Ukrajna sok tekintetben kiszolgáltatott Oroszországnak, de van egy fontos ütőkártyája a mindenkori viták idején: eddig Ukrajnán keresztül ment az Európába tartó orosz gáz legalább harmada. A tranzit blokkolásának lehetőségével az ukránok zsarolni tudták az oroszokat, másrészt a tranzitért kért díjjal ellensúlyozni tudták az orosz gáz nekik felszámított árát.

Nem véletlen, hogy Oroszország már több mint tíz éve keresi a lehetőséget, hogy kikerülje Ukrajnát. Erről szólt volna a Déli Áramlat, aztán a Török Áramlat is, és erről szól az Északi Áramlat kapacitásának megduplázásának a terve is. A nagy vezetéképítési felbuzdulás mögött nem az áll, hogy Európa több gázt venne az oroszoktól, és ezért kell még vezeték, hanem az, hogy az Ukrajnán átmenő csöveket ki lehessen kapcsolni a rendszerből, és ezzel Ukrajna elveszítse egyetlen eszközét, amellyel eddig gátat tudott szabni az orosz zsarolásoknak.

Ezen a fronton a decemberi adatok szerint Ukrajna vesztésre áll, és ezt az Európai Bizottságnak köszönheti.

Kivétel az OPAL esetében

Október 28-án az Európai Bizottság hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy 2033-ig felmenti az OPAL vezetéket az úgynevezett 3. energiacsomag egyes rendelkezései alól. Az önmagában nem túl izgalmasnak tűnő hír hallatán Moszkvában örvendeztek, Kijevben pedig elszomorodtak a politikusok.

Az OPAL egy olyan gázvezeték, ami a lengyel-német határtól indul, ott, ahol a tengerből előbukik az Északi Áramlat nevű vezeték, ami a Balti-tenger mélyén közvetlenül összeköti az orosz gázmezőket Németországgal. Itt indul tehát az OPAL, és halad dél felé, egészen a német–cseh határig.

A vezetéket az orosz Gazprom a német partnereivel azért építette, hogy az Északi Áramlat gázát déli és keleti irányba lehessen szállítani (építettek nyugat felé egy másik vezetéket is).

Az EU 3. energiacsomagja pedig azt mondja ki, hogy egy gázvezeték tulajdonosa a saját gázát csak a vezeték kapacitásának 50 százalékáig használhatja, a többire tendert kell kiírnia, hogy más is hozzáférhessen a vezetékhez. Ennek az az értelme, hogy egyetlen nagy beszállító se kerüljön monopolhelyzetbe az európai gázpiacon. Pont e szabály miatt tudta az Európai Bizottság megakadályozni a Déli Áramlat megépülését.

Az OPAL-ra is érvényes volt e szabály, és ezért a vezeték félig üres volt mostanáig. Ugyanis a vezetéken a Gazpromon kívül soha senki sem akart gázt szállítani. Ez nem véletlen, hiszen a vezeték eleve az Északi Áramlat kiszolgálására épült, és ahhoz a vezetékhez a Gazpromon kívül senki sem férhet hozzá, tekintve hogy a víz alatt fut, nem az EU területén, és így az EU-s energiacsomag arra sohasem vonatkozott.

A bizottság október 28-i döntésével engedélyezte, hogy az OPAL 90 százalékát használhassa a Gazprom. 50 százalékát eddig is használhatta, és most 2033-ig további 40 százalék lekötésére kapott engedélyt. A döntés szerint ha addig feltűnne más érdeklődő is a vezeték iránt, akkor Brüsszelnek joga lesz visszavonni a kivételezést.

December 23-án elkezdték az oroszok áttolni a tranzitot

Az ukrán vezetékeket kezelő Naftogaz azt állítja, hogy a brüsszeli döntést karácsony előtt kezdték megérezni.

December 22-én még úgy alakult a gáztranzit, mint előtte mindig. Aznap az ukrán trtanziton keresztül 148,9 millió köbméter gáz futott át az EU irányába (konkrétan Szlovákiába), míg az Északi Áramlatból az OPAL vezetékbe 57,1 millió köbmétert pumpáltak át.

Másnaptól azonban fokozatosan bővíteni kezdték az OPAL-ba tolt gáz mennyiségét, és ezzel párhuzamosan csökkent az ukrán tranzit mennyisége. Öt nap múlva, december 28-án már 80,5 millió köbméter ment az OPAL-ba, míg az ukrajnai vezetéken már csak 120,8 millió köbméter ment át.

Hogy az OPAL-lal az ukrán tranzitot helyettesítik, azt bizonyítja, hogy a teljes EU-ba tartó export ezalatt alig változott: 22-én 206 millió köbméter, 28-án pedig 201,3 millió köbméter ment át összesen a két vezetéken:

A teljes ukrajnai tranzitot az OPAL ugyan nem képes kiváltani, de a Gazprom az európai partnereivel már elkezdte előkészíteni az Északi Áramlat 2 építését, ami megduplázná a Balti-tenger alatti vezetékek kapacitását.

A brüsszeli kivételezési politikával és az új vezetékekkel néhány éven belül így teljesen ki lehetne kapcsolni Ukrajnát az orosz gázexportból. Ez egyébként Magyarország számára azt jelentené, hogy a beregdaróci vezetékről az import teljesen átkerülne az osztrák–magyar vezetékre (HAG), illetve a nemrég elkészült, és azóta üresen álló szlovák–magyar vezetékre.

Az új rendszerrel Németország stratégiai szerepe felértékelődne, míg Ukrajna elvesztené önállóságának legfontosabb zálogát.

Közben Ukrajna hitelből vesz gázt

A tavalyi év utolsó napján az ukrán Naftogaz arra kényszerült, hogy 500 millió dolláros hitelt vegyen fel gázvásárlásra. Végső soron ennek a pénznek a nagy része is a Gazpromhoz kerül majd, hiszen legkönnyebben tőlük lehet gázt vinni Ukrajnába. A pénzt az amerikai Citi Bank és a német Deutsche Bank adta, garanciát pedig a Világbank vállalt rá.

Ahogy az ukrán tranzit jelentősége csökken, úgy emelheti az ukránoknak eladott gáz árát egyre könnyebben a Gazprom.