Norvégia 65 milliárd forinttal támogatná Magyarországot, de úgy fest, hogy a kormánynak erre nincs szüksége

politika
2017 április 07., 11:21
comments 211
  • Nem a születőben lévő törvény az első fideszes fellépés a civil társadalom ellen: 2014-ben Lázár János vezetésével indult támadás a norvég pénzeket kezelő Ökotárs Alapítvány ellen.
  • A Norvég Civil Támogatási Alap  (NCTA) azóta véget ért, konferencián mutatták be az elmúlt pár év több száz sikeres projektjét. 
  • Viszont lehet, hogy többet nem jön majd pénz a norvégoktól, patthelyzet alakult ki a kormány és Norvégia között arról, hogy ki kezelheti a civilek pénzét. 
  • Ezzel több mint 60 milliárd forintot bukhatunk, olyan támogatást is, amit eddig a kormány kezelt. 

„Kedves vendégeink, láttam a felbukkanó reklámtáblákat: Állítsuk meg Brüsszelt! Elég idős vagyok ahhoz, hogy ezeket így értelmezzem: állítsuk meg a fejlődést. Fejezzük be az együttműködést és az integrációt, ami az elmúlt hetvben évben példa nélküli békéhez vezetett Európában. Hadd állítsuk meg a történelmet, hadd menjünk egyedül, hadd állítsuk meg Brüsszelt, hadd térjünk vissza dicső múltunk rémtetteihez”

– mondta csütörtöki beszéde egy pontján Olav Berstad, Norvégia nagykövete. Majd felolvasta a nemzeti konzultáció külföldről pénzelt civil szervezetekről szóló kérdését és a lehetséges válaszokat is, hogy a külföldi hallgatóság is érthesse, miről beszél. 

Pedig elvileg ünnepelni gyűltek össze a meghívottak a csütörtöki konferenciára. Lezárult a Norvég Civil Támogatási Alap második ciklusa, pár év leforgása alatt több száz civil szervezet munkáját segítették a donorországok. 

De Berstad szavaiból elég egyértelműen kiderült, nem sok okot lát az örömre. Beszélt arról is, hogy 1980 óta diplomata, Magyarország a tizedik ország, ahol szolgál. De soha nem tapasztalt még csak hasonlót sem karrierje során, mint amit most lát. Egy nappal korábban Pécsen vett részt, a helyi egyetem 650. születésnapján, amit egy nappal a CEU-t ellehetetlenítő törvény elfogadása után tartottak meg. Ott a norvég nagykövet a német elnök, Frank-Walter Steinmeier szavait idézte fel, amit pár napja mondott el az Európai Parlamentben: 

„Európa nem maradhat néma, amikor a civil szervezetek, vagy a tudományos világ elől elszívják a levegőt, mint ahogy most ez a Közép-európai Egyetemmel történik Budapesten.”

Orbán utasítására vegzálták a civil szervezeteket

Áprilisban ért véget az a támogatási projekt, melyben Norvégia, Izland és Liechtenstein támogat szegényebb EU-s országokat, cserébe azért, hogy hozzáférhetnek az uniós közös piachoz. Nem puszta jótékonyságról van szó, több mint tucatnyi országba áramlanak norvég pénzek. A civil szektor előmozdítására elkülönített összeg csak a támogatás kicsit több mint tíz százalékát teszi ki, a 40 milliárd forintos támogatás nagy részét környezetvédelmi beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára szánták, és ezek elosztását a kormány felügyelte

A civileknek szánt pénzt viszont minden támogatott országban a kormánytól független, a civil társadalmat ismerő, pályáztatásban jártas szervezetekre bízzák a norvégok. Magyarországot eddig kétszer támogatták az NCTA keretében, és a norvégok mindkétszer pályázaton kiválasztva az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot bízták meg.

A most véget ért ciklus nagyjából felénél, 2014 tavaszán emiatt tört ki diplomáciai botrány Magyarország és Norvégia között. A magyar kormány ugyanis Lázár János vezetésével ment neki a Norvég Civil Alapnak, szabálytalanságokat és politikai motivációt kiáltva. (A kormány fellépésével összefügghetett, hogy ekkor szüntették meg a korábban a nem civileknek szánt norvég támogatást felügyelő NFÜ-t, és ezért állítólag Norvégia akkor egy időre befagyasztotta azoknak a pénzeknek a kifizetését.)

Egész pályás letámadás indult ekkor a norvég támogatáshoz köthető civil szervezetek ellen: hatósági vegzálások, rendőrségi erődemonstárcióadószám-felfüggesztések, közben pedig egymást érték a lejáratócikkek és szivárogtatások az akkor még kormányközeli Simicska-sajtóban. A norvég kormány hiába fejezte ki a mélységes aggodalmát a civilek elleni támadás miatt, Lázár János simán beszélt arról, hogy a norvégoknak csak az a baja, hogy nem tudták megbuktatni a magyar kormányt. 

