"Szeretném ismét világossá tenni, hogy az Orosz Ortodox Egyház és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat között volt kapcsolatfelvétel, ennek eredményeként érkezett Magyarországra tizenegy volt hadifogoly. Mi ezt nem elleneztük természetesen, miért elleneztük volna?" - nyilatkozta az ATV-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, némileg szembemenve ezzel a korábbi hivatalos álláspontnak, melyben a magyar kormány tagadta, hogy köze lett volna a fogolycseréhez. Mi több, Szijjártó Péter a minap még felháborodott az ukrán külügyminiszternek a magyar kormány előzetes tudását feltételező nyilatkozatán.

Az Orosz Ortodox Egyház június 8-án jelentette be, hogy több ukrán hadifoglyot is átadott Magyarországnak. Másnap Semjén Zsolt erősítette meg 11 Kárpátalján született hadifogoly Magyarországra szállítását, ő később kvázi magánakciójaként büszkélkedett a történtekkel.

Az orosz-ukrán háborúban amúgy rendszeresek a fogolycserék, ezeket azonban a szokásjognak megfelelően az ukrán és az orosz fél bonyolítja semleges szereplő, a Nemzetközi Vörös Kereszt felügyeletével. Ez utóbbi amúgy a háborús jog szerint jogosult a hadifoglyok körülményeinek ellenőrzésére is, de ennek a feltételnek valójában csak az ukránok felelnek meg - az oroszok még csak a fogolytáborok közelébe se engedik a Vörös Kereszt megfigyelőit. Talán ezért is lehet, hogy a jellemzően csontsoványan hazatérő ukrán hadifoglyok bántalmazásról, éheztetésről, kínzásokról és kivégzésekről számolnak be. Továbbá Oroszország önkényesen bizonyos ukrán hadifoglyokat terroristává minősített, és a háborús joggal szemben bíróság elé is állított.

Az ukrán külügyminisztérium vádjai szerint a 11 ukrán állampolgár nem mozoghatott szabadon Magyarországon, és rokonaikkal is csak felügyelet mellett kommunikálhattak. Kedden a budapesti ukrán nagykövetség bejelentette, hogy három hadifogoly térhetett eddig haza Ukrajnába, de a többi nyolchoz még nem sikerült hozzáférniük. Szijjártó Péter most az ATV-nek azt állította, hogy a szabadult foglyok "szabadon mozognak, azt csinálnak, amit akarnak", azt viszont nem árulta el, hogy hol tartózkodnak. "Végkép nem kell, hogy szállítsuk őket sehova. Ha kapcsolatba akarnak lépni az ukrán hatóságokkal, akkor kapcsolatba lépnek, ha meg nem akarnak, akkor meg nem lépnek kapcsolatba [...] hogy melyikük hova megy, vagy hová nem megy, arról nekem nincs információm, és nem is kell, hogy legyen" - mondta.

Az ukrán hadseregben az elérhető információk szerint négyszáznál több kárpátaljai magyar szolgál, részben sorkatonaként, részben önkéntes területvédelmi alakulatokban. Az ukrán kormány a háború kitörésekor lezárta a határokat a hadra fogható lakosság előtt, de a zöldhatáron át azért érkeztek, akik a frontszolgálat elől menekültek.