Váratlan: nincs minden rendben a jövő évi vizes vébé tizenkét közbeszerzésével
2016 november 09., 06:05
Ha úgy rendezünk olimpiát, mint úszóvilágbajnokságot, abba belerokkan az ország
Ekkora eseményt még nem rendezett Magyarország, gazdasági értelemben is hasznot fog húzni belőle az ország - mondta Orbán Viktor 2015 márciusban. Még nem a budapesti olimpiáról festett ilyen ígéretes képet, hanem a 2017-es vizes (úszó, műugró, vízilabda) világbajnokságról, amit beugróként vállalt be Magyarország.
Orbán nem titkolja, hogy a jövő évi budapesti vizes világbajnokságot a 2024-es olimpia előszobájának tartja, amivel meggyőzi majd a világot, hogy alkalmasak vagyunk nagyobb feladatokra is, a magyarok számára pedig az válik világossá, hogy milyen pompás dolog elkölteni egy rakást pénzt sporteseményekre.
Az még simán elképzelhető, hogy ha feszesen is, de rohamtempóban elkészül a Dagály helyén épülő, többször is áttervezett létesítmény.
Csakhogy a vizes vébé eddigi előkészítése pont azt bizonyítja, hogy teljesen komolytalanok és jelentősen alultervezettek a várható költségek, és pont úgy rendeznénk mi is olimpiát, ahogyan máshol is megy: az ígért pénz sokszorosát elköltve. Ehhez képest tényleg teljesen mellékes, hogy egy kabalafigura vagy egy vállalható minőségű plakát elkészítése is mekkora gondot okoz.
Orbán tavaly márciusi kijelentése a vizes világbajnokság várható gazdasági hasznáról már akkor sem volt reális (persze mindig lehet hivatkozni a minden pénzt megérő, sőt, pénzben nem is kifejezhető országimázs növelésre), azóta viszont kiderült, hogy valójában teljes képtelenség, amit a kormányfő állított.
Nem véletlen, hogy az úszó világbajnokságokért nem kapkodnak a világban. A 2017-es vébé rendezési jogát Mexikó lepasszolta, miután rádöbbenetek, milyen költségekekkel jár. Más ország sem vágyott a lehetőségre, mi bevállaltuk. Orbán ezt a maga szavaival így fordította le:
„képesek vagyunk-e arra, amire rajtunk kívül senki más nem mert vállalkozni”.Magyarország egyébként 2021-ben lett volna a világbajnokság házigazdája, azért az időpontért sem volt valódi verseny.
Amikor Orbán a várható haszonról beszélt, a hivatalos ígéretek arról szóltak, hogy az uszoda 8 milliárdba kerül majd, mindennel együtt a világbajnokság rendezési költségeire 25 milliárd forint mondott be a szervező cég társelnökeként Gyárfás Tamás.
Most - azzal a plusz 7 milliárddal együtt, amit a kormány tolt oda még váratlanul a múlt héten az úszó világbajnokság rendezésére -
az eredetileg ígért 25 milliárd helyett százmilliárd körül járnak a költségek.
A nyolcmilliárdosra ígért uszoda valójában már 38 milliárdos, de mindefélével együtt 47 milliárd, hasznot pedig Orbán Viktor barátjának hoz, ugyanis Garancsi István cége, a Market építi.
A vizes vébé miatt számos helyen folynak munkák. Ebből a pénzből újítják fel a nemrég felújított Császár-Komjádyt, a Hajós-Széchyt (bár itt például forráshiány miatt az egyik közbeszerzést eredménytelennek kellett nyilvánítani), a BVSC-uszodát, Balatonfüreden a hosszútávúszásra készülnek (2,7 milliárd), de csatornázzák a Margitszigetet (5 milliárd), és van némi tereprendezés is, hogy a rakparton egy sétányon is meg lehessen majd közelíteni a nagyuszodát (900 millió forint).
Emellett például olyan meglepő tételek is vannak, mint a Bibó kollégium felújítása, ami szintén része a vizes világbajnokságnak, egyszerűbb szállásként használják majd (a légkondikat Mészáros Lőrinc cége biztosítja), vagy ott van az a remek megoldás, hogy a szervező cég társelnökének, Gyárfás Tamásnak az évekig üresen álló, korábban a Nap-keltének helyett adó épületét is felújították, mivel hogy, hogy nem, pont ott lett a szervező cég központja. De például a KPMG is készít egy tanulmányt 17 millió forintért a világbajnokság gazdasági hatáselemzéséről, ami elég jó lehet olyan mozgócélpont esetén, mint a vébé költségei.
Annak ellenére, hogy a kormány döntésének köszönhetően könnyítést kapott a világbajnokságot szervező cég a közbeszerzésekre, még a látszatverseny megteremtése sem sikerül számos esetben. Annyira nem, hogy a Közbeszerzési Hatóság vezetője volt kénytelen hivatalból megtámadni 12 könnyített tendert is.
