Azt hittük, a szelektív hulladékgyűjtéssel sokat tehetünk a környezetért. Most kiderült, hogy a szelektív hulladékgyűjtés jövedelmezősége eddig is szinte kizárólag Kínán múlott. Nekik pedig elegük van abból, hogy a mi szemetünk náluk szennyez. Ha nem csökkentjük a hulladékunkat, lehúzhatjuk a rolót.
Eddig Kína nyelte le a világ újrahasznosítható szemetét, de már nem kér belőle.
Megálmodta, megcsinálta.
Egy TONNA ilyen alaplapban van kb. 30 gramm arany, ami ma forintban úgy 200 ezret ér. A baj az, hogy ezt az aranyat elég nehéz lekapirgálni a PC-alkatrészről.
Erről készített javaslatot az Európai Bizottság.
Egy párizsi divattervező sorra járta a város szállodáit, hogy elkérje a leselejtezett függönyöket, és kabátokat készítsen belőlük.
Nem, ez nem egy Tudta-plakát. Ez a valóság. És vajon hány tonnát hasznosít újra a magyar hulladékipar ebből az 51 ezer tonna kidobott flakonból?
Tojás- és paradicsomhéjból gumiabroncsot, a földimogyoró héjából üveget, a piritósból pedig sört lehet csinálni.
Rob Greenfield harminc napra mozgó szemétkupaccá változott, de célja nemes.
A Ford még a formatervezés során lehulló agyag-forgácsot se hagyja veszni, írják büszkén közleményükben. Még animgifet is csináltak erről!
A magyar lakosság 18%-a tudja, mit jelöl az egyik legfontosabb tanúsítás, amivel nap mint nap találkozhatunk.
A nagy ötlet, két légy egy csapásra, íme a műanyag flakonokból készült házfal, ami egyszerre oldja meg az emberiség két nagy problémáját.
A fene hitte volna, hogy a cigarettacsikkből kiváló fizikai paraméterekkel rendelkező kondenzátort lehet csinálni. Pedig koreai tudósok azt csináltak belőle.
Ha már nem kell, bedobod, alul pedig lakoma várja az állatokat.