• Orbán Viktor július végén Tusványoson meghirdette: „Le kell jönni a gázról(...) Ha át tudjuk terelni a fogyasztást gázról másra, mondjuk, áramra vagy biomasszára – így kell modernül hívni a fát –, akkor az a teher, amely bennünket nyomaszt, csökkenni fog.”
• Majd augusztus elején kormányrendeletben határoztak arról, hogy a gyorsabb fakitermelés érdekében felfüggesztik az eddigi természetvédelmi szabályokat.
  
• Mostantól gyakorlatilag bármilyen erdő láncfűrész alá kerülhet.
• Szakértők segítségével szedtük össze, hogy hány szempontból problémás, káros és értelmetlen fakivágással kezelni az energiaválságot.
  
• Szakértők: Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa és Harmat Ádám, a WWF éghajlatvédelmi programvezetője

1. Évszázados tabu volt

A fakitermelési szabályok fellazításának egyik legsúlyosabb következménye, hogy

ezentúl vegetációs időszakban is lehet erdőt vágni.

Magyarul, akkor is lehet fát kitermelni, amikor a madarak fészkelnek, magtermési időszak van, a növények virágoznak, amikor az élővilág a legaktívabb. Ez tabu volt az elmúlt évszázadokban. Amikor teljes pompájában van a természet, akkor sosem szoktak fát kitermelni. Egyszerűen azért, mert kímélik az élővilágot. Nem döntenek le olyan fát, ami teli van madárfészekkel.

Gálhidy László arról beszélt nekünk, hogy ez a lazítás a teljes élővilágot károsítja. A kidöntött fatörzseket vonszolni kell, azok felsebzik a talajt, a vágásterületre bezúdul a napfény, az kivégzi a lágyszárú szintet, amihez kapcsolódik a rovarvilág, a puhatestűek. A teljes életközösséget felszámoljuk ott, ahol a fát kivágjuk.

2. Nincs kivétel, bármilyen erdő láncfűrész alá kerülhet