BESZA-MOHU: elromlott vagy megtelt automaták miatt akadozik a REpont-logisztika
augusztus 02., 07:31
Hernádi Zsolt élesen bírálta a kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitikát, azt viszont nem érti, miért kellene leválni az oroszokról
Egy hét után ismét erőteljesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát, főleg a különadókat és a kiszámíthatatlanságot Hernádi Zsolt, a Mol vezére. Azután, hogy a Mandinerben Hernádi azt kérdezte, mikor lesz újra normalitás, a magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb szereplője pénteken az MCC Feszt nagyszínpadán fejtette ki, hogy a magyar iparpolitika diszfunkcionálisan működik. Ez szerinte a beruházásokat is érezhetően vissza fogja vetni.
„Nem biztos, hogy ez kellő súllyal van meg a döntéshozók fejében. A különadók és a szabályozói bizonytalanság miatt a beruházások csökkenését fogjuk látni. Az egyik első, amit egy beruházó megnéz, a szabályozói kiszámíthatóság. Persze, négy éve havária van, de nem mindegy, hogy utána mit csinálunk, és meddig hivatkozunk erre a haváriára” – mondta Hernádi Zsolt.
„Másfél éve én is azt látom, hogy több a lukfoltozás. Egy vállalkozó, cégvezető nem tudja korlátlanul növelni a bevételeit, mint a kormány egy adóemeléssel.”
Az MCC Feszten Hernádit kérdező Rónai Egon azt firtatta, ehhez a nyilvános kritikához a Mol ereje ad-e az energiavállalat vezetőjének biztonságot, vagy mekkora bátorság kell ehhez Magyarországon, Hernádi azt mondta, ez már nemcsak a Molról szól, hanem a tágabb gazdaság- és iparpolitikáról, „ezért emelte fel az aggódó hangját”. Mint mondta, a kritikáit már többször elmondta Orbán Viktornak és Nagy Mártonnak is, de a mostanira egyelőre nem kapott nem nyilvánosan sem választ. Ezzel együtt szerinte valószínűleg odafigyelnek rá, önkorrekciónak gondolja azt is, hogy az állami vállalatoknál költségcsökkentést rendeltek el. „Nem biztos, hogy ez a tökéletes válasz, de fontos, hogy a begyűjtött pénz elköltésére odafigyeljenek.”
Hernádi Zsolt Esztergomból származik, gyermekeié a részben közpénzekből épített hotel, az ő unokaöccse a város polgármestere. Bár a kormányközeli elitképző MCC fesztiválján az általunk meghallgatott beszélgetések többségén egyáltalán nem voltak konfrontatív kérdések, Rónai Egonnak érezhetően más volt a szerepfelfogása, az ATV-s műsorvezető azzal indított, hogy ezek fényében mennyire Hernádi-érdekeltség Esztergom.
„Az, hogy lett Esztergomban szálloda, mindenkinek jó”
- mondta erre Hernádi, hozzátéve, hogy sok más dologban is próbál helyben segíteni, „én ezekkel próbál visszaadni a szülőhelyemnek”.
Hernádi azt állította, meglepte, hogy a Lukoil ukrajnai olajszállítása leállt, miután az orosz vállalatot feltették az ukrán szankciós listára. „Az alapkérdésre nincs válasz, hogy miért került fel a Lukoil az ukrán szankciós listára, elvágva ezzel Magyarország és Szlovákia legfontosabb olajimportját, miközben más orosz energiavállalatok továbbra is szállíthatnak” - mondta a Mol elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, folyamatosak a tárgyalások, hogy folytatódjon a szállítás.
Ezzel együtt Hernádi szerint nincs semmi ok a pánikra. Bár Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy az ukrán döntés miatt szeptemberre üzemanyaghiány lehet Magyarországon, Hernádi Zsolt szerint az ukrán tranzit felfüggesztése miatt ez nem várható.
