Másfél év alatt egyetlen hajléktalan emberrel szemben sem intézkedtek a csak erre fenntartott hivatalban

  • Ha valaki az utcán él, a magyar törvények szerint ezzel szabálysértést követ el, bár korábban az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy ez embertelen gyakorlat.
  • 2014-ben még bőven indultak is eljárások ezért emberekkel szemben, tavaly viszont ezek eltűntek.
  • Van viszont egy épület a XI. kerületben, amit csak azért tartottak fenn, hogy ide vigyék be a "szabálysértő" hajléktalanokat. Ez évi 20 millió forintból működött, tavaly bármi értelem nélkül.
  • Idén márciusban beláthatták ezt, mert jelentősen visszafogták a működését. De ettől még a jogszabály megmaradt.

2013 októberében vált Magyarországon újra szabálysértéssé az "életvitelszerű közterületen tartózkodás", ekkor lépett hatályba a hajléktalan emberek szankcionálásra létrehozott jogszabály.

Nem sokkal később, 2013 decemberében pedig megnyitották az első olyan szabálysértési irodát is Budapesten, amit kifejezetten a hajléktalanok előállítására hoztak létre. A Harasztos út 2.-8. szám alatt található Szabálysértési Pont fenntartójának a vonatkozó kormányrendelet a XI. kerület kormányhivatalt jelölte ki, a kormányhivatal dolga volt, hogy a fővárosban a rendőrök által előállított hajléktalan emberekkel szemben az épületben lefolytassák a szabálysértési eljárásokat.

Grafika: Tbg

Az épület megnyitását rengeteg kritika érte, emberi jogi és más civil szervezetek is tiltakoztak ellene, A Város Mindenkié még tüntetést is szervezett elé. 2015 tavaszán az épületet bejárták a Magyar Helsinki Bizottság szakértői is, monitoring-jelentésükben többek között arról írtak, hogy az épületben a hajléktalan emberek több órán át tartó szabadságkorlátozására került sor anélkül, hogy ennek garanciális elemeit érvényesítették volna.

A Szabálysértési Ponttal szembeni kritikákban általában két elem köszönt vissza:

  • egyrészt, hogy eleve abszurd, megalázó és káros az a hatósági gyakorlat, hogy embereket csak azért, mert nincs hol lakniuk, hatósági eljárásnak vetnek alá, beviszik őket egy külön erre a célra fenntartott intézménybe és ott intézkednek velük szemben, illetve akár ott is tartják őket.
  • másrészt hogy ez mindez a szakértők egybehangzó állítása szerint teljesen haszontalan is: ettől az eljárástól ugyanis az ismételt szabálysértés elkövetésének esélye feltehetően nem csökken, ez nem egy hatékony lépés arra, hogy a hajléktalanság problémájával kezdjenek valamit.

Bár a jogszabályi környezet nem változott 2013 vége óta, de valószínűleg e utóbbi meglátásának is lehetett köze ahhoz, hogy a közelmúltban radikálisan visszaesett a hajléktalan emberekkel szemben indított hatósági eljárások száma életvitelszerűen közterületen történő tartózkodás jogcíme alatt, az előállítások pedig gyakorlatilag meg is szűntek.

A vonatkozó statisztikákat A Város Mindenkié (AVM) folyamatosan kikéri a hatóságoktól és egy online adatbázist is vezetnek erről. Ebből azt lehet látni, hogy Budapesten az elmúlt évben havonta átlagosan egy-két alkalommal intézkedtek rendőrök hajléktalanokkal szemben, az előállítások száma pedig így alakult:

  • 2013-ban 7
  • 2014-ben 69
  • 2015-ben 0
  • 2016-ban augusztus 31-ig szintén 0.

Látva ezeket az adatokat, az AVM azt szerette volna elérni, hogy egyszerűen zárják be a Szabálysértési Pontot, hiszen az iroda éves, nagyjából 20 millió forintos költségvetéséből akár száz embernek lehetne havi 20 ezer forintos lakhatási támogatást adni, aminek nyilván sokkal több értelme lenne, mint egy ilyen hely fenntartásának.

