Norvégia 65 milliárd forinttal támogatná Magyarországot, de úgy fest, hogy a kormánynak erre nincs szüksége

  • Nem a születőben lévő törvény az első fideszes fellépés a civil társadalom ellen: 2014-ben Lázár János vezetésével indult támadás a norvég pénzeket kezelő Ökotárs Alapítvány ellen.
  • A Norvég Civil Támogatási Alap  (NCTA) azóta véget ért, konferencián mutatták be az elmúlt pár év több száz sikeres projektjét. 
  • Viszont lehet, hogy többet nem jön majd pénz a norvégoktól, patthelyzet alakult ki a kormány és Norvégia között arról, hogy ki kezelheti a civilek pénzét. 
  • Ezzel több mint 60 milliárd forintot bukhatunk, olyan támogatást is, amit eddig a kormány kezelt. 

„Kedves vendégeink, láttam a felbukkanó reklámtáblákat: Állítsuk meg Brüsszelt! Elég idős vagyok ahhoz, hogy ezeket így értelmezzem: állítsuk meg a fejlődést. Fejezzük be az együttműködést és az integrációt, ami az elmúlt hetvben évben példa nélküli békéhez vezetett Európában. Hadd állítsuk meg a történelmet, hadd menjünk egyedül, hadd állítsuk meg Brüsszelt, hadd térjünk vissza dicső múltunk rémtetteihez”

– mondta csütörtöki beszéde egy pontján Olav Berstad, Norvégia nagykövete. Majd felolvasta a nemzeti konzultáció külföldről pénzelt civil szervezetekről szóló kérdését és a lehetséges válaszokat is, hogy a külföldi hallgatóság is érthesse, miről beszél. 

Pedig elvileg ünnepelni gyűltek össze a meghívottak a csütörtöki konferenciára. Lezárult a Norvég Civil Támogatási Alap második ciklusa, pár év leforgása alatt több száz civil szervezet munkáját segítették a donorországok. 

De Berstad szavaiból elég egyértelműen kiderült, nem sok okot lát az örömre. Beszélt arról is, hogy 1980 óta diplomata, Magyarország a tizedik ország, ahol szolgál. De soha nem tapasztalt még csak hasonlót sem karrierje során, mint amit most lát. Egy nappal korábban Pécsen vett részt, a helyi egyetem 650. születésnapján, amit egy nappal a CEU-t ellehetetlenítő törvény elfogadása után tartottak meg. Ott a norvég nagykövet a német elnök, Frank-Walter Steinmeier szavait idézte fel, amit pár napja mondott el az Európai Parlamentben: 

„Európa nem maradhat néma, amikor a civil szervezetek, vagy a tudományos világ elől elszívják a levegőt, mint ahogy most ez a Közép-európai Egyetemmel történik Budapesten.”

Orbán utasítására vegzálták a civil szervezeteket

Áprilisban ért véget az a támogatási projekt, melyben Norvégia, Izland és Liechtenstein támogat szegényebb EU-s országokat, cserébe azért, hogy hozzáférhetnek az uniós közös piachoz. Nem puszta jótékonyságról van szó, több mint tucatnyi országba áramlanak norvég pénzek. A civil szektor előmozdítására elkülönített összeg csak a támogatás kicsit több mint tíz százalékát teszi ki, a 40 milliárd forintos támogatás nagy részét környezetvédelmi beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára szánták, és ezek elosztását a kormány felügyelte

A civileknek szánt pénzt viszont minden támogatott országban a kormánytól független, a civil társadalmat ismerő, pályáztatásban jártas szervezetekre bízzák a norvégok. Magyarországot eddig kétszer támogatták az NCTA keretében, és a norvégok mindkétszer pályázaton kiválasztva az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot bízták meg.

A most véget ért ciklus nagyjából felénél, 2014 tavaszán emiatt tört ki diplomáciai botrány Magyarország és Norvégia között. A magyar kormány ugyanis Lázár János vezetésével ment neki a Norvég Civil Alapnak, szabálytalanságokat és politikai motivációt kiáltva. (A kormány fellépésével összefügghetett, hogy ekkor szüntették meg a korábban a nem civileknek szánt norvég támogatást felügyelő NFÜ-t, és ezért állítólag Norvégia akkor egy időre befagyasztotta azoknak a pénzeknek a kifizetését.)

Egész pályás letámadás indult ekkor a norvég támogatáshoz köthető civil szervezetek ellen: hatósági vegzálások, rendőrségi erődemonstárcióadószám-felfüggesztések, közben pedig egymást érték a lejáratócikkek és szivárogtatások az akkor még kormányközeli Simicska-sajtóban. A norvég kormány hiába fejezte ki a mélységes aggodalmát a civilek elleni támadás miatt, Lázár János simán beszélt arról, hogy a norvégoknak csak az a baja, hogy nem tudták megbuktatni a magyar kormányt. 

