EU-csúcs: az uniónak 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását
2020 december 11., 09:43
A koronavírus nem adott egérutat a klímaváltozással szemben
Ötödik adásával jelentkezik a Pozitív, a 444.hu podcast sorozata, amelyben arra keressük a választ, hogyan alakulhat át a világ a koronavírus-járvány után. A mai adásban azt járjuk körül, hogy számított-e valamit a karanténban töltött idő a bolygó egészsége szempontjából és ki tudunk-e jönni a válságból úgy, hogy a klímapolitikában sem lépünk vissza?
A járvány alatt sokat lehetett olvasni arról, hogy ahogy összeomlott a gazdaság, sok helyen kitisztult a levegő, Kínában hosszú idő után látni lehetett a kék eget. Eközben viszont sok kormány úgy látta, a gazdaság felpörgetését a környezetvédelmi szabályok lazításával lehetne elérni, de még az olyan államok is bőkezűbben osztogattak pénzt a szennyező iparágaknak, amelyek elvileg nagyon komolyan veszik a klímaváltozás problémáját.
Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Perger Andrással, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelősével átbeszéljük, hogy mit csinálnak a kormányok jól és rosszul a járvány alatt a klímaváltozás ellen, hogyan lehetne fenntarthatóbban kilábalni a válságból, és környezetvédelmi szempontból tanultunk-e valamit a járványból.
A podcasthoz egy kis disclaimer is jár: adásunkat a hét elején vettük föl, és beszéltünk arról, hogy az Európai Tanács milyen döntést hozhat az uniós klímacélokkal kapcsolatban. Pénteken erről döntöttek is, úgy, ahogy arról az adásban beszéltünk. Mindenesetre a podcastban még jövő időben és feltételes módban beszélünk az uniós klímacélokról.
A Greenpeace hivatkozott jelentését itt találhatod meg. Az ENSZ meteorológiai szervezetének jelentéséről a Guardian, a környezetvédelmi szabályokat lazító államokról a Scientific American közölt érdekes összefoglalót.
A Pozitív adásait megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcast oldalán is.