Súlyos érvágást jelenthetne a NER elitképzőjének induló, de egy idő után már Brüsszelben is harcoló, fideszes káderképzővé avanzsált MCC-nek, a Mathias Corvinus Collegiumnak, ha a két legnagyobb bevételi forrásától végül elesne. Az április 12-i választási győzelem után a leendő miniszterelnök, Magyar Péter ugyanis kijelentette: elvárja, hogy a Mol és a Richter ne fizessen osztalékot az MCC-nek.

A Mol esetében egészen érdekesen zajlottak az események, hiszen a szokottnál korábban, két nappal a választás előtt tartották meg az éves közgyűlést, ahol határoztak az osztalék mértékéről is. Majd jött a tiszás választási győzelem, és öt nappal később Magyar Péterék leültek tárgyalni az olajipari vállalat felső vezetésével, ami után a társaság be is jelentette, hogy elhalasztja az osztalék kifizetését, a harmadik negyedévre módosították annak időpontját.

A Richter vezetése egyből és ugyanígy döntött, hogy készek ilyen módon segíteni a leendő kormányt, amíg nem rendeződik az egyetemi autonómiák kérdése a magyar kormány és az Európai Unió között. Az Orbán-kormánytól egyébként még 2020-ban kapta meg az Orbán Balázs vezette káderképző a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagját.

A Moltól idén 24,58 milliárd forintos osztalékra számíthatna az MCC, a Richtertől ennek nagyjából felére, 12 milliárd forintra. Ez az összesen 36,58 milliárd forint kiesés jelentős érvágás az MCC gazdálkodásában. A felfüggesztett osztalék nagysága ugyanis nemcsak meghaladja a korábbi évekét, 2024-ben 28, tavaly pedig 31 milliárd forintot juttatott osztalék címén a két tőzsdei cég az MCC-nek, de a teljes gazdálkodásának döntő részét jelenti.

Az MCC számos dologgal foglalkozik a fiatalok „képzésén” túlmenően is. Ahogy azt említettem: Orbánék elméleteit a brüsszeli MCC kezdte terjeszteni, évente megrendezik Esztergomban az MCC Fesztet, ahol korábban többek között Orbán Ráhel is vendég volt, tavaly év végén pedig egy másik MCC-rendezvényen a boszniai szerbek volt elnöke, az oroszbarát Dodik tartott előadást. Külön intézetet tartanak fenn a migrációkutatásnak, a tanuláskutatásnak, a magyar összetartozásnak. A rendezvények mellett könyveket is kiadnak, tavaly egyebek mellett az MCC Press gondozásában jelent meg Orbán Balázs könyve is „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” címmel.

A 2025-ös évről szóló beszámolót az MCC egyelőre nem tette közzé, így jelenleg csak a 2024-es állapotokból tudunk kiindulni. Ekkor a Mol- és a Richter-osztalékok a teljes bevételek (valamivel több mint 45 milliárd forint) 62 százalékát tették ki, 2025-ben becslésünk szerint (csak az osztalék változását figyelembe véve) 64 százalékot jelenthettek, idén pedig az az arány akár 68 százalék is lehet.

Ha 2023-ban és 2024-ben nem lettek volna ezek a tízmilliárdok, akkor számításaink szerint az MCC előbb 12 milliárdos, utóbb pedig 17 milliárdos veszteséget hozott volna össze.

Vagyis kijelenthető, hogy az MCC főként a tőzsdei cégektől származó osztalékokból él, teljes költsége 2024-ben 33,2 milliárd forint volt szemben az akkor befolyt 31 milliárdos osztalékkal. Hogy mire költöttek? A 33,2 milliárd forintból

• 13,4 milliárd anyag jellegű ráfordításokra,
• 11,3 milliárd személyi jellegű ráfordításokra,
• 8,5 milliárd forint pedig egyéb ráfordításokra ment.

Vagyis 2024-ben az elitképző naponta 90,9 millió forintot költött el működésre és minden másra.

A fentieknél konkrétabb részletezést azonban nem igazán tartalmaz a beszámolók kötelező részét képező kiegészítő melléklet, amelynek pont a részletezés lenne a célja. A mérlegben szereplő alapadatokat viszonylag alaposan bemutatják benne, azonban a kiadások tételes ismertetése elnagyolt.

Annyi derül csak ki, hogy az anyag jellegű kiadások nagyobb részben az igénybe vett szolgáltatások árát jelenti, 8,9 milliárdot. Az anyagköltség 591 millió volt, 3,6 milliárd forintot pedig „eladott (közvetített) szolgáltatások” címén számoltak el.

A 11,3 milliárd forintos személyi jellegű ráfordítás 721 alkalmazott foglalkoztatását fedezi a beszámoló szerint, így pedig az átlagos havi bruttó bér 910 ezer forintra jött ki 2024-re. Ez az akkori országos átlagnál 40 százalékkal magasabb fizetést jelent.

Az egyéb ráfordítások között pedig a más társaságoknak nyújtott támogatásokat számolják el. Hogy hova mennyit és mire adtak, az szintén nem derül ki a dokumentumokból.

Az MCC-nél jelentős ingatlanvagyon is felhalmozódott országszerte. Ahogy ők maguk írják: „a vidéki építkezés jegyében az MCC számos rossz állapotú, ám nagy múltú, patinás, jobb sorsa érdemes épület felújítását vállalta magára. Ezek közé tartozik a debreceni Aranybika Szálló, a győri Hotel Konferencia, a miskolci Avas Szálló, a pécsi Tiszti Kaszinó, a révfülöpi gyermek- és ifjúsági tábor, a szegedi Bartók Béla Művelődési Ház, szekszárdi Sportszékház, a szombathelyi Petőfi utcai régi kollégium és a zalaegerszegi régi városháza épülete is”.

Az MCC-nél egyébként a választási eredmény hírére nyilvánosan nem kezdtek el pánikolni. „Én is figyelem a közéleti események alakulását, és látjuk mi is, hogy van egy elég erőteljes agresszivitás, látszik, hogy vannak olyan törekvések, hogy ellehetetlenítsék, tönkretegyék az MCC-t”, mondta az állománygyűlésen az intézmény főigazgatója, Szalai Zoltán két nappal azután, hogy a Tisza kétharmados többséget szerezve nyerte meg az országgyűlési választást. „Nem rajtunk múlik, erre nem tudok reagálni”, mondta arra, mi történhet velük az új kormány megalakulása után. Ugyanakkor elárulta, hogy nem terveznek leépítést, és mindenki dolgozzon úgy, mint korábban.

A Tisza Párt programjában egyébként konkrétan szerepelt, hogy hatalomra kerülésük esetén visszavennék a Fidesz káderképzőjének, az MCC-nek juttatott állami vagyont, megszüntetnék „az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”.