Ahogy felfújta a kormány a civilek elleni támadást, a legkülönfélébb vádakat felsorolva, úgy pukkadt ki később az egész: sem az ügyészségsem a NAV nem talált semmiféle olyan szabálytalanságot, mint amiről a kormánykommunikáció beszélt.  Időközben a Norvégia által felkért független könyvvizsgálók is arra jutottak, hogy az Ökotárs remek munkát végzett. 

A TASZ éveken át tartó pereskedése kellett ahhoz, hogy kiderüljön, személyesen Orbán Viktor rendelte el a civil szervezetek hatósági vegzálását. (Majd pár hónappal később úgy tett egy német interjúban, mintha nem is tudná, miről van szó.)

Sokszor ott segítenek, ahol az állam alig van már jelen

A csütörtöki záró konferencián hosszasan foglalták össze, milyen munkát végeztek a kormány által hónapokig támadott civil szervezetek: az NCTA keretéből összesen 407 pályázó 460 projektjét támogatták, több mint ezer megvalósulási helyszínt elérve így. 

Olyan területek érintve, mint a demokráciára nevelés, a női jogok és esélyegyenlőség, közösség- és szervezetfejlesztés, ifjúsági- és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak és roma integráció. 

Azaz számos olyan területen, ahol az állami jelenlét kevéssé vagy lassan már egyáltalán nincs jelen. A csütörtöki konferencián számos olyan projektet is bemutattak, melyek állami szervekkel, például egy-egy település rendőrségével, egészségügyi szakszolgálatával vagy önkormányzatokkal működtek együtt. 

A támogatott projektek listáját az NCTA honlapján lehet végignézni

Egyáltalán nem biztos, hogy lesz folytatás

Azzal párhuzamosan, hogy véget ért a második ciklus, elvileg már el kellett volna kezdődnie a következő kör előkészítésének, ami a 2014 és 2021 közötti támogatásokról szólna. Már meg kellett volna jelenjen a pályázat arról, hogy ki felügyelheti a harmadik NCTA-támogatások kezelését. És ugyan számos érintett, támogatott uniós országban ez már meg is történt, Magyarországon egyelőre nem, ugyanis a tárgyalások menetetét ismerők szerint patthelyzet alakult ki a magyar és a norvég kormány között. 

A magyar kormány ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy vétójoguk legyen arról, hogy kit bíznak meg a civil pénzek kezelésével a norvégok. A norvégok viszont hallani sem akarnak erről, az összes támogatott országban mindig független szervezetet bíznak meg ezzel a feladattal. Ha viszont nem sikerül megállapodni, akkor nem csak a 6,5 milliárd forintos civil támogatás lehet oda, hanem akár a norvég támogatás egésze, azaz több mint 65 milliárd forint, amit a következő öt évben lehetne a kormány által felügyelt módon lehetne felhasználni. Ugyanis az EU-val kötött keretmegállapodás értelmében Norvégia, Izland és Lichtenstein összesen 214,6 millió euróval támogatná Magyarországot. Ha hagynánk. 

Lázár még idén év elején is arról beszélt, hogy a norvégok belementek a magyar kormány feltételeibe, ugyanakkor a Magyar Narancs februári cikkéből kiderül, hogy szó nincs erről: Frank Bakke-Jensen uniós ügyekért felelős miniszter szóvivője szerint „a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok (Norvégia mellett Izland és Liechtenstein) választják ki, és a szervezetnek „a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie”. (Azt lehet tudni, hogy korábban a kormányközeli Századvég is pályázott a civil pénzek kezelésére.)

Úgy tudjuk, hogy február óta sem mozdultak előre a tárgyalások, azaz jelen állás szerint nem csak a civilek 6,5 milliárd forintjára, hanem 60 milliárd forint fejlesztési támogatásra is nemet mondhat Magyarország. 

Erre az alapproblémára tesz rá még egy lapáttal, hogy a nagykövet csütörtökön jelezte, Norvégia számára elfogadhatatlan lenne, hogy az általuk az NCTA-n támogatott szervezeteket külföldi ügynökként regisztrálják. Azaz ha esetleg elfogadnák a putyini mintára Gulyás Gergely kezei alatt formálódó új civil törvényt, az még egyértelműbbé tehetné, hogy Norvégia nem támogatja tovább Magyarországot. (Nemrég írtunk arról, hogy a civil törvény elfogadásával a magyar kormány rég nem látott felháborodást szabadíthat magára, hiszen a jelenleg megismert törvénytervezet Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményt is megsért.)

Lázár János 2015 végén, amikor már kiderült, hogy a hatósági fellépések és a kormányzati vádaskodás teljesen megalapozatlan volt az Ökotárs Alapítvány és társai ellen, közölte, hogy nincs oka bocsánatkérésre, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. 

Csütörtökön a norvég nagykövet beszédéből viszont az derült ki, hogy erről csak a norvégok nem tudnak: Berstad háláját fejezte ki az Ökotársnak és társszervezeteiknek a sikeres pályázatokért és a nagyszerű eredményekért.

Azaz vagy Lázár János hazudott éveken át az Ökotárs munkájáról, vagy Norvégia kormánya felejtette el ilyen gyorsan, hogy mennyire csúnyán becsapták őket.