Tetten érték, amikor a 80 m²-nyi területre ültetett 23 tövet gondozta.

A rendszerváltás óta nem sikerült növelni az erdősültséget a fővárosban, pedig a járvány óta nagyon megugrott a természetjárók száma.

A projekt finanszírozásához ki kellett vágni az erdőt.

Ígéretéhez hű is maradt.

Uniós támogatásból sikerült felépíteni egy 50 méter hosszú lombkorona sétányt, az építkezés közben azonban kivágták a fákat. Mármint azokat a fákat, amiknek a lombkoronáját lehetett volna bámulni a sétányról.

De több védett egerészölyvet is elfogtak, megöltek, majd kazánban égették el, vagy egy forgalmas útszakaszra vitték, azt a látszatot keltve, hogy autók gázolták el őket.

Az engedélyeztetést még 2020-ban kezdeményezte a Tradicionális Vadásztársaság, melynek vezetője nemrég még Ecsedi Ferenc volt, aki korábban Pintér Sándor belügyminiszter cégét vezette.

A Főváros főjegyzője pénteken azonnal végrehajtható határozatban tiltotta meg a tarvágásos fakitermelést a X. kerületi, Felsőrákosi-rétekhez tartozó védett erdő területén.

Ennek is az a célja, hogy csökkentsék a gázfelhasználást.

Szakmai és civil szervezetek szeretnék elérni, hogy ne csak enyhítsenek a szabályozáson, hanem vonják vissza a kormányrendeletet.

Továbbra sem egyértelmű, hogy a magánkézben lévő védett és Natura 2000 erdőknek mi lesz a sorsa.

Az ELTE kutatóinak modellszámításai szerint ha a kibocsátások a mai szinten folytatódnak, a század végére szinte alig maradnak majd bükk és tölgyerdők Magyarországon.

A Kossuth téren két percig néma csöndben ülve gyászolta a magyar erdőket a tömeg. Így tiltakoztak a kormány fakivágási rendelete ellen.

A miniszterelnök politikai igazgatója levezette, miért jó az erdőknek a fakivágást megkönnyítő, természetvédelmi szabályokat felfüggesztő rendelet.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Palkovics László, Nagy István, Rogán Antal és Lázár János is erdőbirtokosnak mondhatja magát.