Félreértés vagy előre megfontolt brutális támadás?
2015 szeptember 19., 09:07
„Ha Ahmed terrorista, akkor én is az vagyok” – tüntettek a röszkei ítélet ellen
A Szegedi Törvényszéken tíz év fegyházra ítélt szír Ahmed H. mellett szervezett tüntetést a MigSzol. Ő az, akit terrorizmusért ítéltek el, és ehhez elég volt az, hogy egy megafonba beszélt, rázta a kordont és valamit eldobott a rendőrök felé tavaly szeptemberben Röszkén.
Szombat délután a Blaha Lujza téren körülbelül 250 ember gyűlt össze, ami nem is olyan kevés ahhoz képest, az ilyen témák általában mekkora tömeget mozgatnak meg. Nem is beszélve a decemberi hidegről.
A szervezőkön kívül (akik azt mondták az résztvevőnek: képzeld magad Ahmed helyébe!) üzenetet küldött az Amnesty International (azt mondták, küzdeni fognak azért, hogy másodfokon megsemmisítsék az ítéltet), és beszédet mondott Schilling Árpád rendező, a Krétakör alapítója, aki erős tételmondatot választott. Miután elmondta, szíriai utazási élményei miatt különösen erős a személyes kötődése a témához, arra jutott:
„Ha Ahmed terrorista, akkor én is terrorista vagyok, és akkor mindannyiunknak annak kell lenni.
Beszéde után meg is kérdeztem, ezzel mit akart mondani. Azt mondta, ha politikai okokból rá lehet húzni erre az ügyre, hogy terrorizmus, akkor előbb-utóbb más ügyekre is ráhúzzák majd, és mindenki sorra fog kerülni. “Ez boszorkányüldözés. Akkor már szólok, hogy tessék, itt vagyok, én is boszorkány vagyok.”
Schilling a beszédében a bíróknak és az ügyészeknek is üzent: azt kérte, ne asszisztáljanak ehhez.
A tüntetés résztvevői között voltak „No Borders”-aktivisták is (köztük külföldiek is), és maguk a szervezők is azt mondták, azért sem másféle ítéletet, vagy tisztességesebb tárgyalást követelnek Ahmed H.-nak, hanem konkrétan szabadságot, mert ők „hisznek a mozgás szabadságában", tehát a határátlépést eleve nem tartják bűncselekménynek, és szerintük Röszkénél a hatóságok provokáltak. (Részletes indoklásukat itt lehet elolvasni.) Magát a pert koncepciós eljárásnak tartják – „mondjuk ki, azért ítélték el, mert muszlim és migráns", hangzott el.
A résztvevők közül ezzel azért messze nem mindenki értett egyet. Voltak, akik a tízéves ítéletet és a terrorvádat ugyan elfogadhatatlannak tartották, de azt elismerték, hogy Ahmed H. a dobálással mindenképp bűncselekményt követett el. Így volt ezzel Schilling is, aki azt mondta, a rendőrök dobálását, Ahmed erőszakos cselekedeteit jogosan el lehet ítélni, de ez nem jelenti azt, hogy ez terrorizmus lenne. Szerinte nemcsak a tízéves ítéletről szólt a mostani tiltakozás, hanem arról is, ne lehessen ezt csak úgy rásütni valakire.
A beszédek után a tüntetők dobolva-sípolva-skandálva átmentek a Madách térre, ahol összetalálkoztak egy másik társasággal. A tüntetés hírére a szintén terrorizmus miatt elítélt Budaházy György támogatói, körülbelül harmincan összehoztak egy rendezvényt, és felsorakoztak a Madách téren.
Azt mondták, „fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy egy magyar embert is politikai okokból vádolnak terrorizmussal". És az ugyan nem tetszik nekik, hogy a másik tüntetésen „egy menekült mellett kiállnak, egy magyar ember mellett viszont nem”, de azzal a kitétellel egyetértettek, hogy a terrorvádat nem szabad politikai játszmává tenni.
A két tábor ezt személyesen nem beszélte meg végül. Amikor a migszolosok megérkeztek a Madách térre, megálltak a tér egyik oldalán, a másikon pedig ott maradtak Budaházy támogatói, közöttük pedig annyi rendőr volt, hogy esély sem lett volna arra, hogy összetalálkozzanak. Így egyszerűen csak egyszerre zengett a „Szabadságot Ahmednek!" és a „Szabadságot Budaházynak!" a „Boldog karácsonyt” feliratú fények alatt.
