„Miért van az, hogy zoocsemegét tömnek a rókába – pedig az ragadozó, és az ilyen takarmány akár halálos bélelzáródást is okozhat neki?” – írják a dolgozók felháborodva.

Budapest kertes övezeteiben például 25 éve még 2-300 hektáron termesztették, ma gyakorlatilag sehol. Az ipari termelés is veszélyben van az ország más területein.

Egy Völner Pállal is szoros kapcsolatot ápoló, de az MSZP-SZDSZ kormányok alatt is utakat építő vállalkozó vágna bele a lázálomszerű tervbe. Nádast nem lehet, de nem is szabad áttelepíteni, maga a fogalom is értelmetlenség.

A legnagyobb károk Cipruson, Görögországban, Máltán és Bulgáriában keletkeztek.

Rongálás miatt indult ellenük eljárás négy éve.

Két legyet ütnének egy csapásra.

Befogják azt a fránya szén-dioxidot, cseppfolyósítják, és letessékelik 2600 méter mélyre egy tározóba.

A Magyar Hang azt írja, a tiltakozások és a Magyar Madártani Egyesület nyilvános megdöbbenése után ezen a héten már nem kotorták érdemben a folyót a felső szakaszon.

Bardóczi Sándor szerint a helyszínen a pusztítást végignéző rendőrök parancsnoka azt mondta, „holmi bogarak miatt ő nem fog intézkedni”.

Mivel a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről.

Az egyik erdős területen – ahol a talaj tisztítása a legkevésbé megvalósítható – a talajokra megadott szennyezettségi határértéket több mint kétszeresen meghaladó nikkel szintet mértek.

Tavaly közel 500 köbméter gázolaj és benzin szivárgott el az olajtársaság föld alatti vezetékeiből.

Az előző, 2021. januári jelentéshez képest semmit sem javult, sőt, több szempontból is sokat romlott a helyzet.

A Greendependent Intézet négy éven keresztül vizsgálta, mi tartja vissza a magyarokat attól, hogy csökkentsék a karbon-lábnyomukat és klímabarátabban éljenek. A magyar társadalom nagy része már most teljesítette a 2030-ra kitűzött másfél fokos klímacélokat, de nem tudatosan, hanem mert nagy az energiaszegénység.

A tilalom 253 millió hektár óceánt érint.