A Társaság a Szabadságjogokért megírta egy informatikus történetét. A férfit abban az ügyben képviselték, hogy miután elege lett a kormány az ő adóforintjaiból országszerte menekültek ellen uszító kampányplakátokat tett ki, miközben a közmédiából is megállás nélkül ömlött a menekültellenes propaganda, tiltakozásként több más emberhez hasonlóan odament, és festékkel lefestette a plakátokat.

Azzal viszont nem számolt, hogy a festéknyomait követve a rendőrök még aznap éjjel megkeresik a lakásán, és álmából felkeltve beviszik az az őrszobára.

Ezt ő igazságtalannak és túlzónak tartva „Orbán kutyáinak” nevezte a rendőröket, ami miatt becsületsértésért büntetőeljárást indítottak ellene.

A TASZ ügyvédje azzal érvelt, hogy Kaszás a szólásszabadsághoz való alapjogot gyakorolta, amikor lefestette a plakátot, de még akkor is, amikor a rendőrök fellépése miatt kritizálta őket, így túlzónak nevezte, hogy az utóbbi kritikáért büntetőjogi felelősségre vonják.

A TASZ azt írja, hogy ha egy bíróság utólag megbüntet valakit a véleménye miatt, azzal a szólásszabadságát korlátozza az állam, tehát amikor egy bíróságnak az alapjogok korlátozásáról kell döntenie, az általános alapjogi tesztet, a szükségességi-arányossági tesztet kell alkalmaznia. Most is ezzel érveltek: csak akkor korlátozható büntetőjogi eszközzel a vádlott szólásszabadsága, ha a bíróság tud mutatni olyan célt, aminek az eléréséhez szükséges és azzal arányos a korlátozás.

A teszt alapján a bírónak azt kellett volna néznie, hogy ha elítéli a vádlottat, azzal nem korlátozza-e szükségtelenül/aránytalanul a szólásszabadságát, ehelyett a TASZ szerint a tesztet a feje tetejére állítva azt vizsgálta, hogy a vádlott alapjoggyakorlása, azaz a véleményének kinyilvánítása szükséges és arányos volt-e.

Az ítélet szerint nem, hiszen a vádlott máshogy is kifejthette volna a véleményét, például egy blogon, ahol a kormány menekültellenes politikáját kritizálja, vagy mások oldalakon kommentelhetett volna, a rendőröket meg a szóbeli bírálás helyett hivatalos bejelentésben panaszolhatta volna be.

A TASZ szerint a döntés „megdöbbentő” és „ijesztő”, mert a bíró szerint „a polgárnak kell igazolnia, hogy gyakorolhatja a jogait, és ha ez nem sikerül, akkor megbüntethető”, pedig a joggyakorlás szabadságának kellene alapvetőnek lennie, épp az államnak kell alaposan indokolnia, ha valakit akadályozni akar a jogai gyakorlásában.

Az ítélet szerint a vádlottnak 78 000 forint pénzbüntetést kell kifizetnie. A TASZ fellebbezett, az ügyet másodfokon folytatják. (TASZ)