Egyetlen kétharmados szavazással ki lehet mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, így a kekva-k által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába,

mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója az mfor-nak.

Az Állami Számvevőszék friss elemzése szerint a kekva-knak juttatott állami vagyontömeg a számviteli beszámolók mérlegfőösszegei alapján 2024. december végén 3058,7 milliárd forint volt.

Ligeti szerint, ha ezt meglépné a Tisza, az jó pont lenne az Európai Uniónál is, hiszen az EU-nak nagyon nem tetszett, hogy miniszterek és kormányközeli emberek ültek be az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba. Úgy véli tehát, hogy a majdani Tisza-kormány jó eséllyel a kekva-k eltörlésével kezdhetné a vagyonvisszaszerzést, a kuratóriumok megszűnnének, a feladatokat visszavenné az állam, míg az elképesztő vagyon a Nemzeti Ménesbirtoktól a Mol- és Richter-részvényekig visszavándorolna állami tulajdonba. Arról Magyar Péter leendő kormányfő is beszélt a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy az MCC-t nem fogja az állam finanszírozni, bűncselekmény volt, hogy eddig ezt tették.

Magyar Péter egyébként csütörtökön fogadja Hernádi Zsolt, Mol-vezért, akitől azt is elvárja, hogy „a Mol ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek”. Két nappal a választások előtt tartotta meg ugyanis éves közgyűlését a Mol, ahol óriási osztalékkifizetésről döntöttek: a Hernádi Zsolt által vezetett energiavállalat 241 milliárd forint osztalékot ad a részvényeseinek, és mivel évekkel korábban a NER-es káderképző kapta meg a vállalat részvényeinek tíz százalékát, ők is kapnának elvben 25 milliárd forintot.