A Pozitív ötödik adásában azzal foglalkozunk, hogy számított-e valamit a bolygó egészsége szempontjából, hogy a járvány miatt összeomlott a világgazdaság és hogy a világ kormányai mennyire tudják egyszerre kezelni a gazdasági- és klímaválságot.
A Pozitív legújabb adásában a Greenpeace és a WWF vezetőivel azt beszéljük át, hogy hogyan jöhetnénk ki fenntarthatóbban a járvány okozta válságból.
Megnéztük, hogyan küzdenek a Homokhátságon az elsivatagosdás ellen.
És nem tűnik úgy, hogy a jövőben az emberiség más útra lépne.
Még csak most kezdik felmérni, mennyire elképesztő pusztítást okoztak a tüzek az élővilágnak.
A WWF szerint a délkelet-ázsiai folyó vidéke "igazi kincseskamra", de veszélyben van.
Bejártuk azt az erdőt, ami különleges védelmet kapott a Hortobágyon. Ha beválik a rendszer, a többi nemzeti park is követheti a példáját.
Most kellene igazán a környezetvédelemre költeni. Ehelyett azt látjuk, hogy a kormányok pont ezen igyekeznek spórolni.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményében azt állította, hogy volt engedélye a fák kivágására. A WWF szerint a kormányhivatal erről egészen mást állít.
A feketególyák egykori élőhelyén Mordorra emlékeztető pusztaság terül el.
Ami két darab nagy szemeteskukának felel meg.
Több mint ötven jegesmedve szállta meg Rirkajpijt az orosz távol-keleten. Ott most nem ajánlott kilépni a házakból.
Hirtelen mindenki akar tenni valamit a klímaváltozás ellen, de azért érdemes megkérdezni a szakértőket, mit és hova érdemes telepíteni.
A klímaszorongás miatt egyre többen fordulnak szakemberhez. Hamarosan itthon is indul egy kutatás a jelenségről.
Döbrösi Laurával beszélgettünk arról, hogyan lehetnek hulladékmentesek a fesztiválok, de szóba kerültek a legjobb környezetvédelmi témájú könyvek és filmek is.
Legutóbb a Bükki Nemzeti Parkban irtottak ki egy 180 éves erdőt, pedig alig vannak már ilyenek az országban.
A budapesti Parlament sem világított 60 percig.
A legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy Bojko Boriszov kormánya nem pusztíthat tovább a Pirin Nemzeti Parkban.
Kivágott fenyő? Cserepes? Műfenyő? Melyik karácsonyfa okozza a legkisebb környezetszennyezést? Szakmai szervezetek segítségével jártuk körül a kérdést.
A Földön élő gerinces fajok populációi csaknem kétharmaddal szorultak vissza az elmúlt több mint négy évtizedben.
A WWF friss jelentése szerint emlősök, halak, madarak és hüllők is áldozatai annak, ahogy ezen a bolygón élünk.
Börzsöny egyik legbékésebb erdős részét fenyegeti a beruházás.
Felzabáltuk a Földet, erre figyelmeztet a WWF.
A WWF Magyarország "ezúton kéri a hazai lakosságot, hogy ne kövesse, ne kergesse, és semmilyen módon ne zavarja a nagyragadozókat."
Örvendjetek!
A WWF feljelentést tesz.
Nem véletlen, hogy a magyar háztartások az EU-átlagnál 19 százalékkal több hőenergiát használnak, pedig messze nem a leghidegebb EU-tagállamban élünk.
Drónfelvétel arról, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai vannak Magyarországon.
Hiába mondja Áder János, hogy mind elpusztulunk, nem figyel rá a magyar.
Ha csak egy videót nézel meg ma Magyarországon összeakadó állatokról, ez legyen az.
De a számuk még mindig nem éri el a kétezret.
Először sikerült lencsevégre kapni egy fiatal farkast, amely már javában kajtat. Vannak kistesói is.
Ez azért nagy szó, mert az eurázsiai hiúz és a szürke farkas Európában kis híján kihalt. A szigorú természetvédelmi szabályozásoknak köszönhetően a folyamat megállt. A WWF felvételét Zenek Wojtas biológus-természetfotós készítette Lengyelországban. Ő magyarázta el azt is, hogy a farkas azért tűnik kifejezetten mulyának, mert csak játszani akart, de a nőstény hiúz féltette tőle a kölykeit. (via hvg)
Igaz, egy évszázada még sokkal-sokkal több tigris élt vadon a bolygón. De növekvő trendet még sosem mértek korábban.
Móric és Vackor meggyűrte a deszkákat, amiknek megvásárlásával a WWF Magyarországot és a Budakeszi Vadasparkot lehet támogatni.
Eladásra kerülnek olyan földek is, ahol Európa legnagyobb testű repülő madara él. Ráadásul a magyar állomány kifejezetten értékes.
A Táborfalvi Lőteren készítette a felvételt a WWF.
El a kezekkel az aranysakáltól, illetve ahol az aranysakálokat bántják, ott én aranysakál vagyok.
Veszélyeztetett helyzetükre hívnák fel a figyelmet az akcióval.
„Nemcsak jogszerűtlennek és felháborítónak tartjuk, hogy egy, a természetvédelem ügyéért küzdő szervezet jelképét bárki szélsőséges, kirekesztő ideológiák terjesztésére, népszerűsítésére használja fel, de védjegyünk etikátlan felhasználása a WWF általánosan pozitív megítélését, a hírnevünket is rontja” – írja a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.