Tizenhárom tudóst és kutatót, fejlesztőt és feltalálót tüntettek ki kiemelkedő teljesítményének elismeréséül a Gábor Dénes-díjjal csütörtökön, az Országházban.
"Tudósaink eredményei világra szólók, de látni kell mögötte a nemzeti tehetségbe ágyazott alkotó géniuszt és azt a környezetet, amiből erőt lehetett meríteni, ami intellektuálisan képes volt inspirálni őket" - hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.
Kiemelte: a múltat sosem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a korábbi évszázadok során felhalmozott tudásbázis megfelelő hasznosítása teszi csak lehetővé, hogy Magyarország ne olcsó munkaerejével, hanem fejlesztéseinek köszönhetően legyen versenyképes.
Az alelnök rámutatott arra, hogy ezek a fejlesztések és a bennük rejlő innováció nélkülözhetetlen a minőségi fejlesztéshez és fejlődéshez, mint mondta, "hiába a zseniális gondolat, az alkotó géniusz nagysága, ha nincs meg az a szellemi és gazdasági közeg, amelyben igazán kibontakozni, alkotni lehet".
Latorcai János emlékeztetett arra: a legnagyobb magyar elmék többsége az országot elhagyva érte el pályája csúcsát és felfedezéseik sokszor csak évtizedek múlva érték el Magyarországot. "Éppen ezért kulcsfontosságúak azok a kormányzati és civil törekvések, melyek célja legjobbjaink itthon tartása, illetve hazacsábítása és elismerése mind anyagi mind szellemi téren" - hangsúlyozta.
Ezek közül kiemelkedik a Gábor Dénes-díj, amelynek odaítélői és támogatói 1989 óta törekszenek arra, hogy hidat építsenek az innovációra nyitott legfelsőbb állami vezetés és a gazdaság kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szereplői között, az alapkutatások gyakorlatba való átültetéséért - fűzte hozzá Latorcai János.
"Különösen fontosnak tartom, hogy az élettudomány ne csak használja a fizikai, kémiai eszközöket, hanem a mérnöki kutatás gondolkodás módja hassa át az élettudományokat, és keveredjék akár a medicinával, akár az agráriummal vagy a társadalomtudományokkal" - hangsúlyozta Gyulai József, a díjat odaítélő kuratórium elnöke.
Jamrik Péter, a Novofer Zrt. felügyelőbizottságának elnöke úgy vélte, a díj történetében még nem volt ilyen szakmailag kiegyensúlyozott és széles tevékenységi spektrumot felölelő a díjazottak listája. Kiemelte, hogy a kitüntetettek végzettsége, alaptevékenysége felöleli a hazai értékteremő területek szinte mindegyikét.
"Ami közös bennük, hogy az innovációs lánc szinte minden szakaszát végigjárták az alapkutatástól, az alkalmazott kutatáson át a fejlesztési tevékenységig, majd a gyártás és az eredmények piacra viteléig, illetve, (...) hogy nem csak itthon, hanem a nemzetközi szakmai, vagy piaci térben is ismertek és eredményesek" - fűzte hozzá.
Tizenhárom tudóst és kutatót, fejlesztőt és feltalálót tüntettek ki kiemelkedő teljesítményének elismeréséül a Gábor Dénes-díjjal csütörtökön, az Országházban.
"Tudósaink eredményei világra szólók, de látni kell mögötte a nemzeti tehetségbe ágyazott alkotó géniuszt és azt a környezetet, amiből erőt lehetett meríteni, ami intellektuálisan képes volt inspirálni őket" - hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.
Kiemelte: a múltat sosem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a korábbi évszázadok során felhalmozott tudásbázis megfelelő hasznosítása teszi csak lehetővé, hogy Magyarország ne olcsó munkaerejével, hanem fejlesztéseinek köszönhetően legyen versenyképes.
Az alelnök rámutatott arra, hogy ezek a fejlesztések és a bennük rejlő innováció nélkülözhetetlen a minőségi fejlesztéshez és fejlődéshez, mint mondta, "hiába a zseniális gondolat, az alkotó géniusz nagysága, ha nincs meg az a szellemi és gazdasági közeg, amelyben igazán kibontakozni, alkotni lehet".
Latorcai János emlékeztetett arra: a legnagyobb magyar elmék többsége az országot elhagyva érte el pályája csúcsát és felfedezéseik sokszor csak évtizedek múlva érték el Magyarországot. "Éppen ezért kulcsfontosságúak azok a kormányzati és civil törekvések, melyek célja legjobbjaink itthon tartása, illetve hazacsábítása és elismerése mind anyagi mind szellemi téren" - hangsúlyozta.
Ezek közül kiemelkedik a Gábor Dénes-díj, amelynek odaítélői és támogatói 1989 óta törekszenek arra, hogy hidat építsenek az innovációra nyitott legfelsőbb állami vezetés és a gazdaság kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szereplői között, az alapkutatások gyakorlatba való átültetéséért - fűzte hozzá Latorcai János.
"Különösen fontosnak tartom, hogy az élettudomány ne csak használja a fizikai, kémiai eszközöket, hanem a mérnöki kutatás gondolkodás módja hassa át az élettudományokat, és keveredjék akár a medicinával, akár az agráriummal vagy a társadalomtudományokkal" - hangsúlyozta Gyulai József, a díjat odaítélő kuratórium elnöke.
Jamrik Péter, a Novofer Zrt. felügyelőbizottságának elnöke úgy vélte, a díj történetében még nem volt ilyen szakmailag kiegyensúlyozott és széles tevékenységi spektrumot felölelő a díjazottak listája. Kiemelte, hogy a kitüntetettek végzettsége, alaptevékenysége felöleli a hazai értékteremő területek szinte mindegyikét.
"Ami közös bennük, hogy az innovációs lánc szinte minden szakaszát végigjárták az alapkutatástól, az alkalmazott kutatáson át a fejlesztési tevékenységig, majd a gyártás és az eredmények piacra viteléig, illetve, (...) hogy nem csak itthon, hanem a nemzetközi szakmai, vagy piaci térben is ismertek és eredményesek" - fűzte hozzá.
Latorcai Jánosnak gratulálunk!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.