Kevesen borítottak akkorát a magyar államigazgatás történetében, mint Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkordinátora, amikor jó három évvel ezelőtt, 2013. novemberének elején a nyilvánosság elé állt azzal, hogy munkaadója kesztyűs kézzel bánik a nagykutyákkal, különösen az úgynevezett utaztatásos áfacsalási ügyekben, a szagot fogott adóellenőröket pedig sorozatban leállítják. Akkor legalábbis úgy tűnt, hogy Horváth a korrupt államigazgatást belülről leleplező hőssé válhat.

Az áfacsalásos ügyek szakértője felmondott az adóhivatalnál, amivel egyidőben feljelentést is tett hivatali visszaélés gyanújával. Horváth szerint munkaadója elnézően bánt a nagy adózókkal, például a multicégekkel, puha ellenőrzési gyakorlatával, illetve egyes vizsgálatok szándékos leállításával potenciális tízmilliárdoktól fosztva meg a költségvetést.

Semmi látnivaló!

Horváth több konkrét ügyre és több tízmilliárd forintra vonatkozó feljelentést tett, ám most kiderült, hogy az egész optikai illúzió volt, ugyanis a rendőrség szerint egyetlen ügyet kivéve sehol nem történt semmi törvénysértő.

Az ügyben ugyanis most zárult le a nyomozás a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztályán. A 444 birtokába került határozat kimondja, hogy a Horváth feljelentésében szerepelő cselekmények egy kivételével nem bűncselekmények. A dokumentum ugyan sehol sem állítja, hogy Horváth valamelyik kérdésben ne mondott volna igazat, de a történteket nem minősíti bűncselekménynek.

(A határozatról csütörtökön tart sajtótájékoztatót az LMP-s Hadházy Ákos a Korrupcióinfó című tényfeltáró sorozatában.)

Vádemelés egyetlen Horváth-féle ügyben történt: a Delta Feed Kft. vizsgálata után hivatali visszaélés bűntettének gyanújával vádat emeltek F. Andrea ellen. Ezt a külön kezelt ügyet azonban az alaptény megállításán kívül egyáltalán nem részletezi a nyomozást lezáró dokumentum. A többit annál inkább.

A Horváth által felhozott rendszerszintű problémákkal nem foglalkozott a rendőrség, sőt, ezt a megközelítést még fel is rója Horváthnak. A határozat azzal kezdi, hogy Horváth feljelentésének a nagy részében általánosságban bírálta a NAV ellenőrzési rendszerét. Horváth azzal vádolta az adóhatóságot, hogy rendszerszinten úgy választották ki a vizsgáladó ügyeket, úgy időzítették a vizsgálatokat és a vezető beosztásúak olyan irányba befolyásolták az alárendeltjeiket, hogy az bizonyos adózóknak kedvezzen.

A rendőrség szerint azonban olyan ügyekben nem vizsgálódtak, ahol Horváth nem jelölt meg konkrét személyeket és cégeket.

Ennek ellenére Horváth több konkrét ügyet is emlegetett, amikben végül nyomoztak is.

Az amerikaiak 42 milliárdja

Az összegére nézve legnagyobb a General Electric esete volt. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜIG) nevű NAV-részleg 2011. elején már a GE ellenőrzésének vége felé járt, ami elképesztő, 42 milliárd forintos adóhiányt állapított volna meg. A helyzetet annyira durvának találták az adóellenőrök, hogy előkészítettek egy bűnügyi feljelentést is. A NAV Központi Hivatala (KH) is egyetértett ezzel, ám január végén - és erről H. Zsolt, a KÜIG volt igazgatója tanúvallomást is tett - a GE képviselője egy egyeztetés végén azt állította, hogy "elintézi az ügyet" S. Katalinnal, H. főnökével.

Ezek után a KÜIG érintett munkatársait egyszer csak behívták a Központi Hivatalba, ahol S. Katalin helyettese, R. Melinda közölte velük, hogy az adómegállapítást tartalmazó jegyzőkönyvet felejtsék el, azzal szakmailag nem értenek egyet. Vagyis a NAV-vezetőség leállította az ügyben extrém adócsalást orrontó adóellenőreit, ahogyan azt Horváth is állította. Az ügyet ezek után adómegállapítás nélkül zárták le, a GE ellen már korábban előkészített büntető feljelentést pedig nem küldték el.

A rendőrség viszont arra jutott, hogy ezek kategorikusan nem megítélhető szakmai kérdések, amiben az adóhatóságon belül ment a vita, ezért nem lehet semmiféle visszaélésről beszélni.

