K. Endre a múlt héten újra a vallomása megváltoztatására próbálta rávenni az egyik bicskei áldozatot
március 10., 17:03
Balog Zoltán bűnbánatot tart
Balog Zoltán a dunamelléki lelkipásztorok és főgondnokok szombati konferenciáján bejelentette, hogy nem akar újra zsinati elnök lenni, a püspökséget azonban megtartaná, mert az egy lelki vezetői pozíció. Az előbbi pozícióhoz még azután is ragaszkodott, miután kiderült, hogy ő javasolta Novák Katalinnak, hogy adjon kegyelmet K. Endrének, csak később mondott le.
A Parokia.hu-ra felkerült beszámoló szerint Balog azt mondta, megrendülés és bűnbánat van benne a tekintetben, hogy az elmúlt három évben mit is tett és mit nem tett. A kegyelmi ügyről azt mondta, kegyelmet kért egy általa ártatlannak vélt embernek. Azt továbbra sem tudni, hogy a jogerős bírósági ítélet ellenére miért gondolta ártatlannak a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettesét, hiszen a botrány épp akkor robbant ki 2016-ban, amikor Balog volt a területet felügyelő miniszter.
A hvg.hu értesülése szerint Balog a lelkészeknek arról is beszélt, hogy személyesen is találkozott K. Endrével, mielőtt lobbizni kezdett azért, hogy Novák Katalin adjon neki kegyelmet. K. Endre, akit azért ítéltek el, mert a vallomásuk visszavonására próbálta kényszeríteni a bántalmazott gyerekeket, nemrég újra megpróbálta befolyásolni az egyik tanút.
link
Forrás
Most Balog azt mondta, önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartania, hogy hogyan lehet és kell közéleti kapcsolatrendszerét érvényesíteni. „Hol marad meg ebben az evangéliumi tisztaság és mérce, és hol lépi ezt túl? Amikor ez mérlegre kerül, számos olyan helyzet jut eszembe, amikor a cél, amiért a közéleti befolyásomat érvényesíteni akartam, helyes volt – ahogy megtettem, az a lelkület nem volt helyes. Amikor úgy gondolom, hogy az én saját súlyom, értékem, teljesítményem a döntő, akkor abból gőg lesz, nem hálaadás az Istentől kapott áldásokért.”
A beszámoló szerint Balog felszólalása után az egyik lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy kegyelmet csak bűnös ember kaphat, az ártatlannak igazság jár. Egy másik lelkipásztor pedig arra jutott, hogy a kegyelmi ügy nem teológiai kérdés, hanem politikai tévedés volt, ezért nem lehet egyházfegyelmi kérdésként kezelni. Balog később azt mondta, hogy az ártatlanság az ő szubjektív megítélése volt, az elnöki kegyelem nem ezen az alapon született. Ennek lényegéhez tartozik, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem szükséges azt megindokolni. Majd végül azt mondta:
„A kegyelmi ügy kapcsán felmerült kérdéseket le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk mindenkinek kielégítő választ adni. A missziói hitelesség és képesség kérdését pedig meg kell nyitni, és nyitva kell tartani”