„Higgyék el, amíg mi nem szólalunk fel, addig nem kell aggódni. Ha megint bejönne egy árstop, abból hamarabb lenne üzemanyaghiány, mint ebből”
– mondta, és a kilencvennapos magyarországi olajtartalékról beszélt, és arról, hogy nem annyira a számszerűsíthető kár (bár az, hogy felárral a piacról kellett most egy-két hónapnyi olajat hirtelen begyűjteni, járt pluszköltséggel), de inkább a kockázatok nőttek meg, hiszen húsz éve mégiscsak a Lukoil a Mol legnagyobb beszállítója.
„Miért nem szálltunk még le erről a süllyedő hajóról, az orosz exportról, amiről látszott, hogy baj lesz vele előbb-utóbb?” - kérdezte Rónai Egon. „Ha lemondunk a Barátság olajvezetékről, akkor Magyarországnak csak egy beszállítási útvonala marad. És melyik a jobb, az egy vagy a kettő?” - kérdezett vissza a Mol vezetője, és azt hangsúlyozta, hogy Magyarország többszörösen kiszolgáltatott: a déli Adria-vezeték kapacitás nem elég a magyar, a szlovák és a cseh finomítói igények együttes kielégítésére, a horvátok pedig a háborúban keményen megemelték a szállítási díjat (Hernádi szerint az európai benchmark ár 4,5-5-szörösére), és nem adtak hosszú távú szerződést.
„Bármikor megcsinálhatják, hogy karbantartásra hivatkozva leállítják a szállítást”
- mondta. Szerinte a magyar tárgyalási pozíciókat nem rontja, hogy ő nem léphet be Horvátországba, ahol őt egy - mások által kétséges megalapozottságúnak tartott, de jogerős - börtönbüntetésre ítélték.
„Miért is kellene leválni az oroszokról?”
- kérdezett vissza Hernádi többször is arra, hogy hány százalékkal sikerült idáig leválnia Magyarországnak és az általa vezetett vállalatnak az orosz energiaimportról. Azt állította, hogy korábban volt szóbeli nyugati ígéret arra, hogy beszállhatnak az átállási költségekbe, de „jogilag behatható ígéret nagyon kevés szokott lenni. Az EU végül semmilyen összeggel nem járul hozzá az átálláshoz” - mondta.
Az akkumulátoriparra épülő magyar iparfejlesztésről a Mol vezére Esztergomban csak annyit mondott hogy „nem rossz, hogy a kínaiakkal álltunk össze ebben”, mert valószínűleg a kisautógyártás lesz az elektromosautó-gyártás jövője, amiben Kína vezet, „de a teljes közlekedést mai tudásunk szerint képtelenség lesz átállítani” elektromosra.
A belsőégésű motorok értékesítésének 2035-ös uniós betiltását ugyanis Hernádi teljesen irreálisnak látja. „Ezt ennyi idő alatt nem lehet megcsinálni. Nem bírja az elektromos hálózati rendszer, nem tudjuk ezt a mennyiségű akkumulátort legyártani, és az emberek sem akarnak ilyen ütemben fogyasztani. Nem tudják az európai országok az ehhez szükséges mértékű támogatást sem biztosítani, és nem áll rendelkezésre elég nyersanyag sem” - sorolta Hernádi a problémákat. Pozitívnak értékelte, hogy az Európai Néppárta a zászlajára tűzte, hogy ezt a szabályozást meg kell változtatni: „Meghoztuk a politikai döntést, de nincs realitása. Jobban járnak a kivárók.”
A Mol lakossági szempontból is leginkább akutnak látszó problémáját, az új visszaváltási rendszer csődjét Hernádi Zsolt nem látja olyan súlyosnak: szerinte igazságtalan egy hónap után számonkérni, hogy leálltak a gépek, hogy a személyzet több helyen még csak tanulja a rendszert, ami egyelőre nem bírja a kapacitást. „Ez be fog állni.