A norvég miniszterelnök szerint Magyarországnak és Lengyelországnak engedélyeznie kell a civil szervezetek független finanszírozását az 1 milliárd eurós, jelenleg meghosszabbításra váró norvég segélyprogram keretében – írta meg az EUObserver.

Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál azt írja, Lengyelország és Magyarország azt akarja elérni, hogy Norvégia álljon el attól a követelésétől, hogy a civil szféra támogatására szánt ún. EGT Alapok szétosztása olyan adminisztratív testületen keresztül történjék, ami független lenne a két ország kormányától. Solberg ezt a kérést elutasította.

„Nem engedhetjük meg Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy teljes mértékben felügyelje a civil társadalomnak szánt pénzeket. Független szervezeteknek kell ezzel foglalkozniuk”

– mondta Solbert az NTB norvég tévének. Arra figyelmeztetett, az „illiberális” hatalmak nem értik, hogy a civil szférának miért kell függetlennek lennie.

„A civil szférát államilag nem kontrollálhatják”

– mondta a norvég miniszterelnök, aki a Konzervatív Párt és bevándorlás-ellenes Haladó Párt alkotta kormánykoalíció élén áll.

Az EUObserver szerint Solberg felvetette ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia, cserébe azért, hogy hozzáférhessen az EU egységes piacához, kezdeményezte az ún. EGT Alapok létrehozását a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében 15 fejletlenebb EU-s tagországban.

A következő, 2021-ig szóló programban Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek durván 10 százalékát civil szervezetek kapják, amik kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.

A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz.

Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter, akit a tárgyalások lebonyolításával bíztak meg, az NTB tévének azt mondta, reméli, hogy az év végére lezárják a tárgyalásokat. Nem tart attól, hogy a szóban forgó országok felállnak a tárgyalóasztaltól. Mint fogalmazott: a fiatal demokráciák számára jó „edzőtábort” jelentenek az ilyen tárgyalások. (MTI, EUObserver)