Megéri kirámolni a fiókból a régi telefonunkat
Minden mobiltelefonnak van egy külön története, van olyan pillanata az életünknek, amit éppen a kamerájával tudtunk megörökíteni, de amúgy is az egyik legtöbbet fogdosott tárgyunk. Nem csoda, ha a tartós használat közben annyira hozzánk tudnak nőni, hogy még lecserélés után is múzeumi tárgyként őrizgetjük őket.
Némelyik olyan régi, hogy talán már használni sem tudnánk őket, de tiszteletből ott pihennek a fiókban, miközben tudjuk, hogy ez valójában elektronikai hulladék, amire soha nem lesz már rá szükségünk. A telefongyűjtögetés Magyarországon is igazi nemzeti sporttá nőtte ki magát: a Yettel legújabb kutatása szerint a magyarok 63 százaléka tárol otthon használaton kívüli mobiltelefont, ráadásul az esetek többségében több darab, akár 10-15 évnél is régebbi készülék hever a fiókban. Nincs ez másként a 444 szerkesztőségében sem, mi is csodákat találtunk a fiókokban. A megkérdezett kollégáink közül egyedül Herczeg Márk volt az, aki minden cserénél egyből leselejtezi a telóját.
Király András nem klasszikus őrizgető, ő az apjára hagyományozta az elhasznált telefonjait, aki mindhármat használja is: a betört kijelzőjű Pixel 4a-val még mindig lehet rádiót hallgatni, a Nexus 5-ön pedig még jól fut a bank beléptető appja.
Kiss Imola a mai napi rajongással beszél a Nokia Lumia 820 telefonjáról: „IMÁDTAM! A Windows Phone-t sokkal könnyebb volt használni, mint az Androidot/iOS-t. Például sms-ezni, csetelni álom volt, mert iszonyú jó volt benne a predictive text."
„Még ripityára tört üveggel, bucira dagadt akksival is sokáig használtam, képtelen voltam megemészteni, hogy másik telefon kell. (Ezúton is bátorítanék mindenkit arra, hogy ezt ne tegye, azért ez mégis csak veszélyes.) De aztán végül a kijelző impresszionista festménnyé vált, nem volt mit tenni. Ezt kb. 2013-tól 2017-ig használtam. Utána egy ideig a mellette lévő megörökölt Iphone 5-tel nyomultam. Azt hittem, megőrülök tőle, soha nem azt csinálta, amit akartamt. Szerintem maximum fél év után vettem egy jobb Iphone-t.”
A legrégebbi darabot Czinkóczi Sándor tudta felmutatni, akinek az utolsó butatelefonja egy igazi elpusztíthatatlan darab volt: a Samsung B2100. „Miért van az, ha van egy víz-és ütésálló telefonod, azt sosem ejted le magasról és sosem fröccsen rá komolyabb mennyiségű víz? Talán benne van, hogy a mérete miatt nagyon jól kézre állt (11,3x4,9x1,8 cm, 103 g), de tény, hogy sosem használtam ki a tűrőképességét. Ettől függetlenül nagyon szerettem, mert az átlagnál jobban bírta az aksija, és a 1,3 megapixeles kamerával is elfogadható képeket lehetett készíteni, amiket aztán USB-kábelen másolhattam fel a laptopomra. Végül nem egy teherautó hajtott át rajta, hanem az én igényeim lettek olyanok, hogy az FM-rádió már nem kötötte le eléggé a figyelmem.”
A Yettel fent említett kutatása szerint csak az emberek 14 százaléka dönt úgy, hogy visszaviszi a telefont egy elektronikai üzletbe vagy a szolgáltatóhoz, hogy elindítsa a készüléket az újrahasznosítás útján. Pedig a használaton kívüli készülékeket többek között a Yettel üzleteiben is le lehet adni, a szolgáltató pedig erre szakosodott partnerei segítségével gondoskodik az eszköz szakszerű újrahasznosításáról. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mobilkészülék-csere programjában pedig most akár 40 ezer forint támogatással lehet vásárolni új készüléket, ha cserébe leadunk egy, 2021. július 1. és 2022. április 30. között legalább egyszer használt, a program feltételeinek megfelelő 2G-s vagy 3G-s telefont. A további részletekről ezen az oldalon lehet tájékozódni.
A kedvezmény mellett így biztosak lehetünk abban is, hogy a régi mobilunk nem egy kommunális szeméttárolóban végzi, és az akkumulátorából kiszivárgó veszélyes anyagok nem jutnak a környezetbe. Ráadásul, ha újrahasznosítják a régi telefonunkat, akkor az abban található értékes fémeket (arany, ezüst, réz, vas) már nem kell költségesen és környezetszennyező módon újra kitermelni.