Először beszélt hosszabban a Katona József Színház igazgatója a zaklatási ügyről a 24.hu-nak adott interjúban. A bő egy hete kirobbant botrányban gyorsan követték egymást az események:

• múlt kedden a Katona közleményben tudatta, hogy egy szerződéses munkatársuk „több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival”, ezért kitiltják a színházból.
• Másnap Gothár Péter rendező közölte, hogy ő volt az, aki egy évvel ezelőtt „erkölcsileg elfogadhatatlan módon” közeledett egy munkatársnőjéhez. „Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle.”
• Szintén szerdán a Színház- és Filmművészeti Egyetem is közleményt adott ki, hogy a náluk tanító Gothár „megkereste az egyetem vezetőjét, és etikai vizsgálatot kért önmaga ellen”, amelyet az intézmény haladéktalanul kezdeményezett.
• Ugyancsak szerdán Karácsony Gergely főpolgármester minden intézménynek és fővárosi cégnek utasítást adott, hogy az ilyen esetekre alkossák meg a saját belső eljárásrendjüket, ahogy ezt anno a Katona is megtette - nyilatkozta a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes.
• Csütörtökön a Katona levette a műsoráról Gothár egyik rendezését.
• Tegnapi hír, hogy a Színművészeti ajánlására Gothár szünetelteti oktatói tevékenységét, amíg az etikai bizottság december 4-én meg nem hallgatja. Az egyetem külső megfigyelőt kértek a vizsgálathoz a fenntartó minisztériumától, illetve a Magyar Művészeti Akadémiától.

Máté Gábor most azt mondta, hogy az eljárás lefolytatásával, a szankciókkal és a nyilvánosság elé lépéssel lezártnak tekintették volna az ügyet, de aztán váratlanul sok támadást kaptak, és mégis a bővebb tájékoztatás mellett döntött. Erre szükség is volt, mert a politikai lejáratókampánytól függetlenül is számos legitim kérdés felmerülhetett a szűkszavú és óvatos közlemények után. 

Érdemes az egész interjút elolvasni, hiszen szó esik benne például arról is, miben hibázott saját megítélése szerint Máté Gábor és milyen a személyes viszonya Gothárral. 

Itt most azokat a részeket idézem, amelyek cikkekben és kommentekben gyakran felmerült vádakra válaszolnak.

Az első közleményben miért nem nevezték meg a zaklatót?

„Azért, mert ha megnevezzük Gothár személyét, perek indulhattak volna a Katona ellen, hiszen mi nem nevesíthetjük az elkövetőt. A reakciókból ítélve ezt talán jobban el kellett volna magyaráznunk a közleményünkben.” „...tudtuk, hogy nagyon rosszat tesz a színháznak, ha nem írhatjuk le a nevét. Megpróbáltuk Gothárt meggyőzni, hogy egyezzen bele, de nem tette meg.”

Miért nem mondják el, mi történt pontosan?

„Az ügy részleteinek elmesélésére nem vagyok felhatalmazva, tiszteletben kell tartanom az áldozat kérését.” „Mondjuk úgy, hogy itt egy kéretlen közeledés történt.”

Gothár csak egy ügyről ír, a színház többről, miért?

„Csak azt az egy esetet ismeri el. A második egy verbális közeledés volt, és Gothár azt tagadja.” Mindkét sértett bejelentést tett az üzemi tanácsnál.

Miért nem tett a színház feljelentést?

„Kizárólag az áldozat tehet jogi lépéseket. Ő pedig ezen a ponton megállt. Miután a színház végigcsinálta az eljárási procedúrát, levonta a konzekvenciákat, részünkről az ügy lezárult.”

Tényleg titoktartásra kötelezték a színház művészeit?

„Ennek felfújása teljes tévedés. (...) a rendkívüli társulati ülésen, ahol mindent elmondtunk erről az ügyről, külön figyelmeztettünk mindenkit: ami a társulati ülésen elhangzik, arról nem készíthetnek felvételt. Természetesen nem az én érdekemben. Kizárólag a sértettek személyiségi jogainak védelmét tartottuk szem előtt, akik kérték, hogy a nevük sehol ne jelenjen meg. Ezt a papírt írattuk alá mindenkivel, egyébként a színháznak van egy üzemi megállapodása, aminek 56. pontja kimondja, hogy titoktartási kötelezettségük van a munkahelyükön tudomásukra jutott információkkal kapcsolatban.”

Miért nem az összes Gothár-rendezést vették le a műsorról? 

„Praktikus oka van ennek. Kitiltottuk Gothár Pétert a színházból és vasárnap lett volna a Hóhérok felújító próbája, amit ő rendezett, és amin így nem lehetett volna jelen. (...) A másik oka, hogy csak egy darabot töröltünk, hogy az összes előadás egy összmunka. A színészeket és a közönséget is sújtottuk volna, ha három jelentős előadásunkat megszüntetjük, ugyanakkor így van egy jelzés értéke is annak, hogy amit le kellett, azt levettük a műsorról.”

„Libsi ikon”

Az elmúlt egy hétben a kormánypártok politikusai, médiája és színházi emberei egymás sarkára hágva igyekeznek elítélni Gothárt, nem győzik hangsúlyozni, hogy 1994-ben SZDSZ-es képviselőjelölt volt és az elmúlt években is kritizálta az Orbán-kormányt, és főleg próbálják teljes erőből ráhúzni az ügyét az egész „balliberális oldalra”.

• Gulyás Gergely miniszter is fontosnak tartotta kinyilvánítani, hogy szerinte súlyos bűncselekményről van szó, amit ki kell vizsgálni - mondta a vizsgálat lezárulta után. A „balliberális kulturális életnek” pedig ki kell vetnie magából azokat, akik szexuális bűncselekményekre hajlamosak - tette hozzá sürgetőleg, miután a Katona kirúgta a rendezőt. 
• Fekete Péter kulturális államtitkár levelet is írt Gothár Péter szexuális zaklatási botránya miatt a Katona és a Színművészeti vezetőinek - „értesült” az Origo.
• A Teátrumi Társaság arról adott ki közleményt, hogy a „szégyenletes ügy” „felelősségét a bűnösöknek vállalniuk kell”. Az elnökük, Vidnyánszky Attila a Színművészetit és Máté Gábor kijelentéseit bírálta. 
• Kálomista Gábor producer, a Thália igazgatója szerint nem elég az egyetemen belső vizsgálatot folytatni, a fenntartónak kell közbelépnie, mert a Színművészetin „minden bizonnyal egy ejnye-bejnyével megpróbálják majd ezt a súlyos bűncselekményt eltussolni valahogyan.”