Az állam kényszerítése
Ahmed H. a vád szerint erőszakkal próbálta a rendőrséget, vagyis egy állami szervet arra kényszeríteni, hogy nyissák meg a határt. A férfi megafonba beszélt, rázta a kordont, három dolgot is a rendőrök felé dobott, és az elsők között volt, akik illegálisan átléptek akkor a határon.
Ahmed H. több videófelvételen is látszik aznap. Az Index videóján látható, ahogy azt mondta, nem akarnak problémát okozni. „Meg kell érteniük, békével jöttünk, csak át akarunk menni" – mondta angolul a rendőröknek.
A bírósági ítélet szerint ugyanakkor Ahmed H. ultimátumot adott a rendőröknek azzal, hogy azt mondta, „menni akarunk”, és hogy „öt perc”. A bíróság úgy ítélte meg, ezzel követelést fogalmazott meg, ami az erőszakkal együtt már terrorcselekmény.
Az erőszak azt jelenti az ítélet szerint, hogy három alkalommal valamilyen tárgyat dobott a rendőrök felé. Arról nem szól az ítélet, mi volt ez a tárgy, és eltalált-e bárkit. A migránsok között valóban voltak, akik köveket dobáltak, és több rendőr megsérült, de arról nincs szó az ítéletben, hogy ez Ahmed H. miatt történt volna. Ez nem látszik egy felvételen sem.
Később pedig, miután a rendőrök hátrébb léptek, az elsők között volt, aki átlépte a határt. Ekkor csapott le a TEK.
Ahmed H. esete annyiból is különleges, hogy ő maga akár legálisan is átléphette volna a határt, mert tíz éve Cipruson él. Most szüleinek akart segíteni eljutni Európába.
A horgosi összecsapás miatt tizenegy embert állítottak bíróság elé. A tárgyalás során kiderült, az sem igazán egyértelmű, miért épp őket. Többen tiltott határátlépés miatt kaptak börtönbüntetéseket. A terrorvád egyedül Ahmed H. esetében merült fel.
Ügyvédje szerint ezzel az ítélettel az egész balhét Ahmed H. nyakába varrták, ő lett a migránsellenes küzdelem reklámarca. Az ítéletet a Fidesz üdvözölte, és Orbán Viktor is helyesnek nevezte, azt mondta, a kormány megmondta előre, és teleplakátolta az országot azzal, hogy aki Magyarországra jön, annak be kell tartania a törvényeket.
A törvények értelmében egyébként a minimumot kapta, amit terrorvád esetében ki lehet szabni. Az eset viszont megmutatta azt is, milyen könnyen minősülhet valaki terroristának. A Heti Válasz írt arról, hogy a folyamatos szigorítások miatt mostanra már ha egy erőszakos bűncselekményben felmerül az állam, az már szinte rögtön terrorvádat jelent. Ez viszont akár azt is jelentheti, hogy ha valaki egy kormányellenes tüntetésen követel valamit az államtól, és eldurvulnak az események, mondjuk dobálni kezdik a rendőröket, abból is lehet terrorügy.
„A döntés a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról árulkodik, és két rendkívül zavaró trendről is tanúskodik: egyrészt a terrorizmus elleni tényállás téves alkalmazásáról, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról” – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatóhelyettese az Index tárgyalási tudósítása szerint.
„Egy apát ítéltek ma 10 év fegyházra, akinek egyetlen célja az volt, hogy öreg szüleit és családját biztonságban Európába kísérje. A kődobálás és az irreguláris határátlépés nem egyenlő a terrorcselekmény elkövetésével, és nem igazolhatja ezt a drákóian szigorú döntést. Ahmed H. ítéletét másodfokon meg kell semmisíteni” - véli az Amnesty.
A Fidesz a mai tüntetéssel kapcsolatban azt közölte:
„A migránspárti erők ismét támadják Magyarországot, mert ők legalizálni akarják a bevándorlást és migránsokkal akarják betelepíteni Európát. Megdöbbentő, hogy most már azért is képesek utcára vonulni, hogy védelmükbe vegyenek egy bűnözőt, aki a magyar rendőrök elleni erőszakos támadást irányította a röszkei zavargáson.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.