Összehangolt és globális megoldást sürgetett az OECD a friss jelentésében, ami szerint 2019-ben globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás 3,4 százalékát okozták a műanyagok, de a felhasznált műanyagoknak kevesebb mint 10 százalékát hasznosították újra.

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint 2019-ben 460 millió tonna műanyagot használtak fel világszerte, vagyis 2000 óta majdnem a duplájára nőtt a felhasznált műanyagok mennyisége, a műanyaghulladéké pedig a vizsgált időszakban megduplázódott, és elérte a 353 millió tonnát.

Az újrahasznosítás során keletkező veszteséget is figyelembe véve csak a műanyaghulladék 9 százalékát hasznosították újra, miközben 19 százalékot elégettek, és majdnem 50 százalék az ellenőrzött hulladéklerakókban végezte. A fennmaradó 22 százalékot illegális szeméttelepeken helyezték el, nyílt gödrökben égették el, vagy a környezetbe jutott.

A világjárvány miatt 2020-ban az előző évhez képest 2,2 százalékkal csökkent a műanyagok felhasználása. Az egyszer használatos műanyagok mennyisége viszont nőtt, és az előrejelzések szerint a gazdaság fellendülésével a teljes felhasználás további növekedése várható.

„Az elszabaduló globális felmelegedés és szennyezés miatt döntő fontosságú, hogy az országok összehangolt és globális megoldásokkal válaszoljanak a kihívásra” – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára.

Nemzetközi műanyagegyezmény

A szervezet a probléma megoldására több javaslatot sorolt fel, köztük az újrahasznosított műanyagok piacának fejlesztését. Az újrahasznosított műanyagok az összes műanyag 6 százalékát teszik ki, nagyrészt azért, mert drágábbak.

Cormann szerint a műanyag környezeti lábnyomának csökkentésével kapcsolatos új technológiák a termékkel kapcsolatos összes innovációnak csak az 1,2 százalékát jelentik.

A szervezet a fenntarthatóbb „műanyag-életciklus” kialakítása mellett azt is kiemelte, hogy a politikának a teljes fogyasztást is vissza kell fognia. Emellett jelentős beruházásokat sürgetett az alapvető hulladékgazdálkodási infrastruktúrába: évi 25 milliárd eurót javasolt az alacsony és közepes jövedelmű országok erőfeszítéseire.

Az OECD a jelentést az ENSZ február 28-án Nairobiban kezdődő Környezetvédelmi Közgyűlése előtt publikálta, ahol várhatóan hivatalos tárgyalások kezdődnek egy jövőbeli nemzetközi műanyagegyezményről.

Az emberek nem akarnak több műanyagot

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet friss közvélemény-kutatásában, amit a Természetvédelmi Világalap (WWF) megbízásából készített, a válaszadók 88 százaléka hangsúlyozta a műanyagszennyezés elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmény fontosságát.

A 28 országban több mint 20 ezer résztvevővel végzett felmérés eredménye szerint az egyezmény 23 százaléknak „elég fontos”, 31 százaléknak „nagyon fontos”, 34 százaléknak pedig „alapvető” lenne.

A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy négyből három ember világszerte az egyszer használatos műanyagok betiltását akarja, amilyen gyorsan csak lehet.

„Az emberek világszerte világossá tették a véleményüket. A felelősség és a lehetőség most a kormányok kezében van, hogy elfogadjanak egy globális műanyagegyezményt, hogy megszüntethessük a műanyagszennyezést” – mondta Marco Lambertini, a WWF International főigazgatója. (MTI)