Ahogy felfújta a kormány a civilek elleni támadást, a legkülönfélébb vádakat felsorolva, úgy pukkadt ki később az egész: sem az ügyészségsem a NAV nem talált semmiféle olyan szabálytalanságot, mint amiről a kormánykommunikáció beszélt.  Időközben a Norvégia által felkért független könyvvizsgálók is arra jutottak, hogy az Ökotárs remek munkát végzett. 

A TASZ éveken át tartó pereskedése kellett ahhoz, hogy kiderüljön, személyesen Orbán Viktor rendelte el a civil szervezetek hatósági vegzálását. (Majd pár hónappal később úgy tett egy német interjúban, mintha nem is tudná, miről van szó.)

Sokszor ott segítenek, ahol az állam alig van már jelen

A csütörtöki záró konferencián hosszasan foglalták össze, milyen munkát végeztek a kormány által hónapokig támadott civil szervezetek: az NCTA keretéből összesen 407 pályázó 460 projektjét támogatták, több mint ezer megvalósulási helyszínt elérve így. 

Olyan területek érintve, mint a demokráciára nevelés, a női jogok és esélyegyenlőség, közösség- és szervezetfejlesztés, ifjúsági- és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak és roma integráció. 

Azaz számos olyan területen, ahol az állami jelenlét kevéssé vagy lassan már egyáltalán nincs jelen. A csütörtöki konferencián számos olyan projektet is bemutattak, melyek állami szervekkel, például egy-egy település rendőrségével, egészségügyi szakszolgálatával vagy önkormányzatokkal működtek együtt. 

A támogatott projektek listáját az NCTA honlapján lehet végignézni

Egyáltalán nem biztos, hogy lesz folytatás

Azzal párhuzamosan, hogy véget ért a második ciklus, elvileg már el kellett volna kezdődnie a következő kör előkészítésének, ami a 2014 és 2021 közötti támogatásokról szólna. Már meg kellett volna jelenjen a pályázat arról, hogy ki felügyelheti a harmadik NCTA-támogatások kezelését. És ugyan számos érintett, támogatott uniós országban ez már meg is történt, Magyarországon egyelőre nem, ugyanis a tárgyalások menetetét ismerők szerint patthelyzet alakult ki a magyar és a norvég kormány között. 

A magyar kormány ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy vétójoguk legyen arról, hogy kit bíznak meg a civil pénzek kezelésével a norvégok. A norvégok viszont hallani sem akarnak erről, az összes támogatott országban mindig független szervezetet bíznak meg ezzel a feladattal. Ha viszont nem sikerül megállapodni, akkor nem csak a 6,5 milliárd forintos civil támogatás lehet oda, hanem akár a norvég támogatás egésze, azaz több mint 65 milliárd forint, amit a következő öt évben lehetne a kormány által felügyelt módon lehetne felhasználni. Ugyanis az EU-val kötött keretmegállapodás értelmében Norvégia, Izland és Lichtenstein összesen 214,6 millió euróval támogatná Magyarországot. Ha hagynánk. 

Lázár még idén év elején is arról beszélt, hogy a norvégok belementek a magyar kormány feltételeibe, ugyanakkor a Magyar Narancs februári cikkéből kiderül, hogy szó nincs erről: Frank Bakke-Jensen uniós ügyekért felelős miniszter szóvivője szerint „a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok (Norvégia mellett Izland és Liechtenstein) választják ki, és a szervezetnek „a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie”. (Azt lehet tudni, hogy korábban a kormányközeli Századvég is pályázott a civil pénzek kezelésére.)

Úgy tudjuk, hogy február óta sem mozdultak előre a tárgyalások, azaz jelen állás szerint nem csak a civilek 6,5 milliárd forintjára, hanem 60 milliárd forint fejlesztési támogatásra is nemet mondhat Magyarország. 

Erre az alapproblémára tesz rá még egy lapáttal, hogy a nagykövet csütörtökön jelezte, Norvégia számára elfogadhatatlan lenne, hogy az általuk az NCTA-n támogatott szervezeteket külföldi ügynökként regisztrálják. Azaz ha esetleg elfogadnák a putyini mintára Gulyás Gergely kezei alatt formálódó új civil törvényt, az még egyértelműbbé tehetné, hogy Norvégia nem támogatja tovább Magyarországot. (Nemrég írtunk arról, hogy a civil törvény elfogadásával a magyar kormány rég nem látott felháborodást szabadíthat magára, hiszen a jelenleg megismert törvénytervezet Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményt is megsért.)

Lázár János 2015 végén, amikor már kiderült, hogy a hatósági fellépések és a kormányzati vádaskodás teljesen megalapozatlan volt az Ökotárs Alapítvány és társai ellen, közölte, hogy nincs oka bocsánatkérésre, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. 

Csütörtökön a norvég nagykövet beszédéből viszont az derült ki, hogy erről csak a norvégok nem tudnak: Berstad háláját fejezte ki az Ökotársnak és társszervezeteiknek a sikeres pályázatokért és a nagyszerű eredményekért.

Azaz vagy Lázár János hazudott éveken át az Ökotárs munkájáról, vagy Norvégia kormánya felejtette el ilyen gyorsan, hogy mennyire csúnyán becsapták őket. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.