A nyomozást lezáró határozatot furcsa érzés olvasni, abból ugyanis az derül ki, hogy a rendőrség egészen bizarr módon nyomozott. Egyszerűen megkérdezték azokat az a NAV-osokat, akik a főnökség nevében leállították a vizsgálatot a GE javára és az adóellenőrök véleményével szembemenve, és ezek - milyen furcsa - nem megvádolták magukat, hanem azt állították, hogy szó sem volt semmiféle leállításról, hanem egyszerű szakmai nézetkülönbség adódott. Vagyis a közvetlen érintettektől megkérdezték, hogy bűnösök-e, majd egyszerűen elfogadták tőlük a nemleges választ. De úgy, hogy magában a lényeget jelentő ügyben, vagyis a GE extrém adónemfizetésének ügyében egyáltalán nem voltak hajlandók érdemben nyomozni.

Mindeközben a jegyzőkönyvből elég világosan kiderül, hogy még a tanúk szerint is lényegében az történt, amit Horváth állított az elejétől: a főnökség a nagy adózóval való egyeztetés után különféle indokokkal leállította az óriási adócsalást szimatoló adóellenőreit.

Hasonlóan zárták le azokat az ügyet, amit a Bielesen Kft., a Gránit Agriculture Kft. és a Sygnus Kft., valamint a Glencore Grain Hungary Kft. vizsgálatával kapcsolatban kifogásolt Horváth. A rendőrség ezekben az ügyekben nem talált bűncselekményekre, főként hivatali visszaélésre utaló jeleket. Például nem találták meggyőzőnek Horváth megállapítását, miszerint a Bielesen vizsgálatát azért vették el egy tehetséges fiatal felügyelőtől, mert a Külügyminisztérium sürgette a NAV-ot, hogy fejezzék be a vizsgálatot.

Kivégzést rendelt el kitüntetés helyett? Ugyan már, csak elírta véletlenül!

Elképesztő a nyomozók által levont következtetés a Glencore Hungary ügyében. A céget Horváth még NAV-osként, a vizsgálatai alapján utaztatásos áfacsalással gyanúsította meg és későbbi vizsgálatok valóban több milliárd forintos jogosulatlan visszaigénylést találtak. (Közben Horváth jelzései ellenére a vállalkozás folyamatosan, minden hónapban felvehette a törvénysértően visszaigényelt áfát.) Ennek ellenére az történt az egyik, e céget érintő vizsgálat esetében, hogy a jegyzőkönyv hiába marasztalta el a céget, akcióra, vagyis büntetés kiszabására utána nem került sor. Hogy miért? Mert az egyik ügyintéző a statisztika lap megfelelő rovatába olyan számot írt be, ami a "szabj ki büntetést" helyett azt jelentett, hogy "ne csinál semmit". A rendőrség szerint fel sem merülhet, hogy szándékosság történt, hiszen maga az érintett revizot vallotta, hogy véletlenül írt a lapra a jegyzőkönyvvel 180 fokban szembemenő kódszámot.

Ám „a tévesen kitöltött statisztikai lap önmagában nem alkalmas büntetőjogi felelősség megállapítására, célzat hiányában adminisztrációs hibának tekinthető, mely fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó.”

A magyar különleges gazdasági nyomozók a világ legjóindulatúbb emberei!

Aki az ilyesmit bírja, annak ide kattintva érdemes végigolvasnia a határozatot. Az világlik ki belőle ugyanis, hogy a különleges gazdasági nyomozók elég ijesztő módon dolgozva jutottak következtetésekre: az érdemi ügyeket nem voltak hajlandók vizsgálni, a revizorok befolyásolásával vádolt NAV-vezetést pedig úgy próbálták "lebuktatni", hogy egyszerűen megkérdezték magukat az érintetteket arról, hogy megvádolják-e saját magukat súlyos gazdasági bűncselekményekkel. Majd elfogadták, hogy nagy meglepetésre nem. Emiatt olyan sajátos a dokumentum hangulata, Horváth András lényegi állításait ugyanis gyakorlatilag sehol sem cáfolják, sőt indirekt módon meg is erősítik, csak éppen mindenütt lezárják annyival, hogy teljesen normális ügymenetről vagy szakmai nézetkülönbségről volt szó.

A rövidebb határozatok kedvelőinek kedvéért igazából elég lett volna ez a négyszavas dokumetum is:

Nincs itt semmi látnivaló!