A nemzeti parkok helyett az erdőgazdaságok lennének a vagyonkezelők.

A legfrissebb adatok szerint több mint 13 ezer négyzetkilométernyi területen irtották ki az esőerdőt a 2020-21-es időszakban.

Kivágott fenyves aljnövényzete és megmaradt fák lombkoronája égett két hektáron.

A párzási időszakban jóval izgatottabbak, kiszámíthatatlanabbak a szarvasok, de odafigyeléssel elkerülhetjük a bajt.

Az országban egyre többen támogatják a természetes vadonosítást a faültetvényekkel szemben, és egy új kutatás szerint a madarak is nagy segítségünkre lehetnek ebben.

Úgy tudni, a fülkében 14 ember utazott, két gyereket súlyos sérülésekkel vittek a torinói kórházba.

Ez persze jó hír, de az emberek még mindig jóval több erdőt irtanak ki, mint amennyi visszanő.

A 20 hektáros területen mostantól minden emberi tevékenységet beszüntetnek az erdei ökoszisztéma zavartalan működése érdekében.

Azt mondják, a próbaprojekttel azt is vizsgálnák, hogy az űrtechnológiák hogyan képesek javítani a mindennapi életünket.

A Pilisi Parkerdő munkatársai kihasználják, hogy ősszel, amikor a szajkók nem tudnak madárfiókákra vagy napozó macskákra vadászni, a madarak rámozdulnak a makkra is.

Ilyenkor akár egy nagyobb széllökés is letörheti az ágakat.

Nyilatkozatuk szerint hisznek a felelős erdőgazdálkodásban, és úgy látják, ők is felelősséggel tartoznak a bolygóval szemben.

Évszázadokon át nem akadt tölgyerdő Európában, ami ne lett volna tele makkoló disznókkal. Ma már csak egyetlen szerbiai erdő maradt, ahol még élnek disznók. Egy magyar kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen a viszony az erdő és a disznók között, és hogy az állatok jelenlétének milyen ökológiai hatásai lehetnek.

Az osztrákok fantasztikus teljesítményre képesek, ha a legmagasabb szinten leplezik le őket.

Be is ragadt a sűrű aljnövényzetbe, az ügyeletes rendőr telefonon tartotta benne a lelket.