Egy tegnapelőtt, december 14-én elfogadott törvénymódosító csomag egyik következménye az, hogy a jövőben a természetvédelmi céllal megvásárolt védett állami területeket profitorientált erdőgazdaságok kaphatják meg. Eddig az volt a szabály, hogy ezek kötelező módon a nemzeti park igazgatóságokhoz kerültek, hogy ott gazdasági érdekektől mentesen érvényesülhessenek a természet megőrzésének szempontjai. A december 14-én megszavazott "agrársaláta" módosító jogszabály emellett a védett természeti területek magánkézbe adását is megkönnyíti.

Mindez a WWF Magyarország vonatkozó közleményéből derül ki, amiben a természetvédő szervezet közli, hogy a módosítást alkotmányellenesnek tartják, ezért Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá azt.

A költségvetés minden évben meghatározott összeget biztosít a nemzeti park igazgatóságok számára, hogy védett és védelemre szánt területeket vásároljanak. Eddig ez a gyakorlatban úgy történt, hogy az így megvásárolt területek az állam tulajdonába kerültek, és az adás-vételt bonyolító nemzeti parkok a területek vagyonkezelőivé váltak.

"A törvénymódosítás következtében megtörténhet, hogy nemzeti parki kezdeményezésre, nemzeti parkok számára elkülönített forrásból, természetvédelmi indokkal állami tulajdonba kerül egy földterület, amit ezután azonban nem a nemzeti park igazgatóság kap meg vagyonkezelésbe, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság. Ez olyan, mintha megvásárolnánk egy házat, amit a szomszédunk kezd el használni" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A civil szervezet azért tartja aggasztónak, hogy újabb területek kerülhetnek az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésébe, mert

“A hazai erdők természetességi állapota sokkal rosszabb a lehetségesnél, és ennek okai visszavezethetők a hagyományos erdőgazdálkodás módszereihez. Abszurd, hogy még az olyan fokozottan védett területeken is lehet fát vágni, ahová a kirándulóknak sem szabad bemenni. Alig van ma Magyarországon olyan háborítatlan vadon, ahol nem folyik gazdasági tevékenység"

A közlemény szerint “a védett területeken zajló faanyagtermelés és az erdős tájakat mindenhol felszabdaló vágásterületek nemcsak az élővilág állapotát rontják, a természetjáró emberek érdekeit is sértik.”

“A védett állami erdők kb. 90%-a áll jelenleg az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében, de jogszabály szerint a természetvédelmi kezelés ezeken a területeken is a nemzeti park igazgatóságok felelőssége, ami miatt rendszeresek a konfliktusok a két szervezetrendszer között.”

- írja a WWF.

Hozzátéve, hogy “az idős erdők mennyisége nagyon lecsökkent, és olyan kirívóan természetromboló fahasználat is jogszerűen megtörténhet védett területen, mint a Bükki Nemzeti Park közepén, a Tar-kő mellett néhány éve kivágott 180 éves erdő esete.”

A WWF Magyarország szerint az új törvény nem pusztán szakmai-természetvédelmi szempontokból aggályos. Az elfogadott szöveg a szervezet szerint két ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért a köztársasági elnökhöz fordultak, hogy ne írja alá azt.