Látva azt, hogy 2015-ben tényleg úgy működött egész évben át, napi 24 órában a Szabálysértési Pont, hogy egyetlen embert sem vittek be oda (egyébként nagyon helyesen), Budapest Főváros Kormányhivatalának sajtóosztályához fordultunk, hogy megtudjuk, mi értelme van fenntartani ezt az intézményt.

És mint kiderült, valószínűleg kormányzati szinten is elkezdték belátni, hogy nem sok. Válaszukból megtudtuk, hogy idén márciustól kormánymegbízotti intézkedés után

"megszűnt a 24 órás ügyelet a Szabálysértési Pontban, ami azt jelenti, hogy csak akkor van jelen ügyintéző, ha előállítás és szabálysértési eljárás van folyamatban. Amikor nincs előállítás vagy szabálysértési eljárás, az ügyintéző Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala hatósági munkájában vesz részt. Az intézkedésnek köszönhetően a kormányhivatal a jogszabályokban rögzített kötelezettségét teljesíti, miközben jelentősen csökkentek a Szabálysértési Pont fenntartási költségei."

A Kormányhivatal válaszából az is kiderült, hogy 2013 decembere és 2016 november 23-a között összesen 77 esetben került sor előállításra és szabálysértési eljárás lefolytatására, míg az AVM-nek megküldött, 2013 végétől az idén augusztus végéig tartó időszakról szóló statisztikák 76 előállításról szólnak, az azóta eltelt időszakból egy szeptemberi esetről tudni, amikor valakit a XI. kerületben állítottak elő.

Előállítás nincs, a törvény maradt

A Szabálysértési Pont leépítése annyiban jó hír, hogy legalább nem pazarol el évi több tízmillió forintot a főváros egy üresen álló, semmire nem használt hivatalra.

Ugyanakkor a hajléktalanok életvitelszerű közterületen tartózkodását szankcionáló abszurd jogszabály még mindig érvényben van, annak ellenére is, hogy 2012 végén az Alkotmánybíróság már hatályon kívül helyezte a jelenlegi törvényi tényállás egy korábbi változatát, mivel azt az alapvető emberi jogokat sértő embertelen gyakorlatnak találták.

„önmagában az, hogy valaki a közterületen éli az életét mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közterület rendeltetésszerű használatát, a közrendet nem veszélyezteti”, így „sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan legitim, alkotmányos indoknak, amely a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását megalapozná”

- szerepelt akkor az Alkotmánybíróság határozatában.

Ezután fogadta el a fideszes többségű parlament egy olyan új formában a törvényt, amit már nem tudott felülbírálni az Alkotmánybíróság és ami jelenleg is hatályos.

És az, hogy jelenleg a rendőrök csak elenyésző alkalommal intézkednek utcán élő emberekkel szemben erre a jogszabályra hivatkozva és az előállítások pedig gyakorlatilag teljesen megszűntek, jó hír ugyan, viszont azt is látni kell, hogy ez nem a törvényekből következik, ezért nem tudni azt sem, hogy melyik hatóságnak vagy vezetőnek a döntésén múlik mindez és ebben a helyzetben az a bizonytalanság is benne van, hogy bármikor egyik napról a másikra ismét változzon a rendőrségi hozzáállás a kérdéshez.

Nem véletlen, hogy ellenzéki politikusok és civil szervezetek régóta azt szeretnék elérni, hogy a szabálysértési törvényből kerüljön ki az életvitelszerű közterületen tartózkodás büntetése. Ezzel legutóbb az LMP képviselője, Szél Bernadett próbálkozott a Parlamentben idén áprilisban, de akkor nem járt sikerrel.

Javítás, 10.28: A cikk egy korábbi verziójában tévesen írtuk azt, hogy az AVM-nek megküldött, 2013 végétől az idén augusztus végéig tartó időszakról szóló statisztikák 66 előállításról szólnak, a helyes szám 76 volt. A hibáért elnézést kérünk.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.