Szerdán az uniós tagállamok képviselői lépéseket tettek a farkasok védelmének gyengítésére. A dpa értesülése szerint ez csak az első lépés egy hosszabb döntéshozatali folyamatban, ami még eltarthat egy ideig. A farkasok védelmének gyengítését Ursula von der Leyen bizottsági elnök kezdeményezte, miután egy farkas megtámadta a családi pónijukat.
Ha a szerdai döntést miniszteri szinten is elfogadják, az EU benyújthat egy kérelmet a farkasok védelmi státuszának csökkentésére az európai vadon élő növények és állatok, valamint természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény Állandó Bizottságához. Ha a berni bizottság támogatja a védelmi státusz módosítását, az Európai Bizottság javaslatot tehet a farkasok védelmi státuszának megváltoztatására az EU-jogban, valamint konkrét javaslatokat tehet a farkasok jövőbeli vadászati szabályaira. Ez a javaslat újabb többséget igényel az EU-tagállamok és az Európai Parlament részéről.
A javaslat vegyes reakciókat váltott ki: a haszonállatokat féltő gazdák üdvözölték, de például a WWF teljesen rossz jelzésnek tartja. „Ez populista támadás a állatvédelem ellen, mert a politikusok nem akarják megoldani a feladatukat. Valójában egy jól megtervezett állatvédelmi kampányra lenne szükség” – mondta Christian Pichler, az ausztriai WWF szakértője.
Norbert Totschnig német mezőgazdasági miniszter szintén támogatja a farkasok számának csökkentését. Szerinte mióta az európai farkasok száma elérte a 20 ezret, a fajt már nem fenyegeti a kihalás.
Az Európai Bíróság júniusban kimondta, hogy Ausztriában továbbra sem lehet farkasra vadászni. Ugyanakkor az ítéletben szerepelt, hogy kivétel csak akkor tehető, ha a farkaspopuláció kedvező állapotban van, ami Ausztriában nem így van. Az ausztriai állatvédő szervezetek azután nyújtottak be panaszt, hogy a tiroli tartományi kormányzat 2022-ben engedélyezte egy farkas kilövését . A Tiroli Közigazgatási Bíróság (LVwG) ezért kérte az Európai Bíróságot az EU-jog értelmezésére ebben az ügyben.
A farkasokat a XX. század közepére szinte teljesen kiirtották Magyarországon, majd az 1970-es évekből újra voltak észlelések az Északi-középhegység kevésbé zavart részein. Az utóbbi évtizedekben pedig néhány család stabilan megtelepedett az országban.
Az állatok természetes visszatelepüléssel érkeztek az országba, főleg Szlovákiából költözhettek át. Ahogy a Bükki Nemzeti Park oldalán is megjegyzik, ebben nagy szerepe volt annak is, hogy 2004 novemberében 170-220 km/órás széllökésekkel söpört végig a vihar a Magas-Tátra déli oldalán, és 750-1300 méteres magasságban szinte letarolta az erdőt. 2014-ben pedig az Alacsony-Tátra erdeit ritkította meg az orkán. Így az onnan kiszoruló állomány dél felé terjeszkedve telepedett meg Magyarországon.
Egyébként a farkas az emberre nem jelent veszélyt, itthon 2001 óta fokozottan védett fajnak számít. Az újbóli megjelenésük azért jó hír, mert csúcsragadozóként fontos szerepük van a túlszaporodott vadállomány szabályozásában.
A Bükki Nemzeti Park szakemberei szerint az itteni farkasok a néhány száz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak. Létszámuk, falkanagyságuk azonban évről évre változik, de annak ellenére, hogy rendszeresen van szaporulat, a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma jelentősen nem fog növekedni. A szaporulatnak ugyanis csak mintegy a fele éli túl az első két évét, a többiek elsősorban a különböző betegségek, tapasztalatlanságuk miatt szerzett sérülések miatt pusztulnak el. Hozzáteszik, hogy sajnos az illegális elejtés is komolyan károsíthatja a bükki farkasállományt. (via ORF)