött tényleg a CIA áll, akkor tulajdonképpen értelmet nyer a Pharaon-botrányban eddig elhangzott összes kijelentés, az amerikaiak és Orbánék oldaláról is.

Ha valóban ez a helyzet, akkor a botrány forgatókönyve kb. az volt, az amerikaiak észrevették, hogy a letelepedési kötvényeket kínáló magyar kormány vezetőihez könnyen közel férkőzhetnek a pénzes külföldi üzletemberek, bármennyire gyanús háttérrel is érkeznek. Így érthetővé válik az is, amit a Magyar Narancs írt, hogy úgy tűnik, mintha a magyar titkosszolgálatok azért sem igyekeztek volna annyira Pharaon teljes átvilágításával, mert a szaúdi bankár magas magyar politikai körök tagjaival üzletelt.

Viszont ebben a forgatókönyvben Tiborczék mohóságuk miatt belesétáltak az amerikai csapdába, hiszen engedtek a Pharaon által kínált üzleti lehetőségek csábításának. Ennek issza most a levét a kormány.

(A BCCI történetére vonatkozó részek Jonathan Beaty és S. C. Gwynne, a TIme magazin újságíróinak díjnyertes, 1993-as The Outlaw Bank című könyvéből származnak.)

UPDATE 2016.11.25. 20.20: Cikkünk megjelenése után több magyar Wikipédia-szerkesztő is írt, hogy a Pharaon-szócikk szerkesztője szerintük egy korábban ismert magyar Wikipédia-szerkesztő, aki az utóbbi időben már csak proxykról dolgozik. Abból kiindulva, hogy a lett IP-ről azóta más szócikkeket is szerkesztettek, és a Pharaon-szócikkbe is belenyúlt valaki a letten kívül más külföldi, proxynak tűnő címről, valószínű, hogy tényleg egy átlagos magyar szerkesztő hozta létre az oldalt, aki titkolni akarja a kilétét.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;