Hankó Balázs gigantikus összegről szerződött a Nobel-díjas alapítványával, akik az MCC főigazgatóját kérték fel. Magyar Péter végül mégis kompromisszumot kötne.
Újragondolják a szervezeti struktúrát és a működési modellt.
Koltay Andrásnak hirtelen fontosak lettek a pártpolitika mentes társadalmi ügyek.
Ez a Fidesz ideológiai hátországát, az MCC-t is érinti, de a modellváltó egyetemek kérdésének is nekimennek. Azonnal kell lépni, 10 milliárd euró a tét.
A dolgozók felét is elküldhetik hamarosan.
Azt írták, működésüket „kezdettől fogva az együttműködés határozza meg partnereivel és a döntéshozókkal”.
Bevételeinek 60-70 százaléka lóg a levegőben, miután a Richter és a Mol elhalasztotta az osztalékfizetést Magyar Péterék kérésére.
És a két egyetemfenntartó alapítvánnyal is. A tét összesen 30 milliárd forint.
Azután döntöttek így, hogy Magyar Péter kijelentette: elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek.
Magyar Péterék mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartják a rögzített árat.
Csak ki kell mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, és minden vagyon visszaszáll az államra.
A leendő miniszterelnök délután találkozik a Mol vezetőjével, és már előre megüzente, milyen elvárásokkal érkezik majd.
241 milliárd osztalékról döntött a Mol, három politikaközeli alapítvány a főkedvezményezett. Ennyiből már leválhattak volna az orosz olajról.
„Sötéten ironikusnak tartom, hogy azzal vádolnak, hogy valamiféle külföldi befolyást gyakorlok” – mondta az amerikai alelnök, aki bevallottan azért jött Magyarországra, hogy Orbán kampányát támogassa.
Az amerikai alelnök Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával beszélget a Tas vezér utcai épületében.