A Jeopardy! a világ egyik leghíresebb kvízműsora. Eredetileg 1964 és 1975 között futott, majd 1984-ben feltámasztották, azóta több mint 7000 részt ért meg, és Amerika több tucat országba is exportálta.

Az 1950-es években, amikor a tévé ellepte az amerikai háztartásokat, hatalmas kvízműsorláz tört ki az Egyesült Államokban. A rekorddöntögető nyertesek igazi sztárok voltak, amíg ki nem derült, hogy a csatornák manipulálták a műsorokat, gyakorlatilag ők szabták meg, ki, mikor, mennyit nyerhet. Az ügyben végül bíróság is elítélte a csalókat. (Erről szólt Robert Redford 1994-es filmje, a Quiz Show.)

Azóta a kvízműsorok sokat veszítettek az erejükből, de azért a mai napig kísérleteznek velük a kereskedelmi csatornák, sőt például a köztévé is. De kit érdekel már ez a lejárt formátum az internetkorszakban, amikor egyre kevesebben néznek tévét? Most épp elég sok mindenkit, ugyanis egy James Holzhauer nevű 34 éves sportfogadózseni sorra dönti a rekordokat, és már 18 adás óta mindig nyer.

link Forrás

A rekordtartó Ken Jennings, aki 15 éve 74 adás alatt szedett össze 2,5 millió dollárt. Holzhauer most olyan sebességgel gyűjti a pénzt, hogy már 1,33 millió dollárnál jár, tehát kevesebb mint fele annyi idő alatt is elérheti az eddigi rekordot. (Jennings átlagosan 34 ezer dollárt nyert adásonként, Holzhauer viszont 71 ezret, amivel a műsor házigazdáját, Alex Trebeket is lenyomja.)

Jennings diadalmenete után még szabályt is módosítottak, hogy az új kihívóknak több esélyük legyen legyőzni a bajnokot, így próbakört is bevezettek a kedvükért. Ebben a játékban egy ponton mindenki kiesik, csak az a kérdés, mikor. Az eredetileg illinois-i, Las Vegasból érkező, professzionális sportfogadó Holzhauer azt mondta, szerencsejátékosként tisztában van vele, hogy hiába lehet, hogy mindent jól csinál, ha nincs szerencséje, bebukhatja, akár kedd esti adásban is.

A készítőknek már most fejtörést okoz, hogyan fogják kifizetni, ha minden eddiginél nagyobbat kaszálna. Az ilyen műsorokban ugyanis nem előre kalkulált főnyereménnyel számolnak, hanem mindig a korábbi műsorok átlagai alapján tartalékolják a pénzt. Persze nyilván megoldják, bérekre is több pénz megy el, ráadásul Holzhauer szárnyalása egyre több nézőt vonz be, mindenesetre ha túl sokat nyer, az a könyvelőknek fejtörést okozhat.

A játék úgy néz ki, hogy minden adásban az előző bajnok kiáll két másik emberrel, és velük versenyezve kell megválaszolnia különböző témakörökben a több száz/ezer dolláros kérdéseket (pontosabban a válaszokat, mert itt a versenyzőnek a kérdést kell kitalálnia). Nem elég, hogy Holzhauer lexikális tudása nagy, úgy tűnik, van egy másik különleges képessége is: tudja, mikor kell megnyomni a jelzőgombot, amivel el lehet nyerni a válaszolás jogát a többiek elől. Akkor lehet ugyanis megnyomni a gombot, ha egy kék fény felvillan, de sok átlagos versenyző túl hamar nyomja meg a gombot, ezzel kizárva magát a körből. Holzhauer viszont pont jókor csap le rá.

Ennek a helyes használatát egy külön könyvből tanulta meg, aminek a szerzője, Fritz Holznagel 54 évesen vett részt az évszázad csatájának nevezett Jeopardy!-versenyen, így mivel a popkultúrát már nem annyira ismerte, a jelzőgomb leghatékonyabb használatát mérte fel, és ebben igyekezett versenyelőnyt szerezni, és egy házilag gyártott készülékkel 0,228 másodpercről 0,126-ra vitte le a reakcióidejét. Még azt is leírta, hogyan érdemes állni, tartani a gomb fölött a kezeket, hogy ne nagyon fáradjanak el, illetve az érintéskor miként kell bevetni a hüvelykujjat.

Holzhauer – aki bebizonyította, hogy művelt, hiszen sok témában tudta a választ Dániel könyvétől Tammy Wynette countryénekesig – azt mondta, 13-szor töltötte ki az évente egyszer kitölthető online próbatesztet, mire behívták, és bejutott a műsorba. Azóta reménykedett, hogy játszhat a műsorban, hogy gyerekként a nagymamájával nézte a tévében. „Megígértem neki, hogy egy nap látni fog a színpadon, de ez nem sikerült időben. Remélem, bárhol is van, van ott tévé” – mondta.

Keményen készült is a megmérettetésre, a New York Timesnak azt mondta: az új ismeretekre főleg gyerekkönyvekből tett szert, mert azt vette észre, hogy a felnőtteknek való ismeretterjesztő könyvekből nem tudta megtanulni a lényeget, ha eleve nem érdekelte a téma.

Az egész szerinte a sportfogadáshoz és a pókerhez hasonlít: gyorsan meg kell szednie magát, hogy utána megengedhesse magának azt a luxust, hogy veszítsen a zsetonjaiból. Azt mondta, az elején mindig 1000 dolláros kérdésekre megy, aztán ha talál egy ún. Daily Double-t, amivel annyit feltehet a következő kérdésre, amennyit csak akar, nagy összegben fogad. Csak a szenátussal kapcsolatos témákat kerülte, mert annyira nem ismeri a politikát.

Az úgynevezett „Forrest Bounce”-technikát alkalmazza, vagyis összevissza ugrál a kategóriák között, egyre értékesebb kérdéseket választva, hogy megzavarja az ellenfeleit, és rövid idő alatt sok pénzt gyűjthessen össze. A házigazda, Alex Trebek többször is felszólalt már a hatékony módszer ellen, mert az szerinte megzavarja a műsor természetes rendjét, amire az írók sokat és keményen készülnek.

Holzhauer szerint a legfontosabb, hogy kényelmesen érezze magát, az ellenfelei általában lámpalázasak és remegnek az izgalomtól, így nem tudnak hatékonyan fogadni, és nem jutnak eszükbe a megfejtések sem. Ő pedig már hozzászokott ahhoz, hogy nagyobb összegeket veszít, így hidegen hagyja most is, ha egy kérdésen bukik 60 ezer dollárt, míg mások ilyenkor könnyen elindulnak a lejtőn.

Azt mondta, nagy összegekben fogad a kérdésekre, amivel furcsa módon éppen csökkenti az esélyét annak, hogy elveszíti a játékot. Ahhoz hasonlította ezt, amikor egy amerikaifoci-meccsen egy hátrányban lévő csapat megpróbál egy hosszú passzt a touchdownért.

„Ha nem vállalsz egy ilyen kockázatot, nem fogsz nyerni. Valójában a nagy kockázat az, ha sosem vállalsz olyasmit, ami a nagy kockázatra hasonlít”

– mondta. Holzhauer egyébként korábban kereste a hézagokat, például baseballban talált rosszul kiszámított oddsokat, amikkel nagyokat kaszálhatott, de ezeket a bukmékerek hamar kiszúrják, és javítják.

A Jeopardy!-ban egyébként 2018-ban több számot is betiltottak, így nem lehet megrakni a szexuális élű 69 dollárt, a „sátáni” 666-ot, illetve a 14-et, a 88-at és az 1488-at sem, mivel ezek a turbónácik számai. A 420 dollár egyébként még befér, ahogy a 42 069 is. (CNN, New York Times, Atlantic, Vice, Ringer)