Az olimpia sok-sok világbajnokság egyszerre
Az úszó világbajnokság 25 milliárdból hirtelen 100 millárdos duzzadt költségvetése ráadásul aprópénz ahhoz képest, amibe a 2024-es olimpia kerülne Magyarországnak.
Van egy ezeroldalas megvalósíthatósági tanulmány a budapesti 2024-es olimpiáról, a várható költségeire is kitérve.
Van egy nagy trükkje az egésznek, három kategóriába sorolják a kiadásokat. A nagy részét abba a keretbe teszik, amik amúgy is megépülnének a város érdekében, de jól jönnek az olimpiához. Illetve vannak olyan beruházások, amiket csak későbbre terveztek, de az olimpia miatt előrehozzák. És aztán vannak azok a tételek, amik tényleg az olimpia közvetlen költségei.
Meglepő módon a költségek jelentős részét az első kettőbe sorolják, mindjárt írok példát rá, hogyan, így aztán sokkal alacsonyabbnak tűnik az a kiadás, amit Magyarország kifejezetten az olimpiára költene.
Orbánék megépítik így is, úgy is
Vannak szép számmal olyan beruházások, amiket már elkezdenek, vagy be is fejeznek, mire jövő szeptemberben döntenek a 2024-es olimpia helyszínéről. Vagyis akár lesz olimpiánk, akár nem, ezekbe belevág a kormány, és része lesz az olimpiai pályázatnak.
Éppen ilyen például a vizes világbajnokságra készülő 40 milliárd körüli uszodakomlpexum (amit menet közben azért kellett áttervezni, hogy az olimpia követelményeinek is megfeleljen) vagy az elkészült stadionok, így a 100 milliárdos nemzeti arána, az új Puskás. Itt a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság meccseiből is játszanak majd négyet, ha megkapnánk az olimpiát, a Puskásban lehet a megnyitó- és a záróünnepség, de atlétikai versenyekre például nem lesz alkalmas, mivel nem lesz benne futópálya. Így arra külön stadion kell majd, ami az egyik legnagyobb tétel lesz.
És miután az olimpiára hajtva rengeteg világbajnokságot is rendezünk a következő években, arra is megy egy rakás pénz. Bár ebben sincs mindig észszerűség: 2019-ben kajak-kenu vébé lesz Szegeden, miközben valamiért az olimpiai kajak-kenu helyszín nem itt lenne, hanem Budapesten. (Az Agenda 2020 előírásai szerint nem kell már egy városban megrendezni az olimpiát, simán lehetne Szegeden.)
De nemcsak sportlétesítmények tartoznak az olimpiai álomkergetés miatt megkezdett vagy előre hozott, óriási pénzeket felemésztő beruházások közé.
A legmeglepőbb olimpiára hivatkozó kiadást Szijjártó Péter jelentette be. A külminiszter azzal indokolta a Belgrád-Budapest vasútvonal amúgy is felfoghatatlanul drága, soha meg nem térülő felújítási költségének további növelését 470 milliárdról 550 milliárdra, hogy
a budapesti olimpiai pályázat miatt a fővárosi szakaszt újra kell tervezni. Ez pedig 80 milliárd forint ezek szerint.
A Csepel-sziget északi részére tervezett új 2x3 sávos Duna-hídra is pályázatot írt már ki a múlt héten a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., egyelőre a kiviteli tervekre és megvalósíthatósági tanulmányra. Ez,a Lágymányositól mindössze másfél kilométerre lévő híd köti majd össze az ide tervezett olimpiai helyszíneket.
Fónagy János államtitkár a közelmúltban pedig arról beszélt, hogy kormányzati döntés még nincs, de az olimpiára való felkészülés tervei között elsőként szerepel a ráckevei vonal felújítása.
A ferihegyi reptér régóta meg nem oldott vasúti összekötettése is az olimpiának köszönhetően valósulhat meg. A Figyelő szerint Orbán Viktor sürgeti a projektet, mert az jó pont lenne az olimpia pályázat elbírásánál. Az ára 100 milliárd forint, pár éve még ennek törededében gondolkodtak.
Vagyis a ferihegyi vasút akár abba a kategóriába is sorolható, amit valamikor amúgy is megcsináltak volna, csak mindig tologatták, mert volt fontosabb. Ezekbe a projektekbe ráadásul uniós pénzeket is be lehet húzni, amiket amúgy sportlétesítményekre nem. Arról nem esik szó, hogy a fontossági sorrendben eddig hátrább sorolt, de az olimpia miatt mégis előrehozott projektek - akár uniós - forrásai hiányozni fognak eddig sokkal fontosabbnak ítélt, hirtelen mégsem annyira fontos beruházásokból.
A nem is az olimpia miatt épül-kategóriák bevezetése nem magyar találmány, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság maga is azt várja el a pályázóktól, hogy külön számolja el az olimpia közvetlen költségeit az egyéb, mégis az olimpiai rendezési esélyeket növelő beruházásoktól. Így könnyebb eladni a költségeket a közvéleménynek. Miközben természetesen ha valaki valóban egy nagyon fapados pályázattal indulna, annak esélye sem lenne elnyerni az olimpiát.
A magyar megvalósíthatósági tanulmány ezt a csapdahelyzetet így foglalja össze:
a beruházások „akkor szolgálhatják a nyerési esélyek javítását, ha a NOB várhatóan nem fogja egyrészt túlzottnak és ezért megvalósíthatatlannak tartani a fejlesztési elképzeléseket, másrészt azonban nem fogja túl szerénynek és ezért az olimpiát nem kellő színvonalon kiszolgálónak sem ítélni az infrastrukturális háttér színvonalát”.
De akkor most ez hány lélegeztetőgép?
A tavalyi hatástanulmány szerint
a 2024-re tervezett olimpiával összefüggő beruházások összességében 3 113 milliárd forintot érhetnek el.
(A kormány most 42 milliárd forintért ad tízezer forintos Erzsébet-utalványt a 2,7 millió magyar nyugdíjasnak. Vagyis 74-szer mehetne ki a postás vagy a közhivatalnok a nyugdíjasokhoz az olimpia teljes költségéből.)
De persze vannak a legendás kategóriák, vagyis ez nem úgy annyi.
- Az összes fejlesztésből a kifejezetten olimpiai beruházások 1 043 milliárd forintot
- az olimpia miatt előrehozott beruházások 421 milliárd forintot
- az „alapeseti” (vagyis az általános, olimpia nélkül is szükséges) beruházások 1 649 milliárd forintot tesznek ki.
Ráadásul még a kifejezetten olimpiai beruházások (sportlétesítmények, jogdíjak, olimpiai falu, médiafalu, biztonsági intézkedések) sem érik el a tanulmány készítői szerint a fenti 1 043 milliárdot sem, mert lesznek bevételek is.
Így aztán a tanulmány arra jutott, hogy Magyarország valójában csak 774 milliárd forintot költene kifejezetten az olimpiára. Merész vállalás, az 1960 óta megrendezett nyári olimpiák költségének átlaga ennek a duplája volt.
De kétségtelenül máris jobban hangzik, hogy az csak 18 kör az Erzsébet-kártyákkal.
A megvalósíthatósági tanulmányban megjelent, alacsonynak tűnő számok megbízhatóságát erősen csökkenti - az úszó világbajnokság tapasztalata mellett - az elemzés eddigi egyetlen számonkérhető kalkulációja. A tanulmány az olimpiai pályázat költségeit 10 milliárd forinra tette. Ez csak az, amit a szeptemberi eredményhirdetésig költünk el. Ehhez képest a tervezett 10 helyett már most 19 milliárdos a keret, és hol van még a jövő szeptemberi döntés.
Ezt a pénzt ráadásul sikerült szinte teljesen átláthatatlanul elkölteni. A Budapest 2024 honlapján nem található meg semmilyen elszámolás, és nem is szívesen adnak ki ilyen adatokat.
Mennyi lehet majd valójában a költség?
Ha Magyarország tudná tartani az előzetes terveket, akkor visszamenőleg hosszú időre a budapesti lenne a legolcsóbb olimpia. Ehhez például az kellene, hogy teljesen átlátható módon, nem haveroknak vagy korrupcióval kiválasztott cégeknek adjanak megbízásokat, találjanak megfelelő és kellő mennyiségű munkaerőt, tartsák a határidőket, hogy ne kelljen az utolsó pillanatban mindenáron befejezni a munkát.
Ha a lényegesen egyszerűbb budapesti úszó világbajnokságból indulunk ki, akkor ez nem fog sikerülni.
A tanulmányban az áll, hogy az előző olimpiákon a nem kifejezetten olimpiai, mégis az olimpia miatt elkészült, főként infrastrukturális fejlesztések a nagy ígéretek ellenére 2-3-szorosával szálltak el a tervezetthez képest. Nálunk ez természtesen nem így lesz, ha netán mégis, akkor 2000 milliárd forint 2-3-szorosáról beszélünk.
A következő, 2020-as olimpia házigazdája, Japán is nagyon durván elszámolta magát. Ők úgy indultak neki, hogy nagy általános fejlesztésekre nem lesz szükségük, mert erős az infrastruktúrájuk, lényegében csak sportlétesítmények fejlesztésével, valamint az olimpiai falu építésével számoltak komolyabb plusz költségként. Ehhez képest most novemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szólította fel a japánokat arra, hogy fogják vissza magukat, és maradjanak a költségek 20 milliárd dollár alatt. Eredetileg 3,5 milliárddal számoltak. A szervezők ezért a nyertes pályázatukhoz képest több versenyhelyszínt is módosítanak: nem építenek új létesítményeket, hanem már meglévőket fognak használni.
Egyébként, hogy mennyire indokolt lett volna népszavazást kiírni a budapesti olimpia rendezéséről, az a megvalósíthatósági tanulmányban is benne van:
„Az olimpiát követő átalakítási és értékesítési időszakkal együtt összességében egy 15 éves programról beszélünk (2015-2029), és a fejlesztések közvetlenül, vagy közvetve a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.