Valaki, valószínűleg maga Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kitalálta az év elején, hogy 2016-ban a magyar gazdaságnak 2,8 százalékot kell növekednie.

Ha a valóság meg a statisztikusok egyre kevésbé támasztják ezt alá: teljesen mindegy!

Ez a 2,8 százalékos GDP-növekedés egy elég optimista jóslat volt az év elején – először az MNB legfontosabb elemzői kiadványának, a negyedévente megjelenő inflációs jelentés márciusi számában jelent meg –, de nem volt totálisan elrugaszkodva a valóságtól, kis szerencsével talán össze is jöhetett volna.

Csakhogy ahogy teltek a hónapok, szép lassan kiderült, hogy az idei egy elég béna év lesz a magyar gazdaság egyébként sem olyan erős utóbbi évei között: gyengék a beruházások, nem jön elég EU-s pénz, gyenge az ipar, és bár a belső fogyasztás pörög – főleg a munkaerőhiányból következő béremelkedés, meg a fehéredés miatt –, ez ahhoz kevés, hogy egészséges tempójú (= 3 százaléknál nagyobb, normális szerkezetű) növekedés legyen belőle. Igazából nem hogy 2,8 százalékos növekedés nem lesz ebből, de még annak is örülni kell majd, ha 2 százalék felett marad a bővülés üteme.

De hiába süvített a valóság szele nagy erővel a másik irányból, a Magyar Nemzeti Bank kitartott a 2,8 százalékos éves növekedés mellett. Március után júniusban, aztán szeptemberben, végül pedig most, decemberben is maradt a 2,8 százalékos várakozás, pedig hát teljesen normális dolog, ha az elemzők év közben a bejövő adatok fényében módosítgatnak ezen. Már a Nemzetgazdasági Minisztériumban is inkább csak 2,1 százalékos bővülést várnak erre az évre, jelentették be a héten.

Nyilvánvalóan az MNB-n belül is látják, hogy a reális forgatókönyvek spektrumán kívül esik, mégis maradt mindenhol a 2,8 százalékos jóslat.

Információink szerint ez nem véletlen, az előrejelzésen dolgozó elemző csapatnak ugyanis előre meghatározott fő paraméterek szerint kellett dolgoznia.

Magyarul a feletteseik nem azt várják tőlük, hogy legjobb tudásuk szerint, a valóságon alapuló adatok alapján előrejelezzék a gazdaság várható alakulását, hanem fordítva, meg kell érvelniük, hogy miért lesz éppen pont annyi, amennyi a főnökök szerint lesz. Ennek az elvárásnak nem is kellett explicitnek lennie: Pellényi Gábort, az MNB korábbi közgazdasági elemzési főnökét azért rúgták ki 2015 végén, mert a modelljei nem jeleztek előre elég jó növekedést.

Igazolni kellett tehát, hogy 2,8 százalék lesz a növekedés, bármi áron. Ha egymás mellé rakjuk a négy idei előrejelzés részleteit, látható, hogy minden változik, kivéve egyvalamit, a legalsó fő számot, ami fixen 2,8.

A beruházások változására például mindent mondtak 0,3 százalékos élénküléstől a 8,4 százalékos zuhanásig, de a többi mutató valahogy mindig úgy változott, hogy a GDP-előrejelzés változatlan maradhasson.

De az MNB elemzői ennél viccesebb hajtűkanyarokba is belementek. Itt van például ez a döbbenetesen humoros ábra, amit már kedden megismerhettünk:

Hadd magyarázzam meg: a szaggatott piros vonal, ami négy darab, a Központi Statisztikai Hivatal által már bejelentett GDP-növekedési adatpontot jelöl (2015 negyedik negyedév, 2016 első, második és harmadik negyedév), az MNB szerint már nem a "valóság", ellenkezőleg, maga a bizonytalanság. Ezeket a bizonytalan adatokat az MNB szerint még úgyis meg fogják változtatni a statisztikusok, ezért nem szabad készpénznek venni őket. Fontos észrevenni, hogy csakis felfelé van bizonytalanság, lefelé nincs.

Az MNB szerint tehát a priori kizárható, hogy a KSH lefelé módosítsa a GDP-adatot.

A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Balatoni András, az MNB elemzési vezetője arról beszélt, hogy a revíziók „általában” prociklikusak, tehát amikor a gazdaság fellendülőben van, akkor felfelé módosítanak, ha meg lassul, akkor lefelé. A magyar munkaerőpiaci adatokból (bérek, foglalkoztatottság) azt lehet levonni, hogy most fellendülés van. Ezért aztán most is felfelé módosítás várható.

A ma kiadott inflációs jelentés 60. oldalától egészében el lehet olvasni azt a hajánál fogva előrángatott gondolatmenetet, amivel az MNB igazolni akarja, miért kellene elhinnünk nekik, hogy jobban tudják a KSH-nál, hogy mikor és mennyivel fogják a módosítani az adataikat valamikor a jövőben.

• 0,3-05 százalékos revízió várható a mostani adatokhoz képest.
  
• Itt az ábra, ami bizonyítja a KSH-revíziók prociklikusságát:
  

• Hivatkoznak továbbá néhány külföldi tanulmányra is, de saját módszertani anyagra nem.
• Jelentős érv még, hogy "végponti bizonytalanság" van: ha a későbbi adatok jobban lesznek, akkor a szezonális kiigazítás miatt a korábbiak is jelentősen eltérhetnek.

A hivatkozott brit jegybanki tanulmány egyébként 2007-es, és első, felületes olvasásra is feltűnhet, hogy tele van olyan megjegyzésekkel, miszerint a szerzők óvatosságra intenek, nem mutatnak ki törvényszerűségeket, és egyáltalán, csak a döntéshozók mérlegelését kívánják segíteni. Ez azt jelenti, hogy hangsúlyozottan nem előrejelzéshez adnak tanácsot. Ehhez képest az MNB úgy hivatkozik erre, mint a Bank of England előrejelzési "gyakorlatára".

De hát így is marad egy csomó kérdés. Például hogy mi értelme van egyáltalán a GDP adatoknak, ha egyszer úgyis csak az a szám számít majd, amiben benne vannak a revíziók? Adjunk hozzá akkor mindenhez fél százalékot?

És főleg: miért rejtegeti Matolcsy György a működőképes időgépét a magyar publikum elől?

Virág Barnabás, az MNB igazgatója kérdésemre elmondta, hogy semmiképpen nem kérdőjelezik meg a KSH adatait. Csak tisztában vannak vele, hogy ezek az előzetes adatok gyakran változnak, és az MNB-nek nagyobb szabadsága van, hogy már előre feltételezésekkel éljen az adatok alakulásával kapcsolatban. Ugyan tanulmány vagy white paper még nem támasztja alá ezt a nagy módszertani változást, de majd a későbbi negyedévekben egy ilyet is írhatnak majd, mondta Virág.