A Mol-csoport vezérigazgatói bizottsága azt javasolja az igazgatóságnak, hogy a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó osztalékot 2026 harmadik negyedévében fizessék ki – tájékoztatta az energiavállalat a Budapesti Értéktőzsde oldalán a tőkepiaci szereplőket. A közlemény szerint az osztalék kifizetése minden tekintetben a Mol korábbi gyakorlatával összhangban, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.

Magyar Péter és a Tisza Párt gazdasági szakértői, Kapitány István és Kármán András csütörtökön tárgyaltak Hernádi Zsolttal és a Mol felsővezetésével. A találkozó előtt a megválasztott miniszterelnök arról posztolt, hogy elvárja: a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek. Két nappal a választások előtt tartotta meg ugyanis éves közgyűlését a Mol, ahol jelentős osztalékkifizetésről döntöttek: 241 milliárd forintot fizetnek ki a részvényeseknek. Mivel évekkel korábban a NER-hez köthető káderképző kapta meg a vállalat részvényeinek tíz százalékát, ez az intézmény mintegy 25 milliárd forinthoz juthatna.

A találkozó után Magyar azt írta, a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat Igazgatóságának, ez vált hivatalossá. A Portfolio azt írta,

a lépéssel az új kormány időt próbál nyerni, hogy megteremtse a jogi feltételeket az osztalék kifizetésének elkerülésére – például azzal, hogy az állam visszaszerzi a magyar nagyvállalatokban lévő, különböző alapítványokba kiszervezett részesedéseit.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója arról beszélt: egyetlen kétharmados szavazással ki lehet mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, így a KEKVA-k által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföldek, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába. Így a kormány körülbelül háromezer milliárd forintos vagyont szerezhetne vissza.