Halmos Ádám a Libriről: „A függetlenség egy kiadó esetében ma nem azt jelenti, hogy van-e egy Aczél György”

Interjút adott a hvg360-nak Halmos Ádám, aki 2011-ben vitte be a Libri-csoportba az általa alapított Nyitott Könyvműhelyt, ebből lett a Libri Kiadó, melynek 2021-ig, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) megjelenéséig volt ügyvezetője, akkor viszont eladta részesedését.

A hvg.hu többek között arról kérdezte Halmost, hogy a tulajdonrészének eladása és a Libriből való kilépése összefüggött-e azzal, hogy az MCC bevásárolta magát a Libribe. Halmos kitérő választ adott, azt mondta, „a függetlenség egy kiadó esetében ma nem azt jelenti, hogy van-e egy Aczél György, aki cenzúrázza, vagy eltiltja a nagy íróinkat.”

Számára azt jelenti a függetlenség, hogy „morálisan, üzletileg, emberileg tud-e autonóm döntéseket hozni. Tud-e sokszínű, nyitott, piaci szervezetet működtetni, vagy óvatoskodni kell?”

„Senki sem szól bele, milyen könyvet lehet kiadni. De a csomagolását, a kihelyezését olykor már az állam szabályozza, és bünteti az „elhajlást”. És az sem pusztán piaci szempontok alapján dől el, milyen nyilvánosságot kaphat egy-egy kötet vagy szerző” - tette hozzá.

Amikor a hvg.hu arról kérdezte Halmost, hogy ezek szerint az állam közvetlenül beavatkozik-e a Libribe, Halmos azt mondta:

„Az állami kultúrpolitika célja az intézményi centralizáció és a mindinkább monokróm kulturális tér megvalósítása. A Libri tulajdonosa pedig az állami százmilliárdokból gazdálkodó, állami vezetők irányítása alatt álló MCC. A Libri célja változatlanul az, hogy a legjelentősebb befolyású szereplő legyen a piacon. Van, akinek ez kényelmes élettér, számomra kevésbé. És fontos, hogy mindenki a helyére kerüljön. Én jobban szeretek építkezni, és szabadon elmondani a véleményemet.”