Két év börtönre ítélték Zágrábban első fokon Hernádi Zsoltot

Két év börtönbüntetésre ítélték 2019 utolsó előtti napján egy zágrábi bíróságon Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját.  A per elsőrendű vádlottja, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ugyanebben az ügyben hat évet kapott - ő más ügyeiért jelenleg is börtönben van. Hernádi Zsolt viszont Magyarországon szabadlábon van, továbbra is vezeti a Mol-t, és ahogy a társaság közleménye fogalmaz:

"Az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását."

Ebben az ügyben már 2011 óta tart a nyomozás, 2013-ban emeltek Horvátországban először vádat Hernádi Zsolt ellen, ám az akkori eljárást a horvát alkotmánybíróság 2015-ben megsemmisítette, aztán 2018-ban emeltek ismét vádat Hernádi ellen, és most született meg az elsőfokú ítélet Horvátországban. 

Ebben a monstre persorozatban csak az egyik mellékhadszíntérnek számító, genfi választottbíróság előtti fordulóban elköltöttek a felek (a horvát állam és a Mol) ügyvédekre összesen olyan 5 milliárd forintot. Legalább innen jól látszik, hogy nem babra megy a játék. 

A történet nagyon röviden

A vád szerint Hernádi Zsolt és Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök még 2009-ben megállapodtak, hogy Sanader kap 10 millió eurót, ha a Mol nevezheti ki az INA vezetőit. Az INA a horvát állami energetikai óriásvállalat, amiben akkoriban emelte 47 százalékra a részesedését a Mol. Hernádi és Sanader határozottan állítják tíz éve, hogy nem történt ilyen megállapodás közöttük. 

A vád szerint egy elegáns zágrábi étteremben beszélgethettek erről, és videófelvétel bizonyítja, hogy Sanader öt percre kivette a telefonja akkumulátorát, és Hernádi egy cetlire valamit felírt (a felvételnek hangja nincs, a cetlin a szöveg nem látszik). Az éttermi találkozó idején Sanader már nem volt horvát miniszterelnök, és a döntés is megszületett addigra hivatalosan arról, hogy a Mol-hoz kerültek a menedzsment jogok az INA-ban. Ezzel együtt az éttermi videó fontos bizonyítéka volt a vádnak.

A vád szerint orosz olajipari cégeket vezető üzletemberek, egészen pontosan egy orosz nagyvállalkozó (Mihail Gucerijev), és egy hozzá közel álló magyar menedzser (Fazakas Imre), két ciprusi cégen keresztül utalta volna el a kenőpénzt, Sanader egy horvát barátjának (Robert Jezic) svájci cégéhez. A 10 millióból 5 millió meg is érkezett a baráthoz, aki azonban azt sosem adta tovább Sanadernek. Ez a barát viszont a vád koronatanúja. 

A koronatanú egyébként korábban egy másik, korrupciós nyomozás vádlottja volt, abban az ügyben azzal vádolták, hogy Sanaderrel összejátszva jutottak cégei olcsó áramhoz. Abban az ügyben lezárták a nyomozást, amikor előállt a Hernádi - Sanader elleni váddal. Jezic egyébként személyesen nagyon rosszul járt azzal, hogy a Mol átvette az INA irányítását, mert több régi tartozását elkezdték behajtani rajta. 

Az 5 millió eurót elutaló orosz és magyar üzletemberek a perben azt vallották, hogy ők egy olajvezeték megépítésének intézésére küldték a pénzt, és egyáltalán nem a Mol miatt költöttek ennyit Jezicre. 

Mellékszínterek

A horvátországival párhuzamosan volt egy per ugyanebben az ügyben Genfben, egy ENSZ felügyelte választottbíróságon, ahol a felkért bírák - még a horvát állam által felkért bíró is - úgy határoztak, hogy a Hernádi és Sanader összejátszásáról szóló vád nem áll meg, a korrupció nem bizonyított, és a horvátországi per koronatanúja és több szakértője is elfogult. 

A mostani perben a védők szerint ugyanazokat a hibákat követte el a horvát bíróság, mint amelyek miatt 2015-ben a horvát alkotmánybíróság új eljárásra kötelezte őket. 

Van még egy mellékhadszíntér Washingtonban, ahol egy másik választott bíróság előtt a horvát állam vissza akarja szerezni a menedzsment jogokat. Ott még nincs ítélet.

Volt már egy nyomozás ugyanebben az ügyben Budapesten, amelynek végén a magyar bíróság azt állapította meg, hogy Hernádi semmilyen bűncselekményt sem követett el. Ezért sem adták ki Hernádit a magyar hatóságok soha Horvátországnak.

Hernádi itthon biztonságban van

Miközben óriásinak látszik az ügy súlya - mégiscsak az egyik legfontosabb magyarországi központú vállalat főnökéről van szó - a gyakorlati tét nem látszik hatalmasnak. Leginkább arról van szó, hogy  Hernádi Zsolt hosszú évek óta alig hagyhatta el Magyarországot, és ez most sem változhat, mert a horvát állam nemzetközi szinten körözteti. 

A lex Mol-nak nevezett, még 2007-ben hozott, az MSZP és a Fidesz által közösen jegyzett törvény révén Hernádi Zsolt szinte leválthatatlan a cég éléről - azt a törvényt még az OMV ellenséges felvásárlási kísérletekor hozták. Hernádi Zsolt azóta túlélte a Szurgutnyeftegaz felvásárlási kísérletét is, és a 2013 óta tartó tartó horvátországi eljárás eddigi fordulóit is. Nem látszik, hogy egy első fokú ítélet a helyzetét nehezebbé tenné most. 

Hernádi pozícióit talán egy jogerős ítélet inkább megrendítheti, ha a részvényesek  úgy éreznék, hogy a cég vezetőjét fenyegető büntetés rontja a papírok árát. Csakhogy az is lehet, hogy mire jogerős ítélet születne, addigra az egész ügy elévül.  

Vadkelet képe bontakozik ki az EU peremén

Vagyis nagyon sok gyakorlati következménye ennek az ügynek most nem lesz, ám ettől még hülyén néz ki. 

Ebből a perből ugyanis csak kínos következtetést lehet levonni: 

• vagy azt, hogy a horvát bíróság belpolitikai érdekek, illetve a horvát állam vélt gazdasági érdekei mentén kész ártatlanul elítélni embereket; 
• vagy azt, hogy Magyarországon nincs következménye annak, hogy egy negyedrészben állami kézben lévő óriási cég vezetőjét korrupción kapták külföldön. 

Nyugat felől nézve mindkét magyarázat rettenetesen kínos, csak az első a horvát, a második a magyar viszonyokra nézve. Az említett genfi ítélet fogódzót jelenthet a magyar félnek, hogy bizonyíthassa, hogy a rendszerszintű hiba inkább a horvátoknál van.

A per tovább húzódik várhatóan, és egy jogerős ítélet után lehet majd csak (ha lesz ilyen egyáltalán valaha) felmérni ennek az egész ügynek a